A Magyar Közlöny 2025. november 19-ei számában jelent meg az év végi adócsomag egy részét tartalmazó salátatörvény (2025. évi LXXXIII. törvény), majd 2 nappal később a további módosításokat jelentő, vállalkozások adóterheit érintő intézkedésekről szóló második körös adócsomag (2025. évi LXXXIV. törvény), melyek több jelentős módosítást tartalmaznak: A társasági adózás területén a jogalkotó egyes adózókra vonatkozóan átalakította a K+F adókedvezmény elszámolható költséghányadát, valamint 2026-tól új, környezetvédelmi célú adókedvezményt vezet be. Az áfabevallásokban bővül az M-lap kötelező adattartalma, és több lépcsőben emelkedik az alanyi áfamentesség bevételi határa. A személyi jövedelemadózásban kedvező változást jelent az átalányadózók költséghányadának fokozatos emelése, míg a kisvállalati adóban (kiva) jelentősen bővül a jogosultak köre a belépési és kilépési értékhatárok emelésével. A társadalombiztosítási rendszerben 2026 őszétől elindul a Komplex Jogviszony Nyilvántartás, amely egységes digitális felületen biztosítja a jogviszony- és jogosultsági adatok lekérdezését és kezelhetőségét. A kiskereskedelmi adó öt évvel ezelőtti bevezetése óta változatlan sávhatárai az inflációs hatást némiképp kompenzálandó emelkedtek. Hírlevelünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.

A társasági adót érintő változások

A 2025. december 20-tól hatályosuló rendelkezés értelmében a kutatás-fejlesztési adókedvezmény elszámolható költség arányában meghatározott mértéke a törvényben meghatározott kör (pl. MTA, felsőoktatási intézmények, HUN-REN, stb) esetében a korábbi, egységes 100% helyett immáron csak az alapkutatás esetében marad 100%, míg az alkalmazott (ipari) kutatás esetében 50%, a kísérleti fejlesztésre vonatkozóan pedig 25% lesz a támogatási intenzitás mértéke. A jogszabályban felsorolt körön kívüli adózókra vonatkozó korlátokban nincs változás.

A kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózónak nyilatkoznia kell e választásáról a társasági adóbevallásban. Az eddigi szabályok alapján az erre vonatkozó választása hat évre kötötte az adózót, de a mostani módosítás értelmében ez öt évre csökken.

Bővül azon szervezetek köre, amellyel közösen, írásbeli szerződés alapján végzett kutatás-fejlesztési tevékenység következtében az adózó adóalap kedvezményt vehet igénybe: 2025. november 20-tól kezdőden a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, illetve az ezen körbe tartozó tudományos szervezetek 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társasággal folytatott közös kutatás-fejlesztési tevékenység esetén is érvényesíthetővé vált a kapcsolódó adóalap kedvezmény.

2026. január 1-től egy új, környezetvédelmi célú adókedvezmény kerül bevezetésre, amely a környezeti károk felszámolására és más, a törvényben meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye címet viseli. Az adókedvezmény a meghatározott környezetvédelmi célra irányuló, legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén érvényesíthető, első alkalommal a 2026. adóévre és a 2026. január 1-től kezdődően megkezdett beruházásokra, felújításokra alkalmazható. Az új adókedvezménnyel kapcsolatos részletszabályok miniszteri rendeletben lesznek meghatározva.

A környezetvédelmi célú adókedvezmény vonatkozásában a beruházási célok között olyan pontok szerepelnek, mint például a környezeti kár felszámolása, a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációja, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtása. Az elszámolható költségek a beruházási cél függvényében eltérnek, de minden esetben a beruházás, felújítás bekerülési értékét kell annak tekinteni azzal, hogy egyes beruházási célok esetében a bekerülési érték nem tartalmazhatja a beruházás, felújítás helyszínéül szolgáló földterület, illetve az ezzel érintett egyéb ingatlan bekerülési értékét, illetve ezen esetekben nem kizárólag a beruházás, felújítás bekerülési értékét kell alapul venni, hanem az érintett földterületnek, egyéb ingatlannak a beruházás, felújítás eredményeképpen bekövetkező értéknövekedése különbözetét is, amely értéknövekedést független szakértőnek kell meghatároznia.

A környezetvédelmi célú adókedvezmény maximális mértéke, jelenértéken számítva, adózónként, valamint beruházásonként, felújításonként a beruházáshoz/felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen az elszámolható költségek 100 százaléka, illetve 70 százaléka – függően a beruházási céltól. Az adókedvezmény maximális összege 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A környezetvédelmi célú adókedvezmény az üzembe helyezés adóéve/azt követő adóév plusz 5 adóévben, a számított adó 70 százalékáig érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás, felújítás tervezett megkezdését megelőzően az adózó bejelentést tegyen az adópolitikáért felelős miniszterhez. Fontos megemlíteni továbbá, hogy az adókedvezmény együttesen más adókedvezménnyel nem alkalmazható. Kizárt esetek közé tartozik az adókedvezmény igénybevétele szempontjából az, ha az adózó úgynevezett nehéz helyzetben lévő társaság, vagy ha az adózó vonatkozásában teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben.

2026. január 1-től a jelenlegi, nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházásokra igénybe vehető fejlesztési adókedvezményt a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fejlesztési adókedvezménye váltja. Az új adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg. A beruházás megkezdését megelőzően az adózónak bejelentést kell tennie az adópolitikáért felelős miniszterhez. Amennyiben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken meghaladja Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor a bejelentés nyilvántartásba vételéről az adópolitikáért felelős miniszter dönt és az adózó a fejlesztési adókedvezményt a bejelentésére az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott határozat alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A támogatási intenzitás mértéke Budapesten 15 százalék, Budapesten kívül 35 százalék. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei még, hogy a beruházással megvalósuló tevékenységhez a környezeti kibocsátások szempontjából a kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát használja az adózó, illetve az, hogy a beruházással megvalósuló tevékenységével az adózó nem szoríthatja ki az Európai Unió területéről a már létező, vagy olyan termelési kapacitást, amelynek kiépítésére már kötelezettséget vállaltak. Az adókedvezmény igénybevétele az üzembe helyezés adóéve/azt követő adóév plusz 12 adóév, utoljára a bejelentést követő 16. adóév.

Jelentősebb módosítás, hogy 2026. január 1-től az adózónak az adóelőleg fizetési gyakorisága akkor lesz havi rendszerességű, ha az előző adóévi fizetendő adója meghaladja a 20 millió forintot (eddig 5 millió forint volt az összeghatár). A 20 millió forintot meg nem haladó előző adóévi fizetendő adó esetén az adóelőleget negyedéves gyakorisággal kell megfizetnie az adózónak. Az új szabályt első alkalommal a 2025. adóévi fizetendő adó alapján meghatározott adóelőlegre kell alkalmazni, feltéve, hogy annak bevallása 2025. december 31-ét követően esedékes.

Az adóelőleg fizetési határidőt érintő módosítás, hogy 2026. január 1-től a negyedéves adóelőleg fizetésre kötelezett adózók utolsó, negyedik negyedévi adóelőleg határidejét a jelenlegihez képest (negyedévet követő hó 20-a) egy hónappal előre hozza, az utolsó negyedév harmadik hónapjának 20. napjára. Naptári éves adózók esetén ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hamarabb válik esedékessé az adóév utolsó tao-előlegének összege, vagyis a 2026. negyedik negyedévi előlegeket nem 2027. január 20-ig, hanem 2026. december 20-ig kell megfizetni.

A számviteli törvény változása transzferár-kiigazítás kapcsán

A módosítás révén megjelenik a számviteli törvényben az a jogalkotói szándék, mely szerint a számviteli elszámolás keretében, mérlegkészítésig önkéntesen kiigazított ellenérték esetén a szokásos piaci tartományon belül bármely érték választható, vagyis a korrekciót nem kötelező a mediánra elvégezni.

A globális minimumadót érintő változások

A Minimumadó törvény az OECD iránymutatásokkal összhangban az egyszerűsített tényleges adómértékkel kapcsolatban definiál fogalmakat. A kiszámításra vonatkozó részletszabályok ugyanakkor egyelőre nem ismertek, ezeket majd a miniszteri rendelet fogja tartalmazni, amelynek végleges változata még nem ismert.

A törvény definíciói közé bekerülnek az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés, illetve az elismert pénzügyi beszámoló fogalmai.

Az általános forgalmi adót érintő változások

2026. július 1-jétől változik az áfabevallás M-lapjainak kötelező adattartalma. Az M-lapon arról is nyilatkozni kell, hogy az adóalany a bejövő számla alapján ténylegesen mennyi áfát helyezett levonásba. Ezt az adatszolgáltatást adómértékenkénti és az arányosítással levonásba helyezett adó összege szerinti bontásban kell elvégezni azzal, hogy az arányosítással levont adóra vonatkozó adat összevontan is megadható, akár az 5. számú melléklet szerinti bevételalapú arányosítást, akár természetes mutatószámot alkalmaz az adózó. A K-lap adattartalma is részletesebb lesz: a korrekciós bizonylat alapján levont vagy fizetendő adóként megállapított adó összegéről is adatot kell majd szolgáltatni, adómértékenkénti bontásban. További változás 2026. július 1-jétől, hogy előleg beszámítása esetén csak annál a számlánál kell lejelenteni az előleg figyelembevételéből adódó különbözetet, amely számlán beszámították az előleget.

