Bérszámfejtést érintő változások a járvány idején
Jelen hírlevelünkben bemutatjuk a legfontosabb, járványügyi helyzetre tekintettel bekövetkezett, bérszámfejtést érintő törvényváltozásokat. A hírlevélben ismertetjük a Széchenyi Pihenő Kártyát érintő jogszabályváltozásokat, amelyek egyrészt a juttatás adózását, másrészt a béren kívüli juttatásként adható keretösszegeket is érintik. Ezt követően bemutatjuk a fizetés nélküli szabadságot érintő módosításokat, továbbá kitérünk a már korábban kihirdetett, kisgyermekes családokat érintő legfontosabb változásokat is.
Széchenyi Pihenő Kártya
A 2020. április 21-én kihirdetett 140/2020. (IV.21.) Kormányrendelet tartalmazza a Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatos változásokat. A rendeletben foglaltak alapján a 2020. évben Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira feltölthető, béren kívüli juttatásnak minősülő keretösszegek emelkedtek az alábbiak szerint:
- Szálláshely alszámlájára utalható támogatás a korábbi évi 225 ezer forintról legfeljebb évi 400 ezer forintra
- Vendéglátás alszámlájára utalható támogatás a korábbi évi 150 ezer forintról legfeljebb évi 265 ezer forintra
- Szabadidő alszámlájára utalható támogatás a korábbi évi 75 ezer forintról legfeljebb évi 135 ezer forintra nőtt
Az éves rekreációs keretösszeg esetében is változás történt. A 2020. évben,
- Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a korábbi évi 200 ezer forintról évi legfeljebb 400 ezer forintra
- Más munkáltató esetén a korábbi 450 ezer forintról évi legfeljebb 800 ezer forintra emelkedett a keretösszeg, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, vagy ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg
A fenti összegeket arányosítani kell a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.
További változás a korábbiakhoz képest, hogy a rendelet hatálybalépésének napjától, azaz 2020. április 22-től 2020. június 30-ig a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt, béren kívüli juttatásnak minősülő összegek után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Ennek ismeretében érdemes lehet átgondolnia a munkáltatónak, hogy a fenti időszakban több havi juttatást is elutaljon, hiszen bruttó cafeteria keret esetén a munkavállaló juthat magasabb összeghez, nettó cafeteria keret esetén pedig a munkáltató fizet meg alacsonyabb összegű közterhet.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása
A 140/2020. (IV.21.) Kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Korábban, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon volt, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot saját maga volt köteles megállapítani, bevallani
és megfizetni, de a járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesíthette. Az új rendelkezés értelmében, a vészhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló esetében 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az érintett munkavállaló után a veszélyhelyzet idején. A munkáltató kérelmére az állami adó- és vámhatóság engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
Kisgyermekes családokat érintő rendelkezések
A Kormány 2020. március 23-án kihirdetett, 2020. március 24-én hatályba lépett 58/2020. (III. 23.), illetve 59/2020. (III. 23.)
Kormányrendelete alapján a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott – kormányrendeletben meghatározott – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik. Ennek értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozást segítő ellátásra vagy a gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell. Két esetben szűnhet meg a jogosultság: a nagyszülői gyermekgondozási díj esetén akkor, ha a gyermek szülei visszavonják erre irányuló nyilatkozatukat, a gyermekgondozást segítő ellátás esetén pedig, ha a szülők írásos nyilatkozatukban lemondanak róla. A nagyszülői gyermekgondozási díj, valamint a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.
A dokumentum letölthető PDF formátumban az alábbi linkre kattintva: Bérszámfejtést érintő változások a járvány idején
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.
