Az áfa és a transzferárazás kapcsolatáról szól az EUB legújabb ítélete
C‑726/23. – S. C. Arcomet Towercranes SRL
A szolgáltatás nyújtója által számlázott utólagos transzferár korrekció is áfaköteles ellenérték, ha a szerződő felek a szokásos piaci ár alapján történő elszámolásban állapodtak meg. Az adóhatóság a számlabefogadónál vizsgálhatja a számla mögötti valós teljesítést.
Az ügy felperese egy multinacionális vállalatcsoport román leányvállalata, amely darukölcsönzéssel és értékesítéssel foglalkozik. A bérbeadásra és eladásra szánt darukat a felperes a saját nevében bérli, illetve szerzi be független szállítóktól; az ehhez kapcsolódó szerződési feltételeket és finanszírozási konstrukciókat azonban csoportszinten a belga anyavállalat tárgyalja le a leányvállalatai javára. A leányvállalatok – köztük a felperes is – ellenértéket fizetnek az anyavállalat koordinációs tevékenységéért. A felperes úgy állapodott meg az anyavállalattal, hogy a díjazásnak a szokásos piaci árhoz kell igazodnia. Ehhez készítettek a felek egy benchmark-ot a felperes által végzett tevékenységre, amiben kimunkálták annak szokásos piaci jövedelmezőségét és kikötötték a szerződésben, hogy amennyiben a tényleges ellenérték alapján a felperes nem éri el a szokásos piaci jövedelmezőséget (azaz „túl drágán” veszi igénybe a szolgáltatást), kompenzációra jogosult, ha pedig a jövedelmezősége meghaladja a szokásos piaci tartományt (azaz „túl olcsón” veszi igénybe a szolgáltatást), a szokásos piaci jövedelmezőség eléréséhez szükséges többletdíjazást az anyavállalat utóbb kiszámlázza. A konkrét esetben arra jutottak a felek az elszámoláskor, hogy a felperes a szokásos piaci ár alatt vette igénybe a szolgáltatást, ezért az anyavállalat transzferár-korrekció címén kiszámlázta a különbözetet, amit a felperes szolgáltatásimportként kezelt az áfabevallásában és a nemzetközi fordított adózás szabályai szerint megállapította a fizetendő áfát, amit egyúttal levonásba is helyezett (+/-). A román adóhatóság a levonható áfa elszámolását megtagadta azzal, hogy a felperes nem igazolta az utóbb kibocsátott számla mögötti teljesítést. Az ügy eljutott a bukaresti törvényszékhez majd a bukaresti ítélőtáblához. A közigazgatási bíróságoknak nem csupán az áfalevonáshoz szükséges bizonyítás terjedelmét kellett vizsgálnia, hanem abban a kérdésben is döntenie kellett, hogy egyáltalán ellenértéknek minősül-e áfa szempontból az utóbb kiszámlázott transzferár korrekció, ezért a bukaresti törvényszék az EUB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.
Az EUB álláspontja szerint amennyiben a szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője a szokásos piaci ár alkalmazásában állapodnak meg, az ehhez szükséges korrekció is része a szolgáltatás díjának, így arra is igaz lesz, hogy az a nyújtott szolgáltatás ellentételezése, azzal közvetlen kapcsolatban áll. Az EUB rámutatott: bár a díjazásnak ilyen körülmények között van változó eleme, mégsem lehet azt bizonytalannak, véletlenszerűnek vagy nehezen számszerűsíthetőnek tekinteni, és „jutalomnak” sem minősülhet. Teljesül tehát így is az a követelmény, hogy az ellenérték világos kritériumok alapján, előre meghatározott legyen. Ennélfogva az anyavállalat által számlázott árkorrekció a munkadíj része volt, az tehát áfaköteles ellenérték.
Megerősítette az EUB azt is, hogy ha a szolgáltatás igénybe vevője a befogadott számlára áfalevonást alapít, az adóhatóság jogosult vizsgálni a számla mögötti valós teljesítést, és ennek érdekében kérheti a teljesítést alátámasztó dokumentumokat. (A konkrét ügyben ez úgy értendő, hogy adózónak tudnia kell igazolnia az áfalevonás érdekében, hogy a transzferár korrekció egy valós szolgáltatáshoz kapcsolódik, annak ellenértékét képezi.)
Az ítélet teljes magyar nyelvű szövege
Ha szeretné, hogy vállalkozása mindig naprakész és szabályos legyen, forduljon hozzánk bizalommal!
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.