Az alanyi áfamentesség alkalmazására jogosító bevételi értékhatár a jelenlegi 18 millió forintról fokozatosan 24 millió forintra növekszik. 2026. évtől maximum 20 millió forint, 2027. évtől maximum 22 millió forint, 2028. évtől maximum 24 millió forint lehet a termékértékesítések és szolgáltatások éves szinten göngyölített összértéke, ha az adóalany élni kíván az alanyi mentességgel. Az adott évre érvényes értékhatárnak az előző évre is teljesülnie kell mindhárom esetben. A 2028. évre akkor is választható lesz az alanyi mentesség – a 24 millió forintos bevételi értékhatár szem előtt tartásával – ha az adózó korábban a bevételi értékhatár túllépése miatt kiesett az alanyi mentes körből és még nem telt le a kötelező választási időszak. 

A jogszabálymódosítás a csoportos áfaalanyiság bevezetése óta felmerülő gyakorlati problémák egy részét rendezi. 2025. december 21-étől nem eredményezi a csoportos adóalanyiság megszűnését, ha a csoportképviselő képviseleti jogosultsága megszűnik és a tagok nem jelentenek be újabb képviselőt: ez esetben az adóhatóság automatikusan a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki. A képviseleti jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a csoportképviselő felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül – mindkét esetben az eljárás alá kerülés napjával. Noha az adóhatóság elévülési időn belül ellenőrizheti a megszűnt csoportos adóalany áfakötelezettségeit is, a hatályos szabályozás nem tartalmaz rendelkezést arra, hogy kivel kell az adóhatóságnak kommunikálnia, ha már a korábbi csoportképviselő is megszűnt: ilyenkor azok a volt tagok jelölnek ki közösen képviselőt, akik a csoportos adóalanyiság megszűnését megelőző utolsó áfabevallási időszakban tagoknak minősültek. A csoportos áfaalanyisághoz kapcsolódó egyetemleges felelősség a módosítás hatályba lépésével kiterjed az egyetemleges felelősséggel érintett áfakötelezettségekhez (értsd: a csoportos áfaalanyiság alatt keletkező és az áfacsoport létrejöttét megelőző záró áfabevallásban bevallott áfa) kapcsolódó adóbírságra, a mulasztási bírságra és késedelmi pótlékra is. Az egyetemleges felelősség továbbra is a csoporttagot és az ún. kívülálló tagot terheli, aki megfelelne a csoporttagság feltételeinek, de nem csatlakozik a csoporthoz.

A külföldi utasok 2025. június 20-ától elektronikus úton is igazolhatják, hogy a személyi poggyászban kvitt termék elhagyta az Unió vámterületét. A törvénymódosítás értelmében az elektronikus adattartalom használatának lehetőségére is utalni kell az adó-visszaigénylő lapon. 

2025. január 1-je óta az eÁFA rendszerében lehetőség van arra, hogy jogutódlás esetén a jogutód hozzáférjen a jogelőd adataihoz és önellenőrzéssel helyesbítse a jogelőd eÁFA-n keresztül beküldött áfabevallásait. A jogszabály-módosítás rögzíti, hogy ez a lehetőség nem vonatkozik a jogszabályi rendelkezésen alapuló állami és önkormányzati feladatátadásokra; ilyenkor ugyanis az eszközök, források átadásáról nem történik automatikus adatszolgáltatás a NAV részére, ezért nem tudnak a feladat-átadással kapcsolatos tranzakció szintű adatok automatikusan előállni az eÁFA rendszerben sem.

Jó hír a pacalkedvelők számára, hogy 2026. január 1-jétől 5%-os kedvezményes áfakulcs alkalmazandó a háziasított szarvasmarha élelmezési célra alkalmas húsának, vágási melléktermékeinek és belsőségeinek frissen, hűtve vagy fagyasztva történő értékesítésére. Az egyértelműség kedvéért az áfatörvény vámtarifaszámra hivatkozással állapítja meg az értintett termékek körét.

Bár az Art. írja elő 2025. november 20-i hatállyal, az áfa témaköréhez tartozik, hogy visszamenőleges hatályú áfa regisztráció esetén az adószám érvényességi dátumára visszamenőlegesen pótolni kell a havi áfabevallásokat. Ugyanettől az időponttól kezdve szigorodnak a gyakorított áfabevallás iránti kérelem szabályai: kikerül a törvényből a kivételes méltányosság és megtagadási ok lesz az is, ha az adózóval szemben a kérelem benyújtásakor csőd-, végelszámolási, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult.

Személyi jövedelemadót érintő változások

Adminisztrációs egyszerűsítést tartalmaz az Szja törvény módosítása az adóelőleg nyilatkozattal kapcsolatosan. 2026. január 1-jétől már nem szükséges minden évben újra nyilatkozniuk az anyák kedvezményének érvényesítéséhez azoknak az anyáknak, akik három, ill. négy vagy több gyermeket nevelnek, illetve 30 év alattiak. Az adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatónak, kifizetőnek mindaddig folytatólagosnak kell tekintenie, amíg az anya nem tesz új nyilatkozatot. További egyszerűsítés ezzel kapcsolatban, hogy januártól sok esetben elegendő lesz csupán egy nyilatkozatot kitölteni, mivel a családi kedvezményről szóló nyilatkozatban már szerepeltethető lesz az is, ha az anya jogosult a 30 év alatti anyáknak, valamint a három, illetve a négy vagy több gyermek nevelése kapcsán járó kedvezményre. 

A módosítás pontosítja az anyák kedvezményére jogosultak körét: 

• A 30 év alatti anyák kedvezményénél megszűnik az a korlátozás, hogy a családi kedvezményre való jogosultságnak még a 30. életév betöltése előtt kell megnyílnia. Ennek megfelelően a kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a jogosultság – például a várandósság kezdete – már a 30. születésnap után következik be. A kedvezmény azonban utoljára abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.
• Pontosításra kerül a kétgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességéhez kapcsolódó életkor meghatározása is: a kedvezmény igénybevételére jogosultak körébe azok az édesanyák is automatikusan beletartoznak, akik a meghatározott életkort éppen január 1-jén érik el. Ez azt jelenti, hogy 2026-tól a 40., 2027-től az 50., 2028-tól pedig a 60. életévüket a naptári év első napján betöltők is jogosultak az adott évtől kezdődő szja-mentességre.

2026. január 1-jétől jelentős könnyítés lép életbe a kriptoeszközökkel kereskedő magánszemélyek számára. A módosítás lényege, hogy a jövőben korlátlanul elszámolhatók lesznek a korábbi években keletkezett, bevallott kriptoügyletekből származó veszteségek. Eddig az úgynevezett adókiegyenlítés csak korlátozottan működött, mivel kizárólag az adóévi és az azt megelőző két év vesztesége volt beszámítható. A mostani jogszabályváltozás megszünteti ezt a korlátot, így a magánszemélyek a múlt bármely évéből származó, bevallásban szereplő, még fel nem használt veszteségüket felhasználhatják a későbbi nyereség adójának csökkentésére. Fontos azonban, hogy az érintetteknek megfelelő és részletes nyilvántartást kell vezetniük minden ügyletükről, mely alapján a veszteségek bármely évre visszamenően megállapíthatók. Az új lehetőséggel már a 2025. évre vonatkozó adóbevallásban is lehet élni. Éppen ezért érdemes már most áttekinteni a korábbi évek dokumentumait, hogy minden szükséges adat rendelkezésre álljon. 

Bővül az adómentes bevételek köre: egyes meghatározott juttatás helyett adómentesnek minősül a magánszemély részére a bank által megtérített összeg, ha az a bankszámláját vagy fizetési adatait érintő csalásból eredő kár kompenzálására szolgál (legfeljebb a tényleges kár összegéig). A 2024. december 31. után adott juttatások esetében alkalmazható az adómentesség azon juttatásokra, ha a pedagógus továbbképzésének költségeit – például tandíj, kapcsolódó étkezés, szállás vagy utazás – más személy vagy szervezet átvállalja vagy megtéríti.

