A Kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadóról szóló törvénytervezetet. A tervezet alapján az új adót első alkalommal már a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet alapján kellene megállapítani, az első bevallás és adófizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.

A vagyonadó a belföldi és külföldi magánszemélyeket, valamint az ún. vagyonkezelési adóalanyokat – többek között a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyont és a magánalapítványokat – érintené.

Belföldi adóalanyoknál főszabály szerint a teljes, belföldi és külföldi nettó vagyont kellene figyelembe venni. Ebbe az ingatlanok és társasági részesedések mellett a pénzügyi eszközök, kriptoeszközök és bizonyos nagyobb értékű ingóságok is beletartozhatnak. A mindennapi életvitelt és lakhatást szolgáló ingóságok ugyanakkor főszabály szerint nem lennének adókötelesek. Ez a kivétel azonban nem vonatkozna például a 3 millió forint feletti műtárgyakra, gyűjteményekre és ékszerekre, valamint a 10 millió forint feletti járművekre.

A külföldi adóalanyok adókötelezettsége szűkebb lenne: a magyarországi ingatlanokra és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, a magyar jog szerint létrejött társaságokban fennálló részesedésekre, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban fennálló részesedésekre terjedne ki.

Az adó alapja az adott év december 31-ére megállapított, levonható tartozásokkal csökkentett vagyonérték 1 milliárd forintot meghaladó része lenne. Az adó mértéke a 100 milliárd forintot meg nem haladó adóalaprész után 1%, az ezt meghaladó rész után 1,5%. A házastársakat az 1 milliárd forintos értékhatár önállóan illetné meg, a közös vagyon figyelembevételére ugyanakkor külön szabályok vonatkoznának.

Vagyonadó: Hogyan kell meghatározni a vagyon értékét?

A vagyonadó egyik kulcskérdése az adóköteles vagyonelemek megfelelő értékelése lehet.

Egy bankszámla vagy tőzsdei befektetés értéke viszonylag egyszerűen megállapítható, egy ingatlan vagy egy nem tőzsdei vállalkozás értéke már jóval kevésbé. A tervezet ezért részletes, vagyontípusonként eltérő értékelési szabályokat tartalmaz.

A nem tőzsdei társasági részesedéseknél például a saját tőke mellett az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredményéből számított hozamérték is szerepet kap, bizonyos esetekben pedig a társaság ún. rejtett tartalékát is figyelembe kell venni. Az ingatlanok értékének meghatározására szintén külön szabályrendszert állapítana meg a tervezet.

Az adóalap meghatározásakor tehát nem elegendő az adott vagyonelem értékét megbecsülni, azt a tervezetben meghatározott értékelési szabályok szerint kell megállapítani.

A vagyonadó és családi, illetve vagyonkezelési struktúrák

Sajátos szabályok vonatkoznak a családi és vagyonkezelési struktúrákra. A házastársak mellett például a kiskorú gyermekek vagyonának figyelembevételére is speciális szabályokat tartalmaz a tervezet.

A bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon és a magánalapítvány önálló vagyonkezelési adóalanynak minősülne, így adóztatásuk elkülönülne a vagyonrendelő, az alapító és a kedvezményezett saját vagyonának adóztatásától. A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok ugyanakkor az 1 milliárd forintos értékhatárt összesen csak egyszer alkalmazhatnák.

A jelenlegi tervezet alapján ugyanakkor nem látszik összeszámítási szabály a vagyonrendelő saját vagyona és az általa bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon között. Ennek gyakorlati jelentősége lehet az 1 milliárd forintos értékhatár alkalmazásakor.

Vagyonadó külföldi magánszemélyeknél és nemzetközi vagyon esetén

Külön figyelmet érdemel az adóilletőség meghatározása is. A tervezet a magyar állampolgárokra speciális szabályokat tartalmaz: bizonyos esetekben a tartósan külföldön élő magyar állampolgár is belföldi illetőségűnek minősülhet a vagyonadó szempontjából. A szabály alól többek között az jelentene kivételt, ha a magánszemély az év utolsó napján már legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él.

Külföldi kötődés esetén ugyanakkor nem elegendő kizárólag a magyar szabályokat vizsgálni. Ha az érintett állammal fennálló kettős adóztatási egyezmény a vagyon adóztatására is kiterjed, annak illetőségi és vagyonadóztatási szabályai korlátozhatják Magyarország adóztatási jogát. Emiatt a külföldön élő magyar állampolgárok, illetve a több országban vagyonnal rendelkező személyek helyzete csak az adott egyezmény ismeretében ítélhető meg.

Mire kell felkészülniük az érintetteknek a vagyonadó kapcsán?

A vagyonadó az érintettek számára az adófizetési kötelezettség mellett jelentős adminisztrációs és értékelési feladatokkal is járhat. Szükség lehet a teljes vagyon feltérképezésére, az egyes vagyonelemek megfelelő értékelésére, a levonható tartozások azonosítására, valamint mindezek megfelelő dokumentálására.

A bevallásban ugyanis vagyonelemenként fel kellene tüntetni többek között a számított értéket, az alkalmazott értékelési módszert, a levont tartozásokat és az adócsökkentő tételeket.

Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül csak azoknak érdemes foglalkozniuk az új szabályokkal, akik egyértelműen egymilliárd forint felettinek gondolják a vagyonukat. Egy jelentősebb társasági részesedés, ingatlanvagyon és egyéb befektetések együttes, törvény szerinti értéke alapján olyan személyeknél is keletkezhet vagyonadó-fizetési kötelezettség, akik elsőre nem számolnának ezzel.

Mivel jelenleg társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetről van szó, a szabályok az elfogadásig még változhatnak. A PKF adószakértői folyamatosan követik a jogalkotási folyamatot, és az elfogadott szabályok ismeretében részletesen beszámolunk majd a végleges rendelkezésekről és az érintettek gyakorlati teendőiről.