A Nemzetgazdasági Minisztérium két új rendeletben részletes végrehajtási szabályokat határozott meg a globális minimumadó (Pillar Two) mentességeinek alkalmazására, valamint a magyarországi bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítésére.

• A Magyar Közlöny 2025. december 19-ei számában kihirdetésre került a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete (38/2025) a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók megállapításával kapcsolatos adómentességek részletes szabályairól, amely szabályok 2026. január 19-én léptek hatályba és a 2025-ben kezdődő adóévi kiegészítő adókötelezettségre kell alkalmazni (a 2024-ben kezdődő adóévi kiegészítő adókötelezettségre adózó választása szerint alkalmazható).
• A rendelet célja a globális minimumadóban igénybe vehető adómentességek alkalmazásával kapcsolatos végrehajtási szabályok bevezetése azon okból kifolyólag, hogy a vonatkozó szabályok ezentúl ne csak az OECD modell szabályokra történő általános hivatkozással jelenjenek meg a jogszabályban.
• A rendelet alkalmazásában számos fogalom kerül meghatározásra, ilyen például a beszámítás nélküli levonás, amely során csoporttagok egymással közvetlenül vagy közvetve finanszírozásban, illetve egyéb befektetési konstrukcióban vesznek részt és amely ügylet eredményeként az egyik csoporttag által elszámolt költség, ráfordítás nem keletkeztet a másik csoporttagnál ennek megfelelő összegű bevételt, adóköteles jövedelmet. A rendelet továbbá definiálja a kettős adóbeszámítás és a kettős levonás eseteit, amely fogalmak célja annak megakadályozása, hogy a minimumadó számítása során egynél több csoporttag ugyanazon nyereségadó ráfordítást részben vagy egészben figyelembe vegyen a lefedett adók, illetve az egyszerűsített tényleges adókulcs kiszámításakor, továbbá az, hogy ugyanazon költséget, ráfordítást és veszteség jellegű tételt több csoporttag ne vehessen figyelembe a pénzügyi kimutatásaiban. 
• Az új fogalmak között meghatározásra került az is, hogy ki minősül nem jelentős csoporttagnak, itt bizonyos feltételek teljesülése esetén azt a csoporttagot kell érteni, akit a konszolidált pénzügyi beszámolóból kizártak vagy nem vonták össze soronként a konszolidált pénzügyi beszámolóban a mérete és a lényegessége miatt. Az 50 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező csoporttag esetében feltétel a fogalomnak való megfelelés szempontjából az is, hogy annak az országonkénti jelentésben (CbcR) szereplő adatait elfogadott vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési sztenderd szerint készült. Továbbá, a rendeletben meghatározásra kerülnek az ilyen csoporttaghoz kapcsolódó bevétel-, nyereség- és kiigazított lefedett adó fogalmak, valamint a nettó nem realizált valósérték-veszteség és a nominális társasági adókulcs fogalma is, amelyek a globális minimumadó mentességeinek és számításainak alapjául szolgálnak.
• A rendelet meghatározza, hogy a 2026. december 31-én vagy azt megelőzően kezdődő és 2028. június 30-át megelőzően végződő adóévek vonatkozásában vehető igénybe az országonkénti jelentés alapján elérhető átmeneti adómentesség, így tehát a globális minimumadó keretében fizetendő kiegészítő adók megfizetése, tényleges adómérték számítása alóli mentesség igénybevételére ezen periódusban lesz csak lehetőség. Fontos kiemelni, hogy az adómentességre vonatkozó választást adó évente szükséges megtenni a törvényileg előírt határidőn belül (főszabály szerint a kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül). 
• Abban az esetben, ha a csoport nem az országonkénti jelentés alapján veszi igénybe az adómentességet, akkor utólag önellenőrzéssel kell meghatároznia a globális minimumadó keretén belül fizetendő kiegészítő adóját a részletes adóalapszámítási szabályok figyelembevételével.
• A rendelet tovább kitér azon esetekre, amelyek során az országonkénti jelentés alapján nem vehető igénybe az adómentesség, ilyen esetek például azok, amikor a globális minimumadó alanyaként egy vállalatcsoport az adókötelezettsége keletkezésének első évében nem alkalmazta az adómentességet ezen jogcímen vagy az első, globális minimumadó szempontjából releváns adóévében nem teljesültek a vállalatcsoportra az adómentesség feltételei. 
