Az apport áfa szempontú ellenértéke az új részesedés kibocsátási értéke
C-241/23. – P. sp. z o.o. | Az apport ellenében kapott részesedés esetében az áfa szempontú ellenérték a kibocsátási érték, amely az apportba adott vagyonelemek felek által meghatározott értékét képviseli.
A C-241/23. számú ügy felperese tőkeemelést hajtott végre és apportról szóló szerződéseket kötött két befektetővel, akik az újonnan kibocsátott részesedések fejében ingatlanokat adtak át és pénzbeli hozzájárulást teljesítettek. A felperesi társaság az áfabevallásban a részvények kibocsátási értékét – és nem az annál sokkal alacsonyabb névértéket – tüntette fel adóalapként.
A lengyel adóhatóság és az alsófokú közigazgatási bíróság úgy ítélte meg, hogy a részvények névértéke minősül adóalapnak. Az előzetes döntéshozatali eljárást a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság kezdeményezte. Az Európai Bíróság utalt arra az ügyben, hogy az áfa alapja az az ellenérték, amit a jogosult kap vagy kapnia kell a termékért vagy a szolgáltatásért. Ez pedig egy szubjektív módon megállapított érték kell hogy legyen, ami a felek által megállapodott értéknek felel meg, megállapodás hiányában pedig az az érték, amit egy másik fél hajlandó lenne ugyanezért a termékért, szolgáltatásért fizetni. Ez az érték pedig nem más, mint a részesedés kibocsátási értéke, nem pedig a tulajdonosi jogokat meghatározó névérték.
Az Európai Bíróság azt is megerősítette, hogy az áfaalap meghatározásánál a szokásos piaci ár elv csak a Héa Irányelvben meghatározott szűk körben érvényesül (amikor a felek valamelyikét nem teljes egészében illeti meg az adólevonási jog), önmagában tehát amiatt, hogy az apportáló nem független fél, nem lehet irányadó a részesedés szokásos piaci ára.
