Árengedménynek minősül az áfa rendszerében a magyar „gyógyszeradó”
Az Európai Bíróság (EUB) a magyar vonatkozású C‑248/23. Novo Nordisk A/S ügyben az áfa alapját utólagosan csökkentő árengedménynek minősítette a gyógyszerforgalmazók által a gyógyszerforgalmi törvény alapján teljesítendő befizetést, közismertebb nevén a „gyógyszeradót.” Az ítélet lehetőséget teremthet a gyógyszeradó alanyai számára, hogy csökkentsék a fizetendő áfájuk alapját a gyógyszeradó-fizetési kötelezettséggel, illetve visszaigényeljék a már megfizetett gyógyszeradóra jutó áfát. Hírlevelünkben röviden ismertetjük az ítéletet.
A Novo Nordisk dán gyógyszeripari vállalat, amely Magyarországon is forgalmaