
Jelentős adómegtakarítás érhető el a K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményekkel
A magyar adórendszer különféle kedvezményekkel ösztönzi a kutatás-fejlesztést. Az adóévi társasági adó fizetési kötelezettség akár nullára csökkenthető, miközben az adóalap-kedvezmények megfelelő kombinációjával a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és a foglalkoztatást terhelő adófizetési kötelezettségek is csökkenthetők. A kedvezmények igénybevétele ugyanakkor szigorú feltételekhez kötött, és körültekintő eljárást igényel.
A jelenlegi szabályozás ötféle K+F adó(-alap) kedvezményt ismer:
- a K+F projektek elismert költségei után járó közvetlen társasági adó kedvezmény,
- a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kutatás-fejlesztési célú beruházás után igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény (amely szintén a fizetendő társasági adót csökkenti),
- a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapjában egyidejűleg érvényesíthető K+F adóalap-kedvezmény,
- a „kutatóhelynek” minősülő foglalkoztató szociális hozzájárulási adó kedvezménye tudományos fokozattal rendelkező kutató-fejlesztő munkavállaló foglalkoztatására tekintettel, valamint
- a „kutatóhelynek” minősülő foglalkoztató szociális hozzájárulási adó kedvezménye a kutató-fejlesztő munkavállaló elismert K+F bérköltségére tekintettel.
Bármelyik címen is vesz igénybe az adózó K+F adókedvezményt, valószínűsítenie kell, hogy a tevékenysége az adójogszabályok alkalmazásában saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül. Ennek megerősítésére, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH) szakértői vélemény szerezhető be.
A K+F költségen alapuló adó(-alap) kedvezmények esetében az adózó kötelessége, hogy elévülési időn belül összegszerűen igazolja a K+F tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségeket, illetve a kutatás-fejlesztési célú beruházási költséget. Elszámolható költségnek minősülhet különösen a kutató-fejlesztők bérköltsége, a kutatás-fejlesztési tevékenységhez használt eszközök értékcsökkenése. A költségek igazolása kapcsán fontos gyakorlati követelmény, hogy a K+F kedvezmények érvényesítése jellemzően projekt alapon történik, ezért a költségek elkülönített, projektszintű nyilvántartása elengedhetetlen. A fejlesztési adókedvezménynél további követelményeknek is meg kell felelni (kötelező üzemeltetési időszak; speciális nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályok; meghatározott értékhatár felett bejelentés a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz), stb.
Mielőtt választunk a jogszabály adta lehetőségek közül, érdemes azzal a szemmel is megvizsgálni a feltételeket, hogy mely kedvezményekkel érhető el a legnagyobb adómegtakarítás, és az időben hogy realizálódik. A K+F társasági adó kedvezmény legfeljebb négy adóévre teríthető szét és a fel nem használt összeg sem vész el, mert az adóhatóság kiutalja az adózó kérelmére, ugyanakkor az adókedvezménynek van – tevékenységtől függő – felső értékhatára. A K+F fejlesztési adókedvezmény a beruházás adóévében és az azt követő 12 adóévben csökkenti a fizetendő társasági adót. Noha a K+F társasági adóalap kedvezmény csak a K+F költségek felmerülése adóévében csökkenti a társasági adó alapját, a törvény nem tiltja a negatív adóalap képzést e tekintetben; a negatív adóalap pedig a veszteségelhatárolás szabályai szerint csökkenti a következő öt adóév pozitív adóalapját. A K+F társaság adóalap-kedvezmény a közvetlen költségek felmerülésének adóévében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját is csökkenti (a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal). A szociális hozzájárulási adó kedvezmény előnye pedig az, hogy közvetlenül csökkenti a személyi jellegű ráfordításokat: ez különösen azon vállalkozások számára lehet kedvező, akiknél a bérköltség teszi ki a K+F költségek legjelentősebb részét.
További tervezést igényel, hogy a támogatásból finanszírozott költségek jellemzően nem vehetők figyelembe a K+F kedvezmények számítása során, illetve az egyes kedvezmények kombinálhatósága is korlátozott. A K+F társasági adókedvezmény és a K+F adóalap-kedvezmény egymás alternatívájaként működnek, és ugyanazon költségek tekintetében nem alkalmazhatók párhuzamosan. A K+F adókedvezmény bizonyos kedvezményekkel nem alkalmazható együtt, ugyanakkor a fejlesztési adókedvezménnyel – a jogszabályi feltételek mellett – kombinálható (így érhető el, hogy a kutatás-fejlesztési célú beruházás és az annak folytán megvalósuló K+F tevékenység is adókedvezményre jogosítson). A K+F adóalap-kedvezmény halmozható a helyi iparűzési adóban és az innovációs járuléknál érvényesíthető K+F kedvezménnyel, azonban a helyi iparűzési adóalapot egy adott költség csak egyféle jogcímen csökkentheti. A szociális hozzájárulási adó kedvezmények igénybevétele során arra kell figyelni, hogy ha a kedvezmény K+F bérköltséghez kapcsolódik, ugyanazon bérköltség után vagy csak szociális hozzájárulási adó kedvezmény vagy pedig a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját csökkentő kedvezmények vehetők igénybe.
A szigorú előírások betartása és az átláthatóság érdekében javasolt rendszerszinten kidolgozni a projektminősítés és a kutatás-fejlesztési költségek elszámolásának rendjét és a kapcsolódó adminisztrációs és belső ellenőrzési folyamatokat. Egy jól működő elszámolási és nyilvántartási rend hosszú távon is biztosítja, hogy az adózó maximálisan ki tudja használni a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményeket, továbbá egy esetleges adóellenőrzés esetén képes legyen igazolni az adókedvezményre jogosító költségek összegét.
Tanácsadóink az ügyfél tevékenységére szabottan segítenek az elérhető adókedvezmények feltérképezésében, és az ügyfél által választott konstrukcióban az előírt dokumentációs folyamatok kidolgozásában.
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.