Lehet-e áfamentes devizaügyletet kötni értékkel bíró „játékpénzzel”?

C‑472/24. – MB „Zaidimų valiuta”

 

A kizárólag egy online videojátékban használható virtuális fizetőeszköz hagyományos pénzre vagy hagyományos pénzből történő átváltása nem lehet áfamentes devizaügylet.

A csak virtuálisan létező, mégis értékkel bíró „dolgokkal” végzett tranzakciók áfakezelése mindmáig bizonytalan. Az EUB a C-472/24. számú ügyben egy „Runescape” nevű online videójátékban „arany”-nak nevezett fizetőeszközt vizsgált áfa szempontból. Ez az „arany” valós pénzért cserélhet gazdát, azonban csak a játékban használható, a valós gazdasági életben fizetőeszközként nem fogadják el, és nem lehet értékkel bíró termékre, illetve szolgáltatásra sem beváltani. Az „arannyal” végzett tranzakciókat lebonyolító MB „Zaidimų valiuta” tárgyi áfamentes devizaügyletnek tekintette a játékban használt fizetőeszköz adásvételét és átváltását, ezzel szemben a litván kormány mellett működő adójogi bizottság szerint a tranzakciók áfakötelesek. A MB „Zaidimų valiuta” keresetet indított az adóügyi bizottság döntése ellen, a bíróság pedig az EUB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.

Az EUB kifejtette az ítéletében, hogy a tárgyi mentes devizaügylethez két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a devizákat törvényes fizetőeszközként fogadják el, a másik pedig, hogy a devizáknak nincs más céljuk, mint egy fizetőeszköznek. A szóban forgó „aranyra” ezek a feltételek nem teljesülnek, mert az csak egy játékban használható fizetőezköz, amin – a játék üzletszabályzata szerint – a felhasználók nem szereznek tulajdonjogot. Az ilyen „arannyal” végzett kereskedés, illetve átváltási művelet nem eshet tehát a tárgyi mentes devizaügyletek hatálya alá.

Ezt követően megvizsgálta az EUB, hogy minősülhet-e a „játékarany” többcélú utalványnak. Erre is nemleges választ adott, és azzal indokolta az álláspontját, hogy az áfa rendszerében utalványról akkor beszélhetünk, ha azt termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljes vagy részleges ellenértékeként fogadják el az értékesítendő termékeket vagy a nyújtandó szolgáltatásokat, illetve a potenciális értékesítők vagy szolgáltatók kilétét vagy magán az eszközön, vagy a vonatkozó dokumentációban, feltüntette. A szóban forgó „arany” nem kerülhet ki a játék világából, ezért az nem alkalmas arra, hogy a „való életben” termékek, illetve szolgáltatások ellenértékét lehessen vele kiegyenlíteni, így az utalványra vonatkozó szabályok sem alkalmazhatók rá.

Az ítélet teljes magyar nyelvű szövege

Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!

Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.

További hírek