2026. október 27-én öt adózási tárgyú törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elé. A számos rendelkezés közül jelen tájékoztatónkban azokat emeljük ki, amelyeket a vállalkozások szempontjából különösen jelentősnek ítélünk. 

Kötelező eÁFA: halasztás és fokozatos bevezetés 

Az eredeti szabályozás szerint a tranzakciószintű elektronikus áfabevallás (eÁFA) használata 2027. január 1-jétől valamennyi érintett adóalany számára kötelezővé vált volna. A benyújtott javaslat ezt az időpontot elhalasztaná, és fokozatos bevezetést ír elő: 2027. július 1-jétől elsőként a 2026-ban legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, belföldön letelepedett havi áfabevallókra vonatkozna a kötelezettség (őket a NAV 2026. december 15-ig értesíteni fogja) , míg a többi adóalanyra – szűk kivételekkel – 2028. január 1-jétől terjedne ki. A halasztás több felkészülési időt biztosít a vállalkozásoknak a szükséges informatikai és belső folyamatfejlesztésekre.

Tartósan fennmaradhat az 5%-os lakásáfa

A törvényjavaslat határidő nélkül fenntartaná az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfakulcsot. Az 5%-os kulcs alkalmazásának egyéb feltételei változatlanul fennmaradnának. A kedvezményes adókulcs fenntartása az új lakások árának alakulására, s ezen keresztül a keresletre, valamint a fejlesztések megtérülésére is jelentős hatással lehet. 

15%-os „nagyvállalati” társasági adó

A javaslat a jelenlegi 9% helyett 15%-os társaságiadó-kulcsot vezetne be a ’nagyvállalatok’ számára. Ebbe a körbe a nagyvállalati adózást önként választók mellett azok az adózók tartoznának, amelyeknél a csoportszintű konszolidált – ennek hiányában az egyedi – éves bevétel az adóévet megelőző második évben elérte az 500 millió eurót. Ha egy társaságiadó-csoportnak akár egyetlen ilyen tagja is van, a 15%-os kulcs a teljes adócsoportra vonatkozna és az összes csoporttagnak a nagyvállalatokra vonatkozó szabályok szerint kell egyedi adóalapját meghatározni. Az érintett vállalatoknak az adókulcson túl -egyebek mellett- szigorodó adóalap- és adókedvezmény-szabályokkal is számolniuk kellene a 2027-es adótervezés során.

Átalakulhat a részesedésértékesítések adómentessége

A jelenlegi bejelentett részesedésre vonatkozó szabályokat a ’kiemelt részesedés’ új fogalma váltaná fel. Kedvező változás, hogy az értékesítésből származó nyereség társaságiadó-mentességéhez nem lenne szükség a részesedésszerzés jelenleg 75 napos, jogvesztő határidőhöz kötött bejelentésére. Ugyanakkor az adómentesség feltétele lenne, hogy a részesedés mértéke a kivezetéskor elérje a 10%-ot, és azt az adózó legalább egy éven át folyamatosan birtokolja. A módosítás így egyszerűsítené az adminisztrációt, de kisebb tulajdoni hányadnál kedvezőtlenebb adózást is eredményezhetne.

Bővülő K+F-kedvezmények – emelkedő innovációs járulék 

A törvényjavaslat több ponton átalakítaná a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezményeket, összességében erősítve a saját K+F-tevékenység adózási ösztönzését:

• A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető társaságiadó-kedvezmény mértékét az elszámolható költségek 10%-áról 20%-ára emelné, egyúttal megszüntetné a kedvezmény választásához kapcsolódó ötéves kötöttséget. 
• A saját tevékenységi körben végzett K+F esetén a kutatók közvetlen személyi ráfordításait és az általuk használt eszközök értékcsökkenését a társaságiadóalap-kedvezménynél kétszeres összegben lehetne figyelembe venni, ami a költségek elszámolásával együtt összességében háromszoros adóalap-csökkentő hatást eredményezhetne. Szűkülne ugyanakkor a külső szolgáltatóktól igénybe vett K+F-szolgáltatások után érvényesíthető adóalap-kedvezmény. 
• A kutató-fejlesztők után érvényesíthető kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adóban és a kivában is emelkedne. 

Mindezzel párhuzamosan az innovációs járulék mértéke 0,3%-ról 0,5%-ra emelkedne. 

Mivel a K+F közvetlen költségei az innovációs járulék alapját is csökkentik – kivéve, ha a vállalkozás a társasági adó szerinti K+F-adókedvezményt választja -, a kedvezmények közötti választás és az adóterhelés együttes vizsgálata még fontosabbá válik.

Szigorodó feltételek a fejlesztési adókedvezményekre

Míg a K+F adókedvezmény továbbra is a számított társasági adó teljes összegéig érvényesíthető lenne, a fejlesztési és egyéb adókedvezmények együttesen a K+F adókedvezménnyel csökkentett számított adó 70%-áig lennének igénybe vehetők a jelenlegi 80% helyett. 

