Jár-e kamat az adózónak, ha tévesen határozta meg az alacsonyabb áfalevonási hányadot? - PKF Hungary Hírek

Jár-e kamat az adózónak, ha tévesen határozta meg az alacsonyabb áfalevonási hányadot?

C‑674/22. – Gemeente Dinkelland | Amíg nem késlekedik a kiutalással az adóhatóság, nem jár késedelmi kamat az önkormányzatnak, ha az áfa-visszaigénylése abból ered, hogy az arányosítással levonható áfája részben a számviteli nyilvántartásban elkövetett hibák javítása, részben az önkormányzatok számvitelére vonatkozó szabályok visszaható hatályú változása miatt utólag növekedett.

Az ügy felperese egy holland önkormányzat, amely a közhatalmi tevékenysége mellett áfakörbe tartozó – részben áfaköteles részben áfamentes – gazdasági tevékenységet is végzettA tételesen el nem különíthető költségeire jutó áfát az önkormányzat a rá vonatkozó speciális számviteli előírások szerint kalkulált felosztási kulcs alapján osztotta meg az áfalevonásra jogosító és az arra nem jogosító tevékenységei között. Az önkormányzatok számviteléről szóló holland jogszabály időközben visszaható hatállyal módosult, ami a felosztási kulcsok alkalmazását is érintette.

A jogszabályváltozás folytán az önkormányzat a 2012-2016 évekre újraszámolta az arányosított levonható áfát és eközben észlelte, hogy az eredeti számítások is hibásak voltak. Így részben a korábban elkövetett hibák, részben a kedvezőbb jogszabályi előírások miatt az önkormányzatnak visszaigényelhető áfája keletkezett, amely mellé kamatkövetelést is érvényesíteni kívánt arra hivatkozva, hogy a közösségi jogba ütközően kellett több áfát fizetnie. Az adóhatóság megtagadta a kamat kifizetését. Az Európai Bíróság kifejtette az ügyben, hogy a levonható áfa arányosítását a tényleges felhasználás arányában kell elvégezni; az ezzel kapcsolatos szabályokat a tagállamoknak kell megalkotniuk.

A bíróság szerint nem sérti a közösségi jogot, ha a tagállam az adózóra telepíti a megfelelő felosztási kulcs kimunkálásának felelősségét. Az ügyben nem volt vitatott, hogy a régi holland jogszabály szerinti számítási módszerek sem rugaszkodtak el a tényleges felhasználási aránytól. Ilyen körülmények között nem tekinthető a közösségi jogba ütköző adóbeszedésnek az, amikor az adóalany a saját hibájából nem érvényesíti teljes egészében az áfalevonási jogát, és az új (kedvezőbb) jogszabály alapján is az adózó felelőssége a tényleges felhasználási arány meghatározása. Ugyanakkor járhat kamat az adózónak akkor, ha az adóhatóság nem utalja ki ésszerű időn belül a visszaigényelt áfát. E tekintetben azonban a holland jogszabály által biztosított nyolchetes kiutalási határidő nem minősül észszerűtlennek.

Az ítélet teljes magyar nyelvű szövege

Ha tetszett a cikk:


Ne felejtsen el feliratkozni hírlevelünkre: