A Közösségen belüli termékértékesítés fogalma és a „járulékos ügylet” elhatárolása
C‑234/24. – Brose Prievidza, spol. s r.o.
A Közösségen belüli termékértékesítéshez és -beszerzéshez főszabály szerint elengedhetetlen, hogy a termék fizikailag átkerüljön egyik uniós tagállamból egy másikba. Ez akkor is irányadó, ha a termékkel együtt a gyártáshoz használt szerszám tulajdonjogát is átruházzák. Kivételesen azonban a gyártási helyen maradó szerszám értékesítése is beépülhet a Közösségen belüli termékértékesítés adóalapjába, ha a szerszám átruházását gazdasági szempontból csak mesterségesen lehetne leválasztani a termék értékesítéséről, vagy ha az EUB gyakorlata alapján „járulékos ügyletnek” minősül.
Az ügy felperese a Brose cégcsoport szlovákiai tagvállalata, amely gépjárművekhez való ablakvezérlőket és ajtómodulokat gyárt. A Brose Szlovákia Bulgáriából rendelt alkatrészeket, amelyek előállításához speciális eszközökre volt szükség. Ezeket az eszközöket nem a Brose Szlovákia, hanem a csoport németországi tagvállalata rendelte meg a bolgár gyártótól, majd az eszközöket továbbértékesítette a Brose Szlovákiának. Az eszközök fizikailag mindvégig a bolgár gyártónál maradtak. A Brose Németország bolgár áfát tartalmazó számlát kapott az eszközök legyártásáról, majd a bolgár adószáma alatt – ugyancsak bolgár áfával – kiszámlázta az eszközök továbbértékesítését a Brose Szlovákia részére. A Brose Szlovákia a 2008/9 irányelven alapuló nemzetközi áfa-visszatérítési eljárásban szerette volna visszaigényelni ezt az áfát.
A bolgár adóhatóság a kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy a gyártáshoz használt eszközök a végtermék Közösségen belüli (Bulgáriából Szlovákiába irányuló) értékesítésének adóalapjába beépülő járulékos költségnek minősülnek, és ilyen beszerzésre az irányelv alapján nem alapítható áfa-visszatérítési kérelem. Az ügy a bolgár legfelsőbb közigazgatási bíróság elé került, amely előzetes döntéshozatalt kért az EUB-tól.
Az EUB megerősítette, hogy a Közösségen belüli termékértékesítés tényállásszerűen csak akkor áll fenn, ha a termék fizikailag átlépi a tagállamok közötti határt. Ugyanakkor – az ügylet komplex jellegére és a „járulékosság” doktrínájára tekintettel – vizsgálandó, hogy a végtermék értékesítése és az annak előállításához szükséges eszközök értékesítése objektíve egyetlen, oszthatatlan gazdasági ügyletet képez-e (amelyet mesterséges lenne részeire bontani), illetve hogy az eszközök átruházása „járulékos ügyletként” beolvad-e a végtermék értékesítésébe, vagy önálló célt szolgál-e.
A konkrét ügyben az eszközértékesítés önálló jellegét támasztja alá, hogy az eszközök fizikailag nem hagyták el Bulgáriát, az eszközöket és a végterméket eltérő szereplők értékesítették, az eszköz tartós, a teljes gyártási ciklusban használt szerszám (így a megvásárlása a vevőnél önálló célt szolgálhat), az eszközöket és az alkatrészeket külön számlázták, és nem merült fel olyan körülmény, amely az ügyletek mesterséges szétválasztására utalna. E körülmények között – a nemzeti bíróság tényértékelésétől függően – az eszközértékesítés nem minősül Közösségen belüli értékesítésnek, ezért a 2008/9 irányelv szerinti eljárásban az eszközbeszerzésre jutó bolgár áfa visszatérítése főszabály szerint nem zárható ki.
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.