• Az adómentesség azon országonkénti jelentés alapján érvényesíthető, amely az adott államban elismert országonkénti jelentésnek minősül. Az adómentesség alkalmazásakor az elismert országonkénti jelentésben kimutatott összes bevételt és adózás előtti eredményt, illetve az elismert pénzügyi beszámoló szerinti tárgyévi adóráfordítást – ideértve a halasztott adóráfordítást is – kell használni azzal, hogy a globális minimumadó szabályai által előírt korrekciós tételeket nem kell alkalmazni, azokkal nem szükséges kiigazítani az összes bevételt, adózás előtti eredményt és az adóráfordítás összegét. 
• Mindazonáltal az adózás előtti eredmény és az adóráfordítás összegét bizonyos adóelkerülési kockázatot hordozó tételek révén kötelezően ki kell szűrni, így tehát nem vehető figyelembe például a jelentős (50 millió eurót meghaladó) nettó nem realizált valósérték-veszteség; a 2021. november 30. utáni akvizíciókhoz kapcsolódó üzleti vagy cégértékre elszámolt értékvesztés vagy értékcsökkenés, valamint a beszámítás nélküli levonásból, kettős levonásból felmerült költség, ráfordítás, illetve a kettős adóbeszámítás során felmerült nyereségadó ráfordítás lefedett adóként nem vehető figyelembe, ha az érintett ügylet 2023. december 18. után következett be.
• Azon vállalatcsoport, amely nem kötelezett országonkénti jelentés elkészítésére az adómentességet azon elismert országonkénti jelentés alapján veheti igénybe, amelyet akkor készített volna, ha vonatkozott volna rá országonkénti jelentéstételi kötelezettség. 
• Abban az esetben, ha az elismert országonkénti jelentés szerinti adózás előtti eredmény nulla vagy negatív, úgy az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttag automatikusan nullának tekintheti a vállalatcsoport által fizetendő kiegészítő adó összegét.
• Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása alapján az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó adómentesség minden olyan állam esetében alkalmazható, amelyeket az OECD hivatalosan jóváhagyott, mint elismert belföldi minimumadót alkalmazó országokat. Ezen államok listáját a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak minden évben február végéig közzé kell tennie. A rendelet azonban felsorolja azon kivételeket, amikor a vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel rendelkező anyavállalata nem választhatja az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó adómentességet (például a globális minimumadó törvény szerinti áteresztő szervezet vagy befektetési szervezet, ha azok illetősége szerint nem alanyai az elismert belföldi kiegészítő adónak).
• Az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttag adóévente választhat, hogy a nem jelentős csoporttag kiegészítőadó kötelezettségét nullának tekinti. Ezen választását nem jelentős csoporttagonként külön-külön kell megtenni az adatszolgáltatásra vonatkozó releváns szabályoknak megfelelően. Az adómentesség alkalmazása a rendelet alapján olyan feltételekhez kötött, mint például az átlagos elismert bevétel és nyereség összege az adott államban a vállalatcsoport egészét tekintve vagy legalább 15 százalékos tényleges adómérték. Fontos megemlíteni, hogy azzal, hogy a nem jelentős csoporttag az adatszolgáltatási kötelezettségét az elismert országonkénti jelentésben szereplő információk alapján teljesítheti még nem mentesíti Őt az adatszolgáltatási kötelezettségtől.
• Az aluladóztatási kiegészítő adó (UTPR) alóli mentesség szabályaira is kitért a rendelet szövege. Itt is egy olyan átmeneti adómentességről van szó, amelyet az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagnak lehet évente, az adott államra vonatkozóan választania abban az esetben, ha a végső anyavállalat államában a nominális társasági adókulcs legalább 20 százalékos mértékű. A választást az adatszolgáltatás vonatkozó szabályok alapján kell megtenni. A mentesség időben korlátozott, kizárólag olyan 12 hónapos adóévekre alkalmazható, amelyek 2025. december 31-én vagy azt megelőzően kezdődtek és 2026. december 31-ét megelőzően végződnek.
