Közeleg a Magyar-Amerikai Kettős Adóztatást elkerülő Egyezmény megszűnésének a napja
Ahogyan arról korábbi hírlevelünkben beszámoltunk, tavaly nyáron az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai úton értesítőt küldött Magyarország részére, amelyben arról tájékoztatta hazánkat, hogy a két ország között érvényben lévő kettős adóztatást elkerülő egyezményt egyoldalúan felmondja.
Tekintettel arra, hogy a felmondási értesítő megküldése óta eltelt nagyjából egy évben nem történt hivatalos fejlemény az ügyben, illetve a felmondás jogkövetkezményeként 2024-től várhatóan valóban megszűnik az említett egyezmény, az alábbiakban összefoglaljuk, mindez milyen adókövetkezményekkel jár az érintett társaságok, illetve magánszemélyek szintjein.
Azon magyar társaságok, amelyek amerikai befektetéseik révén jövedelemben részesülnek Magyarországon – különös tekintettel a passzív jövedelmekre, mint osztalék, kamat és jogdíj – 2024. január 1-jét követően jelentősen növekvő forrásadó teherrel kell, hogy számoljanak. Az ilyen típusú kifizetésekre ugyanis az USA akár 30 százalékos forrásadót is kivethet a jövő évtől, miközben a hatályos Egyezmény alapján jelenleg az osztalék esetében 5/15 százalék a forrásadó mértéke, míg a kamat és jogdíjból származó jövedelmek forrásadó mentesen kerülnek kifizetésre. Azt természetesen hozzá kell tenni, hogy 2024-től az adózó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a jövedelemre külföldön fizetett (fizetendő), társasági adónak megfelelő adó összegének 90 százalékát, de legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Tekintettel arra, hogy a magyar társasági adókulcs jóval alacsonyabb az amerikai adókulcsnál, az USA-ban megfizetett adónak így csak kis százaléka lesz beszámítható a magyar társasági adókötelezettséggel szemben.
Fordított esetben, így tehát, ha egy amerikai társaság rendelkezik Magyarországon befektetésekkel, a Magyarországról történő kifizetések továbbra is belföldi jogszabályok alapján forrásadómentességet élveznek majd (és ezáltal az Egyezmény megszűnése ezt nem befolyásolja), ugyanakkor egy Magyarországon ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő társaság üzletrészének elidegenítésén elért árfolyamnyereség társasági adófizetési kötelezettséget keletkeztet majd az amerikai társaságnál (amely az általános szabályok alapján várhatóan beszámítható az USA-ban megfizetett adó összegébe).
Magyar magánszemélyek amerikai befektetésein elért azon típusú jövedelmein, amelyek a magyar személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartoznak, az USA a jövő évtől akár 30 százalékos forrásadót is kivethet (amely adó a fent említett módon és mértékben beszámítható a Magyarországon fizetett személyi jövedelemadó összegébe). Továbbá, az Egyezmény hiányában, az USA-ból magyar magánszemély részére juttatott kamatjövedelem immáron egyéb jövedelemnek minősül majd és a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli majd, ahogyan érintheti a magyar magánszemély által az USA pénzügyi piacon elért jövedelmet is, mivel 2024-től már nem tekintendő ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek azon tranzakció, amelyet amerikai brókercég közreműködésével hajtanak végre és ezáltal i) a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetésére válik kötelezetté (amelynek összege a minimálbér 24-szeresében van limitálva), illetve ii) az egyes tranzakciókon elért nyereség és veszteség jellegű tételek nem lesznek egymással szemben beszámíthatóak. A magyar adóilletőségű magánszemély USA-ból érkező tőkejövedelme szintén növekvő adóterhet keletkeztet a jövő évtől, mivel a jelenlegi 0/15 százalékos adó helyett az USA akár 30 százalékos forrásadót is kivethet, amelyre további 5 százalékos magyar személyi jövedelemadó is hozzáadódik.
Fordított esetben, ha egy amerikai magánszemély részesül Magyarországról származó jövedelemben, az Egyezmény által lehetővé tett kedvezményes forrásadó kulcsok (kamat és jogdíj esetében forrásadó mentesség, míg osztalék kifizetésen 5/15 százalék forrásadó) jövő évtől nem lesznek alkalmazhatóak és így ezen jövedelmeit az amerikai magánszemélyeknek 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli majd 2024-től.
Bármilyen kérdés és észrevétel esetén a fenti témában állunk rendelkezésre.
Vadkerti Krisztián, Ügyvezető Igazgató, Adó Partner
Székely Gábor, Adó menedzser
