Az áfaregisztrációs kötelezettséget bevételi értékhatárhoz kötő tagállamok számára lehet tanulságos a „Legafact” ügyben hozott ítélet
C‑122/23. – „Legafact” EOOD | Az áfaregisztrációs kötelezettséget bevételi értékhatárhoz kötő tagállamok számára lehet tanulságos a „Legafact” ügyben hozott ítélet.
Az ügyben az Európai Bíróság a bolgár szabályozást vizsgálta. Bulgáriában adószám nélkül is folytatható a gazdasági tevékenység, ha az abból származó bevétel bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg az 50 000 levát. Azok, akik túllépik az említett regisztrációs értékhatárt, hét napon belül kötelesek bejelentkezni az adóhatóságnál.
A bolgár jog 25 600 eurós éves bevételig alanyi áfa mentességet biztosít a vállalkozások számára, nem választhatják azonban az alanyi mentességet azok, akik a regisztrációs kötelezettségüknek késedelmesen tesznek eleget. Az alapügy felperese egy bolgár tanácsadó cég, amely 2018. augusztus 21-én négy számlát bocsátott ki olyan értékben, amellyel már átlépte az 50 000 levás bejelentkezési értékhatárt, majd 2018. augusztus 23-án és 24-én is állított ki számlát tanácsadói díjról. A bolgár adóhatóág megállapította, hogy a felperesnek az értékhatár átlépésének napjától (2018. augusztus 21.) számított 7 napon belül, 2018. augusztus 28-áig be kellett volna jelentkeznie, a felperes azonban három nappal kicsúszott a határidőből. A késedelmes bejelentkezés miatt az adóhatóság megtagadta a felperestől az alanyi mentességet, és az 50 000 levás bejelentkezési értékhatárt meghaladó bevétel után 2018. augusztus 21-ére visszamenőleg követelte az áfát.
A bolgár legfelsőbb bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban kérdésként merült fel, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal, ha egy tagállam a bejelentkezési kötelezettség határidőben való teljesítéséhez köti az alanyi mentességet, illetve szankcióról vagy csak a költségvetésnek okozott kár megtérítéséről beszélünk-e, ha az adóhatóság a határidőn túl regisztráló adózótól követeli a bejelentkezési értékhatár feletti bevételére jutó áfát.
Az Európai Bíróság nem találta a közösségi jogba ütközőnek, hogy a bolgár jog az alanyi áfamentesség alkalmazását ahhoz a feltételhez köti, hogy az adóalany határidőben teljesítse a bejelentkezési kötelezettségét. Önmagában az sem ütközik a közösségi jogba az ítélet szerint, ha a tagállami adóhatóság követeli mindazon bevételre jutó áfát, amit a bejelentkezési kötelezettség szabályszerű teljesítése esetén az adóalanynak ki kellett volna számláznia, ugyanakkor a nemzeti bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az adófizetési kötelezettség megfelel-e az arányosság követelményének (a feleperes mindössze három napot késett a bejelentkezéssel).
A magyar szabályozást az ügy nem érintheti, hiszen itthon nincs bejelentkezési értékhatár, minden adóalanynak regisztráltatnia kell magát, aki gazdasági tevékenységet végez.
