Korábbi bejegyzésünkben ismertettük a „VAT in The Digital Age” javaslatcsomag fontosabb intézkedéseit. Ezúttal a legtöbb adózót érintő első pillérre, az uniós szinten sztenderdizált e-számlázás bevezetésére koncentrálunk és összefoglaljuk, hogy ezen a téren milyen változások várhatók. Eközben az adóhatóság folyamatosan bővíti az e-számlázással kapcsolatos szolgáltatásait, és már nem kell sokat várni az újragondolt e-áfabevallás tervezet megjelenésére sem. Az ezzel kapcsolatos fejleményekről is olvashatnak hírlevelünkben.

Uniós szinten egységes e-számlázási és számlaadat szolgáltatási szabályok

A VAT in The Digital Age javaslatcsomag első pillére az uniós szintű, egységes adatstruktúrában teljesítendő elektronikus számlázási és számlaadat szolgáltatási rendszer bevezetése a határon átnyúló B2B ügyletekre, annak érdekében, hogy a tagállami adóhatóságok naprakész, tranzakció szintű adatok alapján nyomon tudják követni a határon átnyúló számlázást. Ez nem csupán mint cél jelenik meg a javaslatban, hanem az uniós jogalkotó előállt számos részletszabállyal is, amelyek a rendszer olajozott működését hivatottak biztosítani.

A javaslatcsomag elfogadása esetén 2024. január 1-jétől az Európai Unióban csak az olyan számla minősülhet elektronikus számlának, amely tartalmaz gépi feldolgozást lehetővé tevő adatstruktúrát is (akár a PDF számlához csatoltan). Nem lenne továbbá előírható az adóhatóság jóváhagyása, ha valaki elektronikus (adatstruktúrával ellátott) számlát szeretne küldeni a vevőnek. Kötelező lenne feltüntetni a számlán bankszámlaszámot és a fizetési határidőt, és immár uniós szintű előírás lenne, hogy a számlahelyesbítő okiratnak tartalmaznia kell az eredeti számlára való hivatkozást. 2028. január 1-jétől pedig a Közösségen belüli B2B ügyletekre kötelezővé tennék az egységes uniós adatstruktúrára való átállást, mely által az uniós partnernek küldött számla mind a kibocsátás mind a befogadás tagállamában emberi közreműködés nélkül feldolgozható és adóellenőrzésre alkalmas lenne. Uniós számlázási szabványok már most is léteznek, ezek azonban még nem terjedtek el, így megismerésük és bevezetésük a szoftverfejlesztőket és az adóhatóságot egyaránt kihívások elé állíthatja. Továbbra is a tagállamok dönthetnének arról, hogy a belföldi ügyletekre bevezetik vagy meghagyják a számlaadat szolgáltatási kötelezettséget. Az egységes, uniós szintű számlaadat szolgáltatás 2028. január 1-jei bevezetésével egyidejűleg megszűnne a gyűjtőszámla, a jelenlegi (havi nagy negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségen alapuló) VIES rendszert pedig a tranzakció alapú central-VIES váltaná fel, ahova legkésőbb a teljesítéstől számított négy naptári napon belül be kellene érkeznie az adatoknak. A tagállamok megtarthatják a számlaadat szolgáltatási kötelezettséget a belföldi ügyletekre is, a jelenlegi rendszereket azonban 2028-ra kompatibilissé kell tenni az unióssal.

