A kisajátításért fizetett kártalanítás áfa következményeiről szól az Európai Bíróság újabb ítélete
C‑182/23. – Makowit | A kisajátításért fizetett kártalanítás áfa megítélésénél meghatározó, hogy a kisajátított ingatlant gazdasági tevékenység körében hasznosították.
Az ügy felperese J. S., szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó lengyel adóalany, aki a tevékenységéhez földterületeket vásárolt nem adóalany személyektől. Az egyik lengyelországi útépítési beruházás nyomvonala épp J. S. legelőit érintette, ezért a lengyel állam kisajátította a földterületek egy részét, melyért kártalanítást fizetett.
J. S. állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, annak megerősítése végett, hogy a kártalanítás áfakörön kívüli tétel. A lengyel adóhatóság azonban nem értett egyet a felperes álláspontjával, és úgy vélte, hogy J. S. adóalanyként járt el, amikor a kártalanítás fejében átruházta a földterületét az államkincstárra. Az ügy eljutott a legfelsőbb közigazgatási bíróságig, amely előzetes döntéshozatalt kezdeményezett az Európai Bíróságnál.
A C-182/23. számú ítéletben az Európai Bíróság kifejtette, hogy a Héa Irányelv külön is nevesíti a termékértékesítési tényállások között az ellenérték fejében történő kisajátítást. Az áfakötelességhez a termék tulajdonjogának átruházására, a kisajátítást elrendelő jogszabályra vagy hatósági határozatra és az ellenérték (kártalanítás) megfizetésére van szükség. Emellett az is feltétel, hogy az átruházó adóalanyként járjon el. E tekintetben viszont nem annak van jelentősége, hogy az adóalany végez-e ingatlanértékesítési tevékenységet, hanem hogy a kisajátított vagyontárgyat (ingatlant) gazdasági tevékenység körében hasznosítják-e vagy sem. Így, ha J. S. a szarvasmarha-tenyésztéshez hasznosította a kisajátított földterületet, a kártalanítás fejében történő kisajátítást az áfa hatálya alá tartozó termékértékesítésnek kell tekinteni.
