Az állami és intézményi befektetők sajátos megítélése a kkv küszöbértékek számításánál
A kkv-meghatározás buktatóiról írt cikksorozatunk követői már tudják, hogy az állami és intézményi befektetők a hazai adózási szabályoktól eltérően viselkednek. (Részletesebben l. itt.)
Ebben az esetben is igaz, hogy bármi megtörténhet. Ha pl. egy egyetem és egy intézményi befektető csak partnerek egy vállalkozáshoz (tulajdoni hányaduk külön-külön 25-50% közti), és maguk is függetlenek egymástól, azok adatait nem kell hozzáadni a vállalkozás adataihoz. Amennyiben azonban maguk egymással kapcsolódóak lennének (50%-ot meghaladó tulajdoni hányada volna az egyiknek a másikban), már össze kellene adni az egyetem és az intézményi befektető részesedését a vállalkozásban. Ha együttes részesedésük meghaladja az 50%-ot a vállalkozásban, úgy mindkettőjük pénzügyi és létszámadatainak teljes összege növeli a vállalkozás hasonló adatait. (Nem titkolt szándék az innováció és a K+F-lehetőségekhez való hozzásegítés annak révén, hogy az egyetemek és non-profit kutatóközpontok is részesedéseket szereznek a vállalkozásokban.)
Emlékezve a cikksorozat 2. részében foglaltakra, ha állami szervek állítanák elő a többségi tulajdont az adott vállalkozásban, úgy a vállalkozásnak akkor is volna összeszámítási kötelezettsége. Ha azonban az állami tulajdon részarány csak a partnerséghez elég (25-50% közt), az állam nem húzza össze a vállalkozásokat.
És amiről még nem volt szó
A cikksorozatban kezdettől fogva használjuk a „vállalkozó” kifejezést, és adottnak vettük, hogy azt mindannyian tudjuk, mit jelent. Nos, ez biztos?
A szó köznap jelentése alapján a vállalkozó ellentétel fejében vagy pénzügyi érdekből cselekszik. Pontosítja azonban ezen elképzelésünket az Unió azzal, hogy nem végez gazdasági tevékenységet az, aki
- nem ellenszolgáltatást, hanem támogatást vagy adományt kap, vagy
- olyan tevékenységet lát el, aminek nincs konkrét vagy közvetlen piaca, vagy
- olyan tevékenységet folytat, ahol a vállalkozás bevételei és a tulajdonosok személyes bevételei nem különülnek el.
Míg az első és a harmadik eset talán nem szorul magyarázatra (hisz pl. az áfa szempontjából is el kell a különböző bevételtípusokat különíteni egymástól, és sokszor kaphatott már gyerek zsebpénzt házi munkáért is), a második azonban már komoly viták tárgya. A társadalombiztosítás több biztosítós modellje már piacként funkcionál? Ennek eldöntéséhez az Európai Unió Bírósága kellett, mellyel felülírtak egy korábbi álláspontot is: bármennyire is több biztosító versenyezhet a közegészségügy hatékonyságának és minőségének javítására, a szolidaritás elve lehet annyival erősebb, mely meghiúsíthatja a piacszerű működést.
Aranyszabályok
Összefoglalásként álljanak itt azok a szabályok, melyek a kkv kategória meghatározásához nélkülözhetetlenek.
- A kkv minősítés uniós konszenzus eredménye, így a hazai adótörvényekben felállított kapcsoltsági szabályokkal való hasonlósága pusztán a véletlen műve. Így aztán élesen különítsük el, mit szeretnénk: pl. azt megállapítani, elég nagyok vagyunk-e ahhoz, hogy lehessen tp-dokumentációs kötelezettségünk (vagyis használjuk a kkv-minősítést), vagy azt, mivel elég nagyok vagyunk, kell-e és mely vállalkozásokkal kötött tranzakcióinkat tp-nyilvántartással alátámasztani (akkor pedig nézzük a tao-tv. „kapcsolt vállalkozás” fogalmát).
- A magánszemély, családtagja, vagy a vele együtt-döntő személyek gyökeresen másképp kezelendők a kkv-szabályokban pl. a tao-törvényhez képest: kifejezetten ritka esetekben eredményezik vállalkozásaik egybeszámítását.
- A partnerséget minimum 25% szavazati jog hozza létre, a kapcsolódottsághoz pedig 50%-ot meghaladó hányad kell. Önmagában a legnagyobb tulajdonosságnak jelentősége nincs, csak akkor, ha elérte a 25%-ot.
- Vannak olyan speciális tulajdonosok (állam, intézményi befektetők, tőkealapok, üzleti angyalok, önkormányzatok), melyek képesek összeszámítást előidézni.
- Amikor azt kérdezzük magunktól, elértem-e a középvállalkozási méretet, a válasz biztosan „igen”, ha vagy a létszámban, vagy az árbevételben és mérlegfőösszegben egyszerre, de meghaladtam a küszöböt.
- A kategóriaváltáshoz két egymást követő évben kell teljesítenem az új minősítéshez megfelelő mutatókat, kivéve, ha az első túllépés tartósnak tűnő folyamat eredménye (pl. felvásárlással, átszervezéssel más csapatba kerülök).
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.
