A Magyar Közlöny 2025. június 19-i számában jelent meg a nyári adócsomagot tartalmazó salátatörvény (2025. évi LIV. törvény). A jogalkotó amellett, hogy elvégezte több adózási jogintézmény „finomhangolását”, beemelte az adótörvények rendszerébe az extraprofit adókat és az anyákat megillető legújabb adómentességeket. Adóemelés a kiskereskedelmi adóban történt. A társasági adó területén számos könnyítéssel találkozhatunk: a határon átnyúló átalakulásra is alkalmazhatóvá vált a bejelentett részesedés kedvezmény; a kedvezményezett eszközátruházás leválás keretében is megvalósulhat; egyes társasági adó alap- és adókedvezmények kedvezőbb feltételekkel vehetők igénybe. Illetékmentessé vált a naperőmű és szélerőmű felépítmény visszterhes átruházása, és a kedvezményezett ezközátruházáshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet is kiterjesztette a törvénymódosítás. Kitolódott a globális minimumadó alanyiság bejelentésére vonatkozó határidő. Az áfatörvény új, 11. számú mellékletének hatályba lépésével élesedett az elektronikus nyugtaadat-szolgáltatás. A láncügyletek feltárására több idő áll majd az adóhatóság rendelkezésére. Hírlevelünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat. 

 

A társasági adót érintő változások

A módosítás értelmében vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony is „bizalmi vagyonkezelésnek” minősül a Tao tv. alkalmazásában. Ennek megfelelően kiegészültek a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos törvényi definíciók. 

Kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe a mikrovállalkozások a munkavállalói létszám bővítéséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt. Az adóalap-csökkentő tételként elszámolható kedvezmény mértéke 50%-kal növekszik azáltal, hogy az előző adóévihez viszonyított átlagos állományi létszámnövekmény és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka vehető figyelembe az eddigi 100 százalék helyett. Az adóalap-kedvezmény mindaddig jár, amíg a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben nem haladta meg a 10 főt (korábban 5 fő volt a felső határ). A kedvezőbb szabályok már a 2025. évben kezdődő adóévre is alkalmazhatók. Amennyiben pedig csökken a foglalkozatottak átlagos állományi létszáma, úgy az előző adóév első napján érvényes minimálbér éves összegének 1,5-szerese, de legfeljebb a létszám-növelésre tekintettel érvényesített adóalap-kedvezmény 120%-ával kell visszanövelni a társasági adó alapját a létszámcsökkenés évében, azzal, hogy a létszámcsökkenést megelőző negyedik évben vagy korábban elszámolt adóalap-kedvezményt már nem kell visszafizetni. 

Kedvezményezett eszközátruházás esetén, ha az átruházott eszköz fejében kapott részesedést az adózó (ill. kapcsolt vállalkozása) nem tartja meg, a részesedés kivezetése adóévében le kell adóznia azt a nyereségjellegű különbözetet, ami az átadott eszközök (+) és átvállalt kötelezettségek (-), valamint az eszközökért kapott ellenérték különbözetéből az átruházáskor adódott. A módosítás rendezi azt az esetet, amikor az adózó csak részben nem teljesíti a tartási kötelezettségét: az ilyen esetben a kivezetett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad arányában kell számítani az adóalap-növelő tételt (a halasztott adófizetési kötelezettség tehát csak a nemteljesítéssel érintett részre áll be). A módosított rendelkezéseket a hatályba lépésüket követő nemteljesítésre kell először alkalmazni. 

A jogalkotó pontosította, hogy az IFRS-ek szerint könyvelő adózóknál a saját részvénnyel kapcsolatos módosító tételek akkor is alkalmazandóak, amikor a saját részvény, a saját üzletrész visszavásárlása az értékesítést vagy apportálást megelőző években történt meg.

A bejelentett részesedés fogalma pontosításra került annak érdekében, hogy a határokon átnyúló átalakulások esetében is alkalmazható legyen. Az új definíció a törvénymódosítás hatályba lépésétől alkalmazandó, azonban azok az adózók is, akik 2024.01.01. és a módosítás hatályba lépése között valósítottak meg határon átnyúló átalakulást és ennek folytán váltak belföldi társasági adó alannyá, az új rendelkezés hatályba lépésétől számított 75 napos jogvesztő határidőn belül pótlólag bejelenthetik mindazon részesedéseiket, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szereztek meg, de még nem jelentettek be.

A felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia, központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, az ezek bármelyike által alapított kutatóhely, vagy állami többségi tulajdonban lévő kutatóintézet részvételével végzett K+F tevékenység esetében a K+F közvetlen költségek háromszorosának megfelelő adóalap-kedvezmény maximuma 150 millió forintra nő a jelenlegi 50 millió forintról. A kedvezőbb szabályt már a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazhatják az adózók.

A törvénymódosítás révén immár kedvezményezett eszközátruházásnak minősülhet a 2024-től létező leválás jogintézménye, melynek révén a kedvezményezett eszközátruházásokhoz kapcsolódó, társasági adó törvény szerinti kedvező rendelkezések rá is vonatkoznak. (Az ezen módosítás eredményeképpen előálló illetékmentesség lehetőségéről a hírlevelünk illetékekre vonatkozó részében írunk.) 

A módosítás kiveszi továbbá a szokásos piaci ár elv alkalmazásának kötelezettsége alól a kapcsolt vállalkozások közötti, kedvezményezett eszközátruházásnak minősülő leválás keretében történő vagyonkiadást. E tekintetben az új szabályt a 2024. december 31-ét követően megvalósult leválásokra kell alkalmazni. 

A kihirdetés napjával lépett hatályba az a módosítás, mely alapján  a nagyobb -750 W-ot meg nem haladó teljesítményű- elektromos kerékpár juttatása érdekében felmerült költség, ráfordítás is elismert lesz a tárasági adóalapban, változatlan feltételek mellett. 

A törvénymódosítás értelmében az önálló környezetvédelmi beruházásnál (4. § 28. pontja) már nem lesz feltétel, hogy kizárólag a környezetvédelemről szóló törvény szerinti célokat szolgálja a beruházás.

Megszűnik továbbá az IFRS-ek szerinti adózásra áttérő adózónál az első két évre teljesítendő negyedéves adatszolgáltatás.

 

A globális minimumadót érintő változások

A globális minimumadó kapcsán az adóalanyiság bejelentésére vonatkozó határidő az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjára módosul.

 

Az általános forgalmi adót érintő változások

A külföldi utasokat megillető áfa-visszatérítésnél az Unió vámterületéről történő kiszállítás igazolásának új formája, hogy a vámhatóság az adó-visszaigénylő lap kötelező adattartalmának megfelelő adatfile-t hitelesíti a saját informatikai rendszerében. Az adatállományt előzetesen engedélyeztetni kell a NAV-val. Amennyiben ezt a megoldást választják a felek, a vámhatóság által hitelesített adatfile-t a kereskedő rendelkezésre kell bocsátani az áfamentesség alkalmazása érdekében.

Áfa tv. szerinti adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítésre bevezetett belföldi fordított adózás alkalmazásának a feltételeként a vevőnek írásban kell nyilatkoznia  adóalany kereskedői minőségéről az eladó felé.

Az alanyi mentességre jogosító – eddig kormányrendeletben meghatározott, 2025. január 1-jétől érvényes – 18 millió forintos bevételi értékhatár bekerült az áfatörvénybe. 

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az alanyi mentes adóalany Közösségen belüli saját termékmozgatásnál is eljárhasson ilyen minőségben, hacsak nem új közlekedési eszköz mozgatásáról van szó. Ilyenkor azonban a termék beszerzési ára, illetve előállítási értéke beleszámít az alanyi mentes bevételi értékhatárba.

Az alanyi áfamentes egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a vállalkozói tevékenységet tovább folytató özvegy, örökös vagy törvényes képviselő a vállalkozás átvételekor nyilatkozhat, hogy az általános szabályok szerinti áfafizetést választja – ilyenkor tehát lehetőség van az év közbeni áttérésre. Ugyanez a lehetőség biztosított az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény szerinti gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló gazdaságátadás estén is.

Utazásszervezési szolgáltatások esetén a szolgáltatás nyújtójának a jövőben csak akkor kell feltüntetnie a számlán az adó alapját és az áthárított adó összegét, ha az utazásszervezési szolgáltatást adóalany veszi igénybe és nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem utazásszervezőként veszi igénybe. Az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatásban ugyanakkor az adó alapját és az áthárított adó összegét továbbra is minden esetben szerepeltetni szükséges.

Kibővülnek az online adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek. A 2025. július 1-jével bevezetendő e-nyugtákhoz (és az azzal egy tekintet alá eső okiratokhoz) kapcsolódó online adatszolgáltatást az Áfa tv. új, 11. sz. melléklete szerinti adattartalommal kell teljesíteni. Jogutódlás esetén, ha a jogutód a jogelőd által teljesített ügyletről állít ki számlát, az online számlaadat-szolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie. Csoportos adóalany általi teljesítés esetén a csoporttag adószámát is tartalmaznia kell az adatszolgáltatásnak. 

Azon, belföldön nem letelepedett adóalanyok, akik a belföldi teljesítési helyű termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfáját az egyablakos rendszeren (OSS) keresztül vallják be, az OSS alkalmazásához előírt elektronikus nyilvántartás rendelkezésre bocsátásával teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségüket.

 

Személyi jövedelemadót érintő változások

Az egyik legfontosabb változás az új adókedvezmények bevezetése a különböző élethelyzetben lévő anyák számára. A módosítás értelmében az Szja törvénybe is átvezetésre kerülnek a korábbiakban már külön törvényekben elfogadott, anyákat érintő kedvezmények: a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj adómentessége 2025. július 1-től kerül bevezetésre, míg a háromgyermekes anyák adómentességét 2025. október 1-től, a kétgyermekes anyák kedvezményét pedig lépcsőzetesen, a 30 év alatti anyák kedvezményével egyidőben, 2026. január 1-től teszi lehetővé a jogalkotó.

Ehhez kapcsolódóan törvényileg szabályozottá válik az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítési sorrendje is. A sorrend szerint elsőként a 30 év alatti anyák kedvezménye, majd a gyermekszám szerinti kedvezmények (négy, három, kettő gyermeket nevelő anyáké), ezt követően a szülési és gondozási díjak adómentessége, majd a 25 év alattiak kedvezménye, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és végül a családi kedvezmény érvényesíthető.

Az adminisztratív könnyítések között szerepel az igazolások és nyilatkozatok tartalmának időbeli kiegészítése az új kedvezmények hatálybalépésének megfelelően. További egyszerűsítés, hogy a téves adóelőleg-nyilatkozatokból eredő adókülönbözet után egységesen 12%-os bírság alkalmazandó, függetlenül attól, hogy költségelszámolás vagy kedvezmény jogosulatlan érvényesítése történt.

2026. január 1-jétől bővül, illetve pontosításra kerül az adómentes juttatások köre: 

• A munkáltató által magánhasználatra biztosított elektromos kerékpár motorteljesítménye 300 W-ról 750 W-ra emelkedik.
• A családi pótlék továbbra is adómentes lesz, azonban a törvényváltozás után ennek jogcíme nevesítetten az Szja törvény 1. számú mellékletébe kerül át.
• Adómentessé válik a haláleset vagy rokkantság esetén egyedi méltányossági alapon elengedett hitelintézeti követelés.
• Fióktelepnél foglalkoztatottak esetében is adómentessé válik a munkásszálláson történő elhelyezés a jogszabályi feltételek teljesülése esetén.

Bővül a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazási köre: 2025. szeptember 1-jétől már az ún. tartós vagyonkezelési jogviszony esetében is alkalmazandó.

Pontosítás történt a magánalapítvány által az érintett magánszemély részére juttatott, osztaléknak minősülő vagyoni érték meghatározásában.

Szociális hozzájárulási adót érintő változások

A 2026. január 1-jétől hatályba lépő módosítások a szociális hozzájárulási adó (szochó) rendszerében a saját jogú nyugdíjas, anyák kedvezményét érvényesítő magas keresetű magánszemélyek jövedelmének adókezelésében hoznak jelentős változást. Ezen magas keresetű nyugdíjas nőkre vonatkozóan ugyanis a jogalkotó korlátozza a jelenlegi teljes adómentességet. 

Az új szabály alapján 13%-os szochó fizetési kötelezettség merül fel az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas magánszemély esetében az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része tekintetében, mind az ugyanazon kifizető által juttatott jövedelmek, mind az önálló tevékenység (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő) keretében szerzett hasonló jövedelmek kapcsán.

A kifizetőt terhelő adót a kifizetőnek a tárgyévet követő év január havi kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni.

Több kifizető esetén a Tao törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő kifizetőket össze kell vonni, ebben az esetben az adókötelezettséget az általuk választott egyik kifizető teljesíti, de az adófizetésért egyetemlegesen felelősek.

Nem kifizetőtől származó jövedelem esetén, vagy adóelőleg-levonás hiányában az adókötelezettség teljesítéséért a nyugdíjas magánszemély felelős, melyet az éves szja-bevallásban (akár a bevallási tervezet felhasználásával) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, kizárólag abban az esetben, ha az érintett jövedelmei meghaladják az éves átlagkereset négyszeresét.

A fentiek vonatkozásában az Szja tv. szerinti éves átlagkereset az irányadó, mely a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese.

A módosítás kiegészíti a gyermeknevelési támogatással, gyermekgondozási díjjal ill. ápolási díjjal azon ellátások körét, amelyek együttes folyósítása esetén a kifizetőnek nem kell figyelembe vennie az adott napot az szochó alap megállapításakor, ha a társas, illetve egyéni vállalkozó ezen ellátásokban részesül. 

 

Társadalombiztosítást érintő változások

A 2025. július 1-jétől hatályba lépő változás értelmében bővül a családi járulékkedvezményre jogosultak köre: a gyermekgondozási díjban (gyed) részesülő, de biztosítottnak nem minősülő személyek (passzív gyed-en lévők) is az általános szabályok szerint érvényesíthetik a családi járulékkedvezményt.

A Szochó törvényben is megjelenő módosítás kerül átvezetésre a Tbj. törvénybe is 2026. január 1-jétől, miszerint az említett gyermekgondozási támogatások együttes folyósításának időtartamára tekintettel az egyéni vállalkozók mentesülnek a minimum járulékfizetés alól, illetve a társas vállalkozó járulékalapjának alsó határát arányosan csökkenteni kell.

 

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai:

A törvény értelmező rendelkezései között szereplő csekély összegű (de minimis) támogatás esetében pontosításra került azon Európai Uniós Bizottsági rendeletek köre, amelyekre a törvény hivatkozik.

Egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő teljesíti az adózó kötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. 

Az egyszerűsített végelszámolás során eljáró vezető tisztségviselő által elkövetett jogsértés miatti mulasztási bírság, eljárási bírság kiszabása azzal megegyező módon történik, mint a felszámolóval, végelszámolóval, illetve a kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel szemben (Art. tv. 12.§ (2)).

A havi adó- és járulékbevallásnak tartalmaznia kell az adómentessé váló csecsemőgondozási díjjal és gyermekgondozási díjjal kapcsolatos információkat is. 

A részesedését átruházó tag, részvényes a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig korlátozottan felelős, a kapcsolódó adó megfizetésére határozattal kötelezhető. A módosítás értelmében az adóhatóság a határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 120 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg, az eddigi 90 nap helyett. Abban az esetben, ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot -a jelenlegi 30 nap helyett- a tudomásszerzéstől számított 60 napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt vagy abból 60 napnál kevesebb van hátra.

A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számla megnyitását és megszűntetését a törvénymódosítás értelmében immáron annak időpontját követő 7 napon belül köteles a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közölni az adóhatósággal.

Szintén módosult a bejelentési határidő arra vonatkozóan, ha a pénzforgalmi szolgáltató érdekkörében felmerül ok, illetve intézkedés miatt megváltozik az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma. Az új szabály alapján az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató a változást követő 7 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak.

Az Art tv. kiegészül az adóhatóság által felvett biometrikus aláírásokra (elektronikus úton felvett kézi aláírás) vonatkozó adatvédelmi rendelkezésekkel.

A törvénymódosítás értelmében az adótitok alapos okkal történő felhasználásának minősül az is, ha a gazdasági társaság tagja, részvényese a gazdasági társaság adótartozásának kiegyenlítése céljából szeretné megismerni a gazdasági társaság adótartozására vonatkozó adatokat.

A megbízható adózókat érintő kedvezmények közül az adóhatósági ellenőrzés időtartamára vonatkozó szabály annyiban kiegészült, hogy az eddigi 180 napos határidő mellett az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény új rendelkezése szerinti esetben az adóhatóság vezetője által a megbízható adózónál lefolytatott adóellenőrzés határideje egy alkalommal, legfeljebb 365 napra meghosszabbítható, ha az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges. Más adózó esetén a határidő legfeljebb 540 napra hosszabbítható meg.

A feltételes adómegállapítás általános szabálya kiegészül egy korábban már létezett, de 2018 év végével megszüntetett jogintézménnyel: az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezhet.

