Befektetési alapok és kkv-k
Kkv-s cikksorozatunk alábbi részében folytatjuk azoknak a speciális tulajdonosoknak az áttekintését, amik – hasonlóan a magánszemélyek felfogásához – sajátos jellemzőkkel bírnak. (A magánszemélyekkel kapcsolatos tudnivalókat korábbi cikkünk taglalja.)
Hogyan kell megítélni a befektetési alapokat, és egyéb, speciális befektetőket?
Megszokhattuk már, hogy egy pénzalap a hazai jogszabályok szerint csak nagyon kivételes esetben (az ügyvezetés maradéktalan azonossága okán) hozhat létre kapcsoltságot két cég között. Ez azért van így, mert maga a pénzalap csak egy vagyontömeg, ami – bár tulajdonol – dönteni nem tud. A döntéseket az alap kezelője hozza, ez utóbbi azonban nem tulajdonos, így sem az alapnak, sem az alapkezelőnek nincsenek meg együttesen a tulajdonlással együtt járó döntési jogosítványai.
A kkv esetén más a helyzet. A befektetési alapok többségi tulajdonlása létrehozza az összeszámítás kötelezettségét!
Ugyanakkor az Unió nemcsak a befektetési alapokat tekinti olyan befektetőknek, melyek közös nevezőre hozhatják a vállalkozásokat, hanem
- az állami befektetőket is. Ők azok a, többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vagy befektetési alapok, amelyek a vállalkozások számára kölcsöntőkét nyújtanak.
- a kockázati tőkebefektetőket, üzleti angyalokat is, akik tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, de ugyanazon vállalkozásba legfeljebb 1 250 ezer eurónak megfelelő Ft-összeget invesztálnak.
- a felsőoktatási intézményeket, oktatási, szaktanácsadási intézményeket, tangazdaságokat, tanüzemeket, non-profit kutatási központokat, a nem egyetemi, főiskolai szervezetek költségvetési szervként működő kutatóhelyeit.
- a tőkepiaci törvény szerinti intézményi befektetőket (benne azokat a külföldieket is, akik a saját jogrendszerük szerint minősülnek ilyeneknek), ideértve a regionális fejlesztési alapokat.
- a kisebb önkormányzatokat. (Nekik 10 millió eurónak megfelelő Ft-összeget el nem érő költségvetésű és kevesebb, mint 5 000 fős lakosságuk van.)
Ők tehát – ha többségi tulajdonosok két, vagy több vállalkozásban – az érintett vállalkozások gazdasági adatait összehúzzák!
Emeljük ki még egyszer: ezek a befektetők, ha csak 25-50% közti tulajdoni hányaduk van, nem hoznak létre partnervállalkozói viszonyt, vagyis, ha nincs 50%-nál nagyobb befolyásuk egy-egy vállalkozásban, az érintett vállalkozások önállóak maradnak.
Ugyanakkor az ilyen befektetők – ha közvetlenül vagy közvetve – részt vesznek a vállalkozások irányításában, vagy ha maguk is vállalkozásként működnek, létrehozzák az összeszámítási kötelezettséget.
Mi van a franchise-megállapodásokkal?
Hacsak nincs a franchise-szerződésben résztvevő cégekben többségi tulajdona az érintettek egyikének, önmagában a franchise nem keletkeztet összeszámítási kötelezettséget. Az tehát, hogy „kifelé” a franchise sztenderdek szerint ugyanúgy nézünk ki, de egymás között a tulajdonosi kört tekintve függetlenek vagyunk, nem vonatja össze velünk a pénzügyi mutatóinkat.
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.