A NAV szolgáltató szerepe előtérbe kerül

A magyarországi adózók nemcsak az uniós javaslatcsomagtól és az e-nyugtákra vonatkozó új szabályoktól várhatnak változásokat, hanem jó hír számukra, hogy az adóhatóság is egyre szélesebb körű technikai támogatást biztosít. Már lassan két éve működik a NAV XML, ami lehetővé teszi, hogy a belföldi vevő a számlakibocsátó által beküldött XML adatszolgáltatást tekintse elektronikus úton befogadott számlának. 2023. februárjától az online pénztárgépek adatállományai is lekérdezhetők a NAV online számla rendszeréből. Várhatóan bővül az online számla rendszer partner lekérdező funkciója és lehetővé válik az adatok változásának nyomon követése. A használati statisztika lekérdezésével nagy számú számla esetén is ellenőrizhető, hogy beérkezett-e az adatszolgáltatás. Dolgozik az adóhatóság azon is, hogy letölthetővé tegyen az online számla rendszerből olyan adatállományokat, ahol a számlakép is megtekinthető. Emellett a számlaadat szolgáltatással összefüggésben küldött hibaüzeneteket is rendszeresen felülvizsgálja az adóhatóság azzal a szándékkal, hogy a hibaüzenetek érdemi segítséget jelentsenek az adózónak, és csak akkor jelenjenek meg, ha valóban érvénytelen az adatszolgáltatás.

Készül az újragondolt e-áfabevallás

Az új koncepció szerinti e-áfabevallás első lépése is egy – áfakódonként összerendezett – tervezet kiajánlása lesz, amit a NAV az online számla rendszerből és az online pénztárgép rendszerből nyert adatokból generál. Ezt az adózónak lehetősége lesz különböző szabályok – például a levonási korlátok – beállításával testre szabni. Az eredeti elképzelésnek megfelelően a tervezet nem válik automatikusan bevallássá, ha azt az adózó nem küldi be. A bevallás tervezet webes felületen vagy gép-gép kapcsolaton keresztül lesz elérhető 2024-től, de természetesen megmarad a „hagyományos” ’65-ös nyomtatványon keresztüli beküldés lehetősége is. Könnyen átlátható bizonylat mennyiségnél a bevallás tervezet gyorsan ellenőrizhető és beküldhető lesz, és az adózónak az M-lapok kitöltésével sem kell bajlódnia. A NAV olyan támogató szolgáltatásokkal is készül, amelyek a nagyobb számú tranzakciót bonyolító adózóknak segítenek a bevallástervezetek véglegesítésében. A könyvelő programok által előállított áfaanalitikát lehetőség lesz a bevallás elkészítése és beküldése előtt validáltatni a NAV rendszerével, mely által elkerülhető a hibás bevallások beküldése. Emellett számos lekérdezési lehetőség segíti majd a beküldött adatok rendszerszintű ellenőrzését. A tesztrendszer 2023 őszén, az éles környezet 2024-től indulna. Az átállás megkönnyítésére a NAV létrehozta a GitHub online fejlesztői platformot (https://github.com/nav-gov-hu), ahova a könyvelő szoftverek felkészítése érdekében folyamatosan kerülnek feltöltésre a már meglévő folyamatleírások, specifikációk, másrészt ide várják a felhasználók ezzel kapcsolatos ötleteit, észrevételeit is.

Felmerülő kérdéseivel forduljon tanácsadóinkhoz.

Vadkerti Krisztián, partner
Pénzely Márta, manager
Volpert Katalin, szenior adótanácsadó
Ráskai Márton, szenior adótanácsadó

A Hírlevélben foglaltak csak tájékoztató jellegűek. Nem helyettesítik a szakmai tanácsadást, amely szükségszerűen figyelembe veszi az adott helyzet körülményeit. Fenntartjuk a jogot, hogy a Hírlevélben foglalt információt és véleményeket megváltoztassuk, értesítés nélkül. Sem a PKF, sem a partnerei vagy alkalmazottai nem vállalnak felelősséget a Hírlevél teljességéért és pontosságáért, valamint bármely olyan kárért, amely abból ered, hogy ezen Hírlevél alapján cselekedtek vagy tartózkodtak a cselekvéstől.

PKF Hungary is a member firm of the PKF International Limited family of legally independent firms and does not accept any responsibility or liability for the actions or inactions of any individual member or correspondent firm or firms.

A PKF Magyarország a PKF International Limited, egy jogilag egymástól független cégekből álló család tagja, és nem vállal felelősséget vagy kötelezettséget bármely tag vagy együttműködő társaság tevékenységéért vagy mulasztásáért.