A fejlesztési adókedvezmény általános beruházási értékhatára jelenértéken 3 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedne, és módosulnának a jogosult beruházásokra, az igénybevétel időtartamára és határidejére vonatkozó feltételek is. A nagyvállalkozásokra további követelmények vonatkoznának, miközben egyes eljárási szabályok egyszerűsödnének. 

Megszűnő kedvezmények a Tao törvényben

A tervezet szerint 2027-től megszűnik a látványcsapatsportok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmény és az adófelajánlás lehetősége. A korábban megszerzett kedvezményjogok átmenetileg még érvényesíthetők lennének: a 2027. január 1-je előtt jóváhagyott sportfejlesztési programhoz 2026 végéig átutalt támogatás alapján legkésőbb a 2029. július 1-je előtt benyújtott bevallásban. Az adófelajánlásoknál viszont már a 2026. november 30-i rendelkezési és december 2-i fizetési határidőre is figyelni kell.

Megszűnne továbbá a bejelentett immateriális jószágok, valamint a jogdíjra jogosító immateriális jószágok értékesítéséhez és apportjához kapcsolódó egyes társaságiadóalap-csökkentési lehetőségek alkalmazása is. 

Változás a transzferár-adatszolgáltatásban

A transzferár-adatszolgáltatást a jövőben az éves társaságiadó-bevallástól elkülönítve, önálló nyomtatványon kellene teljesíteni. Az új szabályokat az adózók választásuk szerint már a 2026-os adóévre vonatkozó adatszolgáltatásnál is alkalmazhatnák.

Visszatérhet a reklámadó fizetés

2027-től a reklám közzétevők adóalapjának 500 millió forintig terjedő része 0%-kal, az ezt meghaladó rész pedig az egyes adóalap-sávokban, progresszíven 2,5%, 4,5%, illetve 7,5%-os kulccsal adózna. A javaslat a reklámmegrendelőkre vonatkozó szabályokat és a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítását is érinti. 

Megugorhat a cégautók adóterhe

2027. január 1-jétől a cégautóadó jelenlegi legfelső, 120 kW feletti teljesítménysávját négy kategóriára bontanák, amelyekhez a környezetvédelmi besorolástól is függő, eltérő adómértékek tartoznának. Emellett a megfizetett gépjárműadó cégautóadóból történő levonására adóalanyonként már csak egy választott gépkocsi esetében lenne lehetőség, a többi cégautónál beállna a kétszeres adóztatás. A tisztán elektromos és a nulla emissziós gépkocsik mentessége ugyanakkor fennmarad, míg a korábban forgalomba helyezett plug-in hibridek és növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsik átmeneti mentessége idén év végén lejár. A módosítások a több, illetve nagyobb teljesítményű autót üzemeltető vállalkozások költségeit növelheti, ezért a céges autóflotta tervezésekor érdemes előre felmérni a várható adóterhelést.

Növekvő rehabilitációs hozzájárulás a nagyobb munkáltatóknál

A javaslat a legalább 250 főt foglalkoztató munkáltatóknál a foglalkoztatottak számától függően emelné az ún. kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállalók után fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértékét. Az éves összeg a minimálbér jelenlegi kilencszerese helyett 250–499 fő foglalkoztatotti létszámnál a minimálbér 11-szerese, 500–999 főnél 13-szorosa, míg legalább 1000 fős foglalkoztatotti létszámnál 15-szöröse lenne hiányzó főnként. 

Velünk maradó szektorális adók

A kiskereskedelmi adó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalap-sávjában a kulcs 2027-től a háromszorosára, 0,15%-ról 0,45%-ra emelkedne, miközben a többi sáv adókulcsa változatlan maradna. A módosítás a 2027. évi adóelőlegeket is érintené.

A jelenleg sávosan meghatározott biztosítási adó 2027-től az egyes biztosítási ágakon belül egységes kulcsúvá válna, megszüntetve ezzel a 20 milliárd forintnál alacsonyabb adóalappal rendelkező biztosítók kedvezményes adókulcsait. A biztosítási pótadó sávos rendszere fennmaradna, és meghatározott feltételekkel továbbra is lehetőség lenne az állampapír-állomány növekedéséhez kapcsolódó adócsökkentésre.

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója 2027-ben is fennmaradna. Változatlan adókulcsok mellett a 2027-es adó alapját a 2025. évi beszámoló szerinti adózás előtti eredmény alapján kellene meghatározni.  A fizetendő adó az előírt feltételek szerint továbbra is csökkenthető lenne az állampapírállomány adóévi növekményével.

A várható módosítások jelentősen befolyásolhatják a vállalkozások adóterheit és adótervezési lehetőségeit. Szakértőink segítenek áttekinteni a vállalkozását érintő változásokat és felkészülni az új szabályokra. Vegye fel velünk a kapcsolatot!