Számos szakcikk harangozta be és ismertette a 2026-tól hatályba lépett, új transzferár-rendeletet. Nem célunk ezért beállni ebbe a sorba, helyette annak fontosságát hangsúlyozzuk, a 2025-ös adóév kapcsolt ügyleteit mind dokumentálni, mind az adatszolgáltatást teljesíteni különösen körültekintően kell. (A két kötelezettség ugyanis a 2025-ös évre élesen elválhat, miközben hosszabb [...]

Az év elején szeretnénk átfogó és részletes tájékoztatást nyújtani a 2026. évet érintő HR- és bérszámfejtési kötelezettségekről, különös tekintettel a munkarendre, valamint az adókedvezményekhez kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettségekre. Az alábbi összefoglaló célja az éves tervezés támogatása, a belső szabályzatok felülvizsgálata, valamint a jogszabályi megfelelés biztosítása. A 2026. évi munkaszüneti napok, [...]

Az utóbbi években a gazdaság digitalizációja jelentős előrelépést mutatott, mely szükségessé tette az uniós adóügyi együttműködés két friss pillérének – a kriptoeszközökre vonatkozó DAC8-nak és a globális minimumadó adatszolgáltatására vonatkozó DAC9-nek – átültetését a hazai jogba.  A DAC8 Irányelv alapján az Európai Unió egységes átvilágítási és adatszolgáltatási szabályokat [...]

A 2026-os munkarend több hosszú hétvégét és három áthelyezett munkanapot tartalmaz, ezért a munkáltatók és munkavállalók számára is fontos a pontos tervezés. Az alábbi összefoglaló bemutatja a munkaszüneti napokat, a pihenőnapokat és az áthelyezett munkanapokat, valamint a legfontosabb HR- és bérszámfejtési szempontokat. 1. Munkaszüneti napok és pihenőnapok 2026-ban [...]

A Magyar Közlöny 2025. november 19-ei számában jelent meg az év végi adócsomag egy részét tartalmazó salátatörvény (2025. évi LXXXIII. törvény), majd 2 nappal később a további módosításokat jelentő, vállalkozások adóterheit érintő intézkedésekről szóló második körös adócsomag (2025. évi LXXXIV. törvény), melyek több jelentős módosítást tartalmaznak: A társasági [...]

Bár a szabadságok kérdése leggyakrabban év végén kerül előtérbe, valójában már ősz elején érdemes számba venni a dolgozók felhasznált és fennmaradó napjait. Így elkerülhető, hogy az utolsó hetekben torlódjanak a kérelmek és adminisztratív terhek. A jogszabályi előírások pontos betartása nemcsak a bírságok elkerülése miatt fontos, hanem a munkáltató [...]

A kkv-meghatározás buktatóiról írt cikksorozatunk követői már tudják, hogy az állami és intézményi befektetők a hazai adózási szabályoktól eltérően viselkednek. (Részletesebben l. itt.)  Ebben az esetben is igaz, hogy bármi megtörténhet. Ha pl. egy egyetem és egy intézményi befektető csak partnerek egy vállalkozáshoz (tulajdoni hányaduk külön-külön 25-50% közti), [...]

Cikksorozatunk újabb fejezetében (előzmények itt, itt, és itt) számpéldákkal illusztráljuk, hogyan függ össze a tulajdoni hányad és a küszöbszámok túllépése.  Amit már tudunk Vállalkozásunk kkv-besorolásához a forgalmi, mérlegfőösszeg- és létszámadatokat figyeljünk, de saját adatainkhoz hozzá kell adnunk a partner- és kapcsolódó vállalkozásaink hasonló adatait.  Hogy ne legyen unalmas, [...]

Cikksorozatunkban olyan eseteket taglalunk, amik a kkv-s minősítés specialitásaira hívják fel a figyelmet. Az első részben különösen a magánszemélyeknek az értékhatárok összeszámításában játszott szerepéről volt szó, a második rész a többi, sajátos tulajdonos megítélést taglalta.  Az alábbiakban az értékhatárok összeszámításának csínját-bínját magyarázzuk. A kötőszavak (és/vagy) jelentősége A kkv-minősítéskor [...]

Kkv-s cikksorozatunk alábbi részében folytatjuk azoknak a speciális tulajdonosoknak az áttekintését, amik – hasonlóan a magánszemélyek felfogásához – sajátos jellemzőkkel bírnak. (A magánszemélyekkel kapcsolatos tudnivalókat korábbi cikkünk taglalja.)  Hogyan kell megítélni a befektetési alapokat, és egyéb, speciális befektetőket?   Megszokhattuk már, hogy egy pénzalap a hazai jogszabályok szerint [...]

Lássuk be őszintén, a nagyon nyilvánvaló eseteket leszámítva nehéz, és nem is mindig egyértelmű vállalkozásunk méretének megállapítása, miközben transzferár és innovációs járulékfizetési kötelezettségünk, adókedvezményre való jogosultságunk, pályázati lehetőségünk múlhat ezen.  A mikro-kis-középvállalkozói (közismert rövidítéssel kkv)-minősítés bonyolultságát az okozza, hogy a méret meghatározása uniós szemléletmódot tükröz, amit nehéz összeegyeztetni [...]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025. szeptember 15-től szigorítja az Online Számla rendszerben alkalmazott validációs szabályokat annak érdekében, hogy a számlaadat-szolgáltatás minősége tovább javuljon, és az adatszolgáltatások egységesebbé váljanak. Az új szabályozás célja nem csupán az adóellenőrzések hatékonyabbá tétele, hanem az is, hogy a vállalkozások számára megbízhatóbbá [...]