Emelkedtek a feltételes adómegállapításra irányuló kérelem hatósági díjai: típusszerződés esetén a normál eljárásban történő elbírálás díja 12 millió forint, sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 16 millió forint; egyéb esetben az eljárás díja 10 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 14 millió forint. Az újfent életre hívott előzetes konzultáció -ahogy korábban is, most is- díjköteles, a díj mértéke konzultációnként immár 1 millió forint lesz.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjának a visszatérítésére az adózó nem jogosult a törvény új rendelkezésében felsorolt esetekben, ilyen például, ha a kérelmező külföldi kapcsolt vállalkozása nem fogadja el az illetékes hatóságok között létrejött megállapodást vagy a kérelem visszavonására, az eljárás visszavonására kerül sor a meghatározott esetekben.

Szintén a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljáráshoz kapcsolódóan egy új pont került be a törvénybe, amely alapján, ha az egyoldalúan megindult eljárásban az adózó kétoldalú vagy többoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni. Ha a kétoldalúan vagy többoldalúan megindult eljárásban az adózó egyoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni.

Szintén a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelemmel kapcsolatos változás, hogy az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként 1 millió forintra emelkedik.

Be nem jelentett foglalkoztatott miatti mulasztási bírságot az adóhatóság nem szab ki abban az esetben sem, ha az adózó az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti foglalkoztatottra vonatkozóan bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, de az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette és az adóhatósági ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül a foglalkoztatottra vonatkozóan a biztosítotti bejelentést teljesítette.

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási kötelezettség megsértésének mulasztási bírság tételei nem változtak, ugyanakkor a módosítás értelmében immáron az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartamú teljesítése esetén is 10 millió forint mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság.

Az e-pénztárgépek júliustól engedélyezett üzembe helyezése révén a kapcsolódó szabályok megsértésének szankciói is rögzítésre kerültek az Art-ben, összhangban a jelenlegi pénztárgépes bírságtételekkel. Ennek keretében a pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértésére maximálisan kiszabható mulasztási bírság tételek mellett a pénztárgépek kötelező használatával, üzemeltetésével kapcsolatos szabályok megszegéséért elrendelhető 12 napos üzletzárás szankciót is kiterjesztették az e-pénztárgépekre.

 

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény főbb módosításai

A képviselettel kapcsolatos rendelkezések egy új ponttal bővülnek, amely értelmében az eljáró adóhatóság ügygondnokot rendelhet ki annak a kényszertörlés alatt álló adózónak, akinek nincs képviselője.

Az eljárási cselekmények rögzítését meghatározó rendelkezések kiegészültek az elektronikus formában készült jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokkal, formai követelményekkel.

Az ellenőrzési határidő meghosszabbítására vonatkozó szabályok módosultak a cégbejegyzésre nem kötelezett és megbízható adózók tekintetében. Az ő esetükben az adóhatóság vezetője egy alkalommal, legfeljebb 365 napra meghosszabbíthatja az adóellenőrzés határidejét, ha az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges. Más adózó esetén a határidő legfeljebb 540 napra hosszabbítható meg. Amennyiben a meghosszabbított ellenőrzési határidő alatt a megbízható adózó minősítésében változás következik be vagy a megbízható adózó akadályozza az ellenőrzést, nem együttműködő, az adóellenőrzési határidő további egy alkalommal, legfeljebb 540 napra meghosszabbítható.

A törvénymódosítás következtében az Air tv. új rendelkezése meghatározza az ellenőrzés befejezésének a napját, ha az adóhatóság hatáskörébe tartozó helyszíni ellenőrzésről elektronikus formában készül jegyzőkönyv.

 

Kiskereskedelmi adót érintő változások

A módosítás révén a 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévekben az adó alanyait az alábbi, magasabb adókulcsokkal kalkulált adómértékek terhelik:

• 500 millió forint adóalapig – 0%
• 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre – 0,15%
• 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre -1%
• a 100 milliárd forintot meghaladó részre – 4,5%

A fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak a TEÁOR’25 47.3 alá sorolt, gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmet folytató adózókra („benzinkutakra”), azzal, hogy rájuk egyrészt csak a 2025-ben kezdődő adóévre vonatkozóan állapít meg a jelenlegitől eltérő szabályt a mostani módosítás, másrészt a többi adóalanytól eltérően az 500 millió Ft feletti adóalapjuk után ők egységesen 3%-os adókulccsal adóznak. 