• Fontos korlátozás, hogy ha egy adott államban a csoport egyszerre jogosult lenne az UTPR-mentességre és az országonkénti jelentésen alapuló átmeneti mentességre, akkor választania kell a kettő közül. Amennyiben a csoport az UTPR alóli mentességet választja, akkor később már nem térhet át az országonkénti jelentés alapján igénybe vehető mentességre ugyanazon állam tekintetében.

• A Magyar Közlöny 2026. január 26-ai számában kihirdetésre került a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete (4/2026), amelynek célja a globális minimumadóra vonatkozó bejelentéssel, adóbevallással és adófizetéssel kapcsolatos végrehajtási szabályok bevezetése. A rendeletben foglalt szabályok a kihirdetését követő 31. napon lépnek majd hatályba és a 2025-ben kezdődő adóévi kiegészítő adókötelezettségre kell alkalmazni (a 2024-ben kezdődő adóévi kiegészítő adókötelezettségre adózó választása szerint alkalmazható).
• A rendelet részletezi a globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatcsoportok Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére benyújtandó bejelentési kötelezettségének elvárt adattartamát. Kitér a bejelentés módjára is, amely értelmében, ha van kijelölt helyi szervezet, akkor az a helyi szervezet egyetlen bejelentést tesz az összes magyar csoporttag nevében. Ellenkező esetben, ha nincsen kijelölt helyi szervezet erre a célra, akkor minden csoporttag külön-külön nyújt be bejelentést és nyilatkozik a magyar csoporttagok és közös vállalatok számáról. 
• A már bejelentett adatokat az érintett adóévre vonatkozóan bekövetkező változása esetén a csoporttag, kijelölt helyi szervezet a soron következő adóelőleg bevallás vagy adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig helyesbítheti. Abban az esetben, ja a kijelölt helyi szervezet személye változik, akkor a helyesbítést a változástól számított 90 napon belül vagy legkésőbb a soron következő adóelőleg bevallás vagy adóbevallás határidejéig kell benyújtani.
• A rendelet továbbá részletezi a globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatcsoportok Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére benyújtandó elismert belföldi kiegészítő adóelőleg-bevallás elvárt adattartamát.
• Könnyítésként került be az a rendelkezés, hogy ha az elismert belföldi kiegészítő adóelőleg összege azért nulla, mert a tényleges adómérték 15 százalék feletti, akkor nem szükséges a bevallásban külön mentességi indokot megjelölni.
• Az adóelőleg bevallásban megjelölt mentességi ok nem minősül a globális minimumadó szabályrendszerében választásnak.
• A rendelet kitér arra is, ha korábban a bejelentési kötelezettséget egy a csoport által kijelölt helyi szervezet teljesítette, akkor a kijelölt helyi szervezet is nyújtja be az adóelőleg-bevallást az érintett belföldi csoporttagok helyett.
• Az új rendelkezések a globális minimumadó alanyai által fizetendő kiegészítő adó típusokra (QDMTT, IIR, UTPR) vonatkozó adóbevallások adattartamát is meghatározza. Itt is érvényes az, hogy ha korábban a bejelentési kötelezettséget egy a csoport által kijelölt helyi szervezet teljesítette, akkor a kijelölt helyi szervezet is köteles benyújtani az adóbevallást az érintett belföldi csoporttagok nevében.
• Amennyiben az elismert belföldi kiegészítő adóelőleg és adó bevallásait az adó alanya USA dollárban vagy Euróban készíti el, akkor az adókötelezettségét a bevallás benyújtás hónapjának első napján érvényes Magyar Nemzeti Bank szerinti árfolyamán kell forintra átváltania és nyilvántartania az adószámlán (ha az adott napon nincsen árfolyam, akkor a legutolsó közzétett árfolyamot kell használni). A bevallás elkészítésének pénznemében vagy forintban kell a befizetést teljesíteni, forintos bevallás esetén kizárólag forintban történhet a befizetés. Abban az esetben, ha a bevallást kijelölt helyi szervezet nyújtja be, akkor az egyes csoporttagok adóelőleg kötelezettségét azonos pénznemben kell bevallani és megfizetni, amely összegek nyilvántartása pedig a kijelölt helyi szervezetek adószámláján történik. A rendelet tartalmaz továbbá rendelkezéseket a devizás befizetés technikai lebonyolításáról, illetve az esetleges árfolyamkülönbözet kezeléséről.