2026. január 1-jétől új elemekkel egészül ki a béren kívüli juttatások rendszere: 

• A közszolgálatban dolgozók (pl. tanárok, orvosok stb.) számára bevezetésre kerül az évi nettó 1 millió forintos összegben lehívható otthontámogatás, melyet lakáscélú hitel törlesztésére, vagy a lakáshitelhez szükséges önerő teljesítéséhez lehet felhasználni. A támogatás alanyi jogon jár a jogosultaknak, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos kérelmet jogvesztő határidőn belül a munkavállalónak kell benyújtania a munkáltató felé (2026. január 1. előtt felvett hitel esetében 2026. január 20-ig), aki ezalapján a Magyar Államkincstártól lehívja a magánszemély részére járó támogatást, valamint kifizetőként teljesíti az ezzel kapcsolatos adókötelezettségeket. Az új juttatással kapcsolatos további részletszabályokat a 361/2025. (XI. 25.) Kormányrendelet tartalmazza. 
• Életkortól függetlenül, a korábbi – 35 év alattiak – lakhatási támogatásához hasonlóan, jövőre a rendvédelmi dolgozók számára is biztosítja a jogszabály a lakásbérleti díjhoz adott lakhatási támogatás béren kívüli juttatásként való elszámolását, mely támogatás részletes feltételeit külön Kormányrendeletben fogják meghatározni.

A módosítás időlegesen kibővíti a SZÉP-kártya felhasználhatóságát: 2025. december 1. és 2026. április 30. között, a SZÉP-kártyán lévő összeg a kormányrendeletben meghatározott élelmiszerek megvásárlására is felhasználható.

A törvénymódosítás az átalányadózó egyéni vállalkozók számára jelentős könnyítést vezet be, amely két lépcsőben, 2026-ban és 2027-ben valósul meg. Az általánosan alkalmazható költséghányad a jelenlegi 40%-ról 2026. január 1-jétől 45%-ra, majd 2027. január 1-jétől 50%-ra emelkedik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átalányadózást választó vállalkozók a jövőben a bevételük nagyobb hányadát számolhatják el igazolás nélkül költségként, így az adóalapjuk – és ezzel együtt az adóterhük – az eddigieknél kedvezőbben alakulhat.

A módosítás az induló vállalkozásokban munkavállalóknak, vezető tisztségviselőknek juttatott részesedések adómentességi feltételeit pontosítja. A jelenleg hatályos előírás szerint az adómentesség feltételeként előírt hároméves kötelező tartási időszak akkor kezdődik, amikor az opciós jog gyakorlása megnyílik. A módosítás értelmében a hároméves tartási idő nem a jog megnyílásától, hanem a jog alapításának napjától, illetve a jog megismeréséről tett nyilatkozat keltezésétől indul, ezáltal az adómentes értékesítésre is hamarabb van lehetőség. A változás visszamenőlegesen is alkalmazható, már a 2023. december 31-ét követően biztosított jogszerzések esetében érvényesül az új tartási időszámítás.

Szociális hozzájárulási adót érintő változások

A minimumkötelezettség alá eső egyéni és társas vállalkozókat érintő változás 2026. január 1-jétől, hogy megszűnik a 112,5%-os szorzó, melyet a minimum szochoalap meghatározásánál eddig alkalmazni kellett. Jelenleg a biztosított, többes jogviszonyban nem álló egyéni és társas vállalkozóknak akkor is meg kell fizetniük a járulékokat (tb-t és szocho-t), ha nincs vagy alacsony a jövedelmük. A két közteher minimumalapja azonban eltér: míg a tb-járulék legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (vagy a garantált bérminimum) után fizetendő, addig a szocho-t ugyanezen alap 112,5%-a után kell megfizetni. 

2026-tól ezen szorzó eltörlésével a szocho minimumalapja megegyezik a tb-járulék minimumalapjával, vagyis jövőre már a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a lesz a kötelező alap.

Szintén az egyéni vállalkozókat érintő, adminisztrációcsökkenést jelentő változás 2026. január 1-jétől, hogy már a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozónak is negyedéves gyakorisággal kell bevallania és befizetnie a járulékait (mind a szocho, mind a tb tekintetében), azonban az adatokat továbbra is havi bontásban kell szerepeltetni. (Jelenleg erre kizárólag az átalányadózó egyéni vállalkozóknak van lehetőségük.)

Társadalombiztosítást érintő változások

2026-ban jelentős újítások lépnek hatályba a társadalombiztosítási szabályozásban, melyek célja az adminisztráció csökkentése, a biztosítási jogviszonyok átláthatóbb kezelése, valamint a digitális ügyintézés fejlesztése. 

Tartós megbízási jogviszony, mint új biztosítási forma

2026. január 1-től a jelenlegi megbízási jogviszony szabályait kiegészítve bevezetésre kerül az ún. tartós megbízási jogviszony, amely a társadalombiztosítás szempontjából folyamatos biztosítotti státuszt eredményez. Az intézkedés célja, hogy megszűnjön az utólagos, hónapról hónapra történő be- és kijelentés gyakorlata, amely számos adminisztrációs és ellátási problémát okozott (pl. A1-es igazolásra való jogosultság).