 

Helyi adót érintő változások

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat a lakcímnyilvántartásban szereplő lakó- vagy tartózkodási helyhez kösse a helyi adókhoz kapcsolódó kedvezmények, mentességek igénybevételét. Amennyiben a lakcímnyilvántartásban lakó- vagy tartózkodási helyként nincs bejegyezve az adott cím, az adózónak akkor is lesz lehetősége bizonyítani, hogy életvitelszerűen ott él és megilleti a kedvezmény – például a nevére szóló közüzemi számlákkal.

A módosítás következtében a közszolgáltató szervezetek köre bővült a MÁV-val, illetve az integrált vasútvállalattal, így azok bizonyos feltételek teljesülése mellett mentesülhetnek akár valamennyi helyi adó alól.

Építmény- és telekadó tekintetében a közszolgáltató szervezetek is mentesülhetnek az adókötelezettség alól azon ingatlanok tekintetében, amelyeket közszolgáltatási feladataik ellátásához használnak, továbbá azon, jogszabályban meghatározott speciális adózói kör is mentesülhet e két adónem alól, amely közszolgáltató szervezet részére közszolgáltatói feladat ellátására biztosít ingatlant.

A módosítás lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy -a korábbi 20 millió Ft-os határ helyett- a 40 millió forintot meg nem haladó Iparűzési adóalappal rendelkező védőnőket és háziorvosokat segítse helyi iparűzési adókedvezmény- illetve adómentesség formájában. 

A szerencsejáték szervezők esetében módosításra került a nettó árbevétel fogalma: eszerint az az elszámolt nyereményráfordítás összegével csökkentett értékesítés nettó árbevételével egyezik meg.

 

Gépjárműadó, cégautóadó

Az autóbuszok gépjármű adója alóli mentesség feltételeként előírt minimum arány számításánál már nem kizárólag a közúti tömegközlekedésből származó nettó árbevétel vehető figyelembe, hanem más (pl. vasúti) tömegközlekedésből származó árbevétel is, így a gyakorlatban már nem csak a kizárólag közúti szállításban résztvevő adóalanyok autóbuszai lehetnek adómentesek.

A módosítás nyomán adómentesség illeti meg a cégautóadó alól azokat a személygépkocsikat, melyeket polgárőr szervezet vagy önkéntes tűzoltó egyesület az alapfeladatai ellátásának céljából üzemeltet.

 

Illetékek

Kiterjesztik a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó visszterhes vagyonszerzési illetékmentességet, így a jövőben már nem csak ingatlanokra és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő vagyoni betétekre fog vonatkozni. Azzal pedig, hogy a „leválás” jogintézménye kedvezményezett eszközátruházásnak fog minősülni, az ahhoz kapcsolódó illetékmentesség -a változatlanul megmaradó feltételek mellett is – akár jelentős megtakarítást eredményezhet az ilyen jellegű szervezeti átalakítást tervezők számára.

A módosítás biztosítja a naperőmű és szélerőmű esetében, hogy a vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség csak a telek forgalmi értéke után keletkezzen, a telken létesített erőmű felépítmény mentessé válik a vagyonszerzési illeték alól.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény módosítása alapján az illeték fizetési kötelezettség kiterjesztésre kerül az elektronikus pénzszámlák terhére végrehajtott műveletekre is.

Módosulnak a bizalmi vagyonkezelés keretében történő és a vagyonkezelő alapítványok vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzés illetékmentességi szabályai is.

 

Extraprofit adókat érintő változások

A mostani jogszabály módosítás révén a 197/2022. (VI. 4.) kormány rendelet szerinti extraprofit adók -azok kivezetése helyett- 2026-tól törvényi szintre emelkednek. 

A törvényi szintre emelés mellett a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó sávos adókulcsai is emelkednek jövőre: az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7%-ról 8%-ra, az e feletti részre 18%-ról 20%-ra nő. 

A jogalkotó adókedvezmények formájában 2026-ban is ösztönöz állampapírok vásárlására: míg a banki különadó alanyai a 2025-ös szabályhoz hasonló mértékű adókedvezménnyel számolhatnak jövőre az állampapír-növekményükhöz kapcsolódóan, addig a biztosítási pótadó alanyai esetében az állampapír állomány növekmény 30%-ának megfelelő adókedvezmény 2026-ban akár annak 60%-a is lehet.  

 

Robin Hood adó (energiaellátók jövedelemadója)

Kedvező változás az energiaellátók jövedelemadójában, hogy 2026-tól 41%-ról, a korábbi 31%-ra csökken vissza az eddigi, vészhelyzetre tekintettel alkalmazott megemelt adómérték, valamint megszűnik a víziközmű-szolgáltatók adóalanyisága.