A kriptoeszköz-szolgáltatók átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége

Az utóbbi években a gazdaság digitalizációja jelentős előrelépést mutatott, mely szükségessé tette az uniós adóügyi együttműködés két friss pillérének – a kriptoeszközökre vonatkozó DAC8-nak és a globális minimumadó adatszolgáltatására vonatkozó DAC9-nek – átültetését a hazai jogba. 

A DAC8 Irányelv alapján az Európai Unió egységes átvilágítási és adatszolgáltatási szabályokat vezetett be a kriptoeszköz-szolgáltatók számára az adóelkerülés és az adócsalás visszaszorítása érdekében. A szabályozás az OECD által kidolgozott nemzetközi standardokra épül és célja a kriptoeszközök átláthatóságának növelése, valamint a pénzmosás elleni fellépés támogatása.

A szabályozás hatálya alá tartozik minden olyan kriptoeszköz-szolgáltató, mely az Európai Unió területén ügyfeleknek nyújt kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatást – például váltás, letétkezelés, tranzakcióvégrehajtás vagy kriptotőzsdei közvetítés formájában. 

Az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak regisztrálniuk kell a NAV internetes platformján. A regisztráció menetéről a NAV 2026. január 1-jén tájékoztatót tett közzé, ami ITT érhető el.  A regisztráció határideje a 2026. január 1-től számított 45. nap. Azoknak az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak, akik tevékenységüket 2026. január 1. után kezdik meg, a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell regisztrálniuk.

Az átvilágítási kötelezettségük körében a kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek adóügyi illetőség nyilatkozatot kérni az ügyfeleiktől (legyen az magánszemély vagy szervezet), továbbá fel kell venniük az ügyfél azonosító adatait és adóazonosító számát (ők lesznek a jelentendő felhasználók). A magyarországi átvilágítási kötelezettség alól csak akkor mentesül a kriptoeszköz-szolgáltató, ha e kötelezettségét másik tagállamban vagy „elismert” unión kívüli adórendszerben teljesíti, továbbá, ha másik uniós tagállamban vagy elismert unión kívüli adójogrendszerben rendelkezik adóügyi illetőséggel és ott teljesíti az átvilágítási kötelezettségét.

Gyakorlatilag minden olyan kriptoeszközzel végzett művelet (pl. átruházás, csere, átváltás) jelentéstételi kötelezettség alá esik, amely – a szolgáltató minősítése alapján – fizetési és befektetési célra alkalmas és nem állami központi bank vagy monetáris hatóság által kibocsátott kriptoeszköz vagy elektronikus pénz. A jelentendő ügyletekről tranzakció szintű adatokat kell szolgáltatni a NAV felé elektronikus úton, meghatározott formátumban. A jelentésnek tartalmaznia kell:

  • a jelentendő felhasználó adatait (név, postai és elektronikus levelezési cím, adóazonosító, adóügyi illetőség, jogi személy esetén a felette ellenőrzést gyakorló természetes személy adatai),
  • a kriptoeszköz-szolgáltató adatait,
  • a jelentendő ügylettel kapcsolatos adatokat (kriptoeszköz típusa, darabszáma, piaci értéke, az értékelés pénzneme) 

Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon évet követő naptári év március 31-ig kell teljesíteni, amelyre az információ vonatkozik. Legelső alkalommal 2026. január 1-jétől kezdődő időszakra kell információt szolgáltatni. 

Amennyiben az ügyfél a kétszeri felszólítás ellenére sem szolgáltat adatot, a szolgáltató 60 nap elteltével köteles megtagadni a jelentendő ügylet végrehajtását.

A jelentett adatok automatikus információcsere alapján bekerülnek egy uniós szintű adatbázisba, amihez a tagállami adóhatóságok férnek hozzá.

A NAV jogsértésenként 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki azon kriptoeszköz-szolgáltatók terhére, akik a jelentési kötelezettségüket nem vagy késedelmesen, hibásan, hiányosan, illetve valótlan tartalommal teljesítik. A kriptoeszköz-szolgáltató ugyanakkor kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy az adott helyzetben általában elvárható körültekintéssel járt el.

A szolgáltatóknak a jelentendő adatokat 10 évig meg kell őrizniük, és kötelesek az érintett ügyfeleket előzetesen tájékoztatni arról, hogy róluk adatot gyűjtenek és továbbítanak a NAV felé.

A jogalkotó a könnyű ellenőrizhetőséget is biztosította azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank mint engedélyező hatóság minden évben köteles lesz megküldeni a kriptoeszköz-szolgáltatók listáját a NAV-nak. Ez lehetővé teszi, hogy az adóhatóság azonnal lássa, mely szolgáltatóknak kell adatot szolgáltatniuk, és kik azok, akik ezt elmulasztották. 

Felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal tanácsadóinkhoz! 

Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!

Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.

További hírek