Lehet-e a foglalkoztatói nyugdíjalapok befektetési alapkezelési tevékenysége áfamentes?
C 639/22–C 644/22. – Stichting BPL Pensioen | Az Európai Bíróság 2024. szeptember 5-i ítélete alapján nem zárható ki, hogy foglalkoztatói nyugdíjalapok tevékenysége is áfamentes befektetési alapkezelésnek minősüljön.
Az alapügy felperesei holland foglalkoztatói nyugdíjalapok, amelyek külföldről vettek igénybe befektetési alapkezelési szolgáltatást. A felperesek az általános B2B teljesítési hely szabály alapján a holland jogszabályokat alkalmazva úgy vélték, hogy a szóban forgó szolgáltatások áfamentes befektetési alapkezelésnek minősülnek. A holland adóhatóság álláspontja szerint azonban ezek a szolgáltatások áfakötelesek voltak és a nemzetközi fordított adózás szabályai szerint holland áfát kellett volna megállapítani utánuk.
A jogvita tárgya az volt, hogy belefér-e a Héa Irányelv 135. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerinti befektetési alapkezelési tevékenységbe a foglalkoztatói nyugdíjalapok alapkezelése, figyelemmel a nyugdíjbiztosítás sajátosságaira. Az Európai Bíróság kifejtette az ügyben, hogy a foglalkoztatói nyugdíjalap által végzett alapkezelés is lehet áfamentes abban az esetben, ha a nyugdíjalap tagja olyan mértékű befektetési kockázatot visel, mint egy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeinek tulajdonosa. Ez pedig akkor valósul meg a bíróság szerint, ha a tagnak járó nyugdíj alapvetően a befektetési alap hozamától függ oly módon, hogy az pozitív és negatív irányban egyaránt befolyásolhatja a nyugellátás összegét.
A tagok munkából származó jövedelme és a szolgálati idő legfeljebb olyan másodlagos tényezők lehetnek, ami nem eredményez alacsonyabb kockázatvállalást a kollektív befektetési vállalkozásoknál elérhető befektetésekhez képest. Az a tény, hogy a tagok a kockázatot egyénileg vagy együttesen viselik, különösen csőd esetén, vagy hogy a munkáltató bizonyos ideig garanciát vállalt a nyugdíjjogosultságok felhalmozása érdekében, releváns tényezőnek minősülnek (és összehasonlítandók a kollektív befektetési alapok hasonló feltételeivel), önmagukban azonban nem meghatározók.
Az ítélet szerint az áfamentesség alkalmazása szempontjából az érintett nyugdíjalaphoz kapcsolódó befektetési kockázatot nemcsak az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2009/65/EK irányelv (ÁÉKBV Irányelv) hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokkal, hanem más olyan befektetési vállalkozással is össze kell hasonlítani, ami az adott tagállam joga szerint kollektív befektetési alapnak minősül.