Az új jogviszony főbb jellemzői:

• A foglalkoztató a jogviszonyt tartós megbízási jogviszonyként jelenti be a NAV felé, már a megbízás kezdő napjától.
• A biztosítotti státusz a megbízás kezdetétől annak megszűnéséig folyamatos, így a megbízott a jogviszony létrejöttétől jogosult egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásra.
• A megbízót havi járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek szabályai megegyeznek a Tbj. szerinti általános járulékminimumra vonatkozó előírásokkal (alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30%-a).

Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY) létrehozása (2026. október 1.)

A KJNY egy új, egységes informatikai rendszer, amely a társadalombiztosítással és járulékfizetéssel kapcsolatos adatok kezelését és lekérdezését egységesíti.

A tervezett rendszer lehetővé teszi, hogy a természetes személyek egy digitális felületen lekérdezhessék biztosítási jogviszonyaikat, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságukat, nyugdíjjárulék-fizetési adataikat, valamint az Európai Egészségbiztosítási Kártyára vonatkozó információkat.

A KJNY elektronikus ügyintézést is biztosít majd a NAV webes és mobilos felületein keresztül. Az érintettek a NAV e-ügyintézési felületén/mobilappban kezdeményezhetik többek közt:

• az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos egyeztetést,
• a jogosultsági viták (pl. járulékfizetés alóli mentesülés) eljárásait,
• a külföldi biztosítási időszakok bejelentését és egyeztetését, valamint
• a köztartozásmentesség is igazolhatóvá válik az ügyfélportálon keresztül.

A kérelmeket a rendszer automatikusan továbbítja az illetékes szervhez (pl. NEAK-hoz).

Az adózás rendjéről (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról (Air.) szóló törvények főbb módosításai szóló törvény módosításai

Az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében könnyebben jut az adóhatóság adatokhoz a földhasználat, a földműves státus, az ingatlanok energetikai tanúsítványa (ezáltal az ingatlan forgalmi értékének becslése) kapcsán (ez utóbbinál csak 2026. március 1-jétől), illetve a NEAK-kal és a kincstárral is köthet közös adatkezelési megállapodást, az Országos Építésügyi Nyilvántartást pedig e-úton is elérheti. Az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentését is a NAV teszi meg a jövő évtől a NEAK felé.

Már 2025. november 20-tól kezdve, az adótartozásért egyetemlegesen kötelezett fél is – kérésére – bármikor kaphat tájékoztatást a köztartozás összegének pillanatnyi állásáról.

Minden egyéni vállalkozónak negyedéves gyakorisággal kell a jövőben teljesítenie járulékbevallási- és befizetési kötelezettségét.  

Egységesül a szabályozás annyiban, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, az EU Bírósága által jogellenesnek minősített vagy várhatóan annak minősülő rendelkezések révén előálló túlfizetés iránti igényt mindig csak kérelemmel lehet visszaigényelni. Így a jövőben nem önellenőrzéssel lehet majd kezdeményezni a még ki nem hirdetett döntéseken alapuló adó-követeléseket sem. Ugyancsak egységesítő rendelkezés, hogy az ötezer Ft alatti késedelmi pótlékot a NAV az adóhiány után sem írja elő.  

Jogerős bírósági döntés esetén a már elévült áfakötelezettség önellenőrzésére csak akkor lesz mód, ha az önellenőrzés más adózó áfa-kötelezettségét nem érintheti. 

Jó hír, hogy a magánszemélyek a maximum 2 millió Ft-ig terjedő, maximum 12 havi pótlékmentes részletfizetést a törvénymódosítás révén a még nem esedékes adókötelezettségre is kérelmezhetik. 

Az adóigazgatási rendtartás kiegészül az ún. automatikus döntéshozatali eljárással. Hasonlóan az ingatlannyilvántartásban már 2025-től bevezetett ügyintézési formához, ha a hatóságnak mérlegelési jogköre nincs, és minden szükséges iratot hiánytalanul benyújtottak, ügyintéző bevonása nélkül születik villámgyors, automatizált döntés. Mivel ugyanakkor ezek csak fekete-fehér helyzetek lehetnek, a döntés nem fellebbezhető. Ez fordulhat majd elő akkor, ha pl. egy jog érvényesíthetősége határidőhöz volt kötve, ami az letelt, vagy a kötelezett elhunyt.   

Fellebbezhetővé válnak azok a végzések is, melyek elutasítják az előírt késedelmi pótlék megfizetésének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet.

Kiskereskedelmi adót érintő változások

A júliusi adókulcs-emelésekkel egy időben nem történt meg a jogszabály 2020-as bevezetése óta változatlan adósáv határok módosítása. Az elfogadott jogszabálymódosítás alapján a gépjármű üzemanyag kiskereskedelem kivételével az alábbiak szerint emelkednek a kiskereskedelmi adó sávhatárai: 

• 500 millió Ft-ról 1 milliárd Ft-ra, 
• 30 milliárd Ft-ról 50 milliárd Ft-ra, valamint 
• 100 milliárd Ft-ról 150 milliárd Ft-ra. 

Az új sávhatárokat első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévi kötelezettségekre kell alkalmazni. 

A sávhatárok 2025-öt érintő emelése miatt előfordulhat, hogy a vállalkozások által 2025 júliusában és októberében megfizetett adóelőlegek meghaladják a megváltozott sávhatárok alapján számított tényleges fizetendő adót. Ennek kezelésére a jogalkotó átmeneti szabályok szerint visszaigénylési lehetőséget biztosít az adózók számára.

Helyi adót érintő változások

A helyi adókról szóló törvény „vagyoni értékű jog” fogalmába bekerül a lízingbevevői jog és tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, amelyek az ingatlanjogban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokká váltak. A módosítás jelentősége, hogy 2026. január 1-jétől a lízingbevevő, illetve a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog jogosultja, mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja lesz az építményadó és a telekadó alanya. Az erdő művelési ágú ingatlanok ugyanakkor kikerülnek a települési adó tárgyi hatálya alól. A változások 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

Kisvállalati adót érintő változások

Az elfogadott módosítások értelmében szélesedik azon vállalkozások köre, amelyek jogosultak lesznek a kisvállalati adózás választására. Az elfogadott javaslat ugyanis jelentős mértékben megemeli a kiva-belépési értékhatárokat: a maximális létszám 50 főről 100 főre, az árbevételi és mérlegfőösszeg-korlát 3 milliárd Ft-ról 6 milliárd Ft-ra nő. A módosítás a 2025. december 1-jétől kiva-alanyiságot bejelentő adózókra alkalmazandó.

A belépési értékhatárok emeléséhez arányosan igazodnak a kilépési feltételek is: 2026. január 1-jétől az eddigi 6 milliárd Ft-os bevételi értékhatár 12 milliárd Ft-ig lesz elfogadott, míg az átlagos statisztikai állományi létszám 200 főig emelkedhet, a további feltételek teljesülésével. Így a kiva-ban már működő vállalkozások növekedésük ellenére is tovább maradhatnak a rendszerben anélkül, hogy az értékhatárok túllépése miatt kiesnének.

Fontos ugyanakkor, hogy az értékhatárok továbbra is kapcsolt vállalkozásokkal összevontan értendők, ami korlátozza a nagyobb vállalatcsoportok leányvállalatainak kiva-választási lehetőségét.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény változásához igazodó módosítás, hogy a társas vállalkozás tagja után legalább a minimálbér, s nem annak 112,5%-ával kell számolni személyi jellegű kifizetésként a kiva alap meghatározásánál. 

2026. január 1-jétől az elektronikus pénzeszközök összegét már nem kell figyelembe venni a pénztár értékének meghatározásakor.

Gépjárműadót érintő változások

A módosítás értelmében a törvény hatálya immáron nem csak a mezőgazdasági vontatóra nem vonatkozik majd, hanem a mezőgazdasági vontató pótkocsijára sem.

Az adómértékek valorizálása a 2026. adóévre – az irányadó adómértékek a NAV honlapján megtalálhatóak.

A regisztrációs adót érintő változások

Egy új ponttal egészül ki az adó alanyainak köre, a törvénymódosítás alapján 2026. január 1-től abban az esetben, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye eltér egymástól, az adó alanya a tulajdonos. Ezen új pont alapján tehát eltér a törvény attól a főszabálytól, hogy az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.

2025. november 20-ai hatállyal kikerült a törvényből a Wankel-motoros személygépkocsira vonatkozó adó összeg számítási szabálya.

Jövedéki adót érintő változások

2026-ban fél évvel elhalasztják az üzemanyagok – így a benzin, gázolaj és kerozin – jövedéki adójának tervezett valorizációját: az új, megemelt adómértékek nem 2026. január 1-jétől, hanem csak 2026. július 1-jétől lesznek alkalmazandók. A 2027-es valorizáció számítása már ehhez az új, 2026. júliustól érvényes adókulcshoz igazodik majd.

Pontosításra kerülnek a kisüzemi habzóbor előállítókra vonatkozó előírások, valamint rájuk vonatkozóan kedvezményes adómérték kerül bevezetésre.

Reklámadót érintő változások

A reklámadó felfüggesztésének időtartama újabb fél évvel, 2026. június 30-ig meghosszabbításra került. A 2026. július 1-jét is magában foglaló adóévre megállapított adóelőleg felét az adózó az általa választott, rá vonatkozó előlegfizetési időpontok egyikén köteles megfizetni. A naptári évvel egyező üzleti éves adóalanyok esetében az adóév 2026. július 1. és 2026. december 31. között fog tartani.

A korábbi szabályozásból már ismert, extrém szigorú bírságolási gyakorlat némiképp módosul, a rendkívüli szigor megtartása mellett:  

• Az új rendelkezések értelmében a korábbi 15 nap helyett a reklámközzétételi tevékenység megkezdését követő 30 napon belül kell bejelentkezniük az adóhatósághoz azon reklámadó alanyoknak, melyeknek nincs magyar adószámuk. A bejelentkezést a T201-es nyomtatvány beadásával teljesíthetik. A módosítás révén, amennyiben az érintett vállalkozás nem teljesíti a bejelentkezési kötelezettségét, az adóhatóság az első figyelmeztetéssel egyidejűleg nem bírságol. A legfeljebb 10 millió forintos mulasztási bírság a 15 napos határidő leteltével szabható ki, mely -a kötelezettség nem teljesítése esetén- 15 naponta ismét kiszabható.  Ha az adóalany az adóhatóság felhívására teljesíti kötelezettségét, akkor a NAV az utoljára kiszabott bírságot elengedi, a korábbiakat pedig mérsékelheti vagy elengedheti.
• Azok a reklámközzétevők akik elmulasztják a reklám megrendelője felé történő nyilatkozattételt, a korábbi szabályozás szerinti 500.000 Ft-os, ugyanazon megrendelőre vonatkozó ismételt mulasztás esetén már 10 millió forintos mulasztási bírságra számíthatnak, mely bírság ráadásul minden további mulasztás esetén duplázódhat. A felszólításnak eleget tevő adóalany esetében a NAV a már említett bírság enyhítésekkel élhet ez esetben is.
• A bevallási kötelezettség elmulasztása esetére a korábbi 3 milliárd forintos vélelmezett adó megállapítása helyett, az adóhatóság adóellenőrzést indít és a fizetendő adót becsléssel állapítja meg.

Illeték törvényt érintő változások

A módosítások több ponton érintik az illetékkötelezettség és -mentesség szabályait, valamint az adminisztrációs eljárásokat:

• Lakóházépítés igazolása 

A telek megvásárlásával kapcsolatban felfüggesztett illeték törlése, a lakóház felépítését bizonyító, az építésügyi hatóságtól kapott, hallgatással történő tudomással vételt tartalmazó dokumentummal is kérhető. A módosítás átmeneti rendelkezésként az el nem bírált ingatlanügyekre is alkalmazandó.

• Új illetékmentességi eset – tagi kölcsön elengedés végelszámoláskor 

Mentes az ajándékozási illeték alól a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével megvalósuló vagyonszerzés, ha a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be. Amennyiben a cégbíróság végzésében nem ad helyt a cégtörlésre irányuló kérelemnek, úgy a megállapított, de meg nem fizetett illetéket késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

• Lakástulajdonhoz kapcsolódó változások

Az illeték alap kiszámításánál háromról öt évre nő az a visszamenőleges időszak, amin belül eladott ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékével csökkenthető a vásárolt ingatlané.

A módosítás kiegészíti a cserét pótló vétel esetében az illetékkedvezményt a vagyoni értékű jog jogosultjaira is. 

A módosításnak köszönhetően, ha valaki több lakástulajdont cserél, vagy a megadott időintervallumon belül több ingatlant vesz ill. ad el, januártól a számára legkedvezőbb cserét ill. értékesítést veheti figyelembe az illetékalap számításához, vagyis az értékkülönbözet meghatározásakor már nem kell feltétlenül a közvetlenül megelőző vagy követő hasonló ügyletet alapul venni.

• Termőföld – szolgalom

A módosítás alapján nem minősül a termőföldszerzés illetékmentességi feltételének megszegésének, ha a termőföldre jogszabály erejénél fogva szolgalom jön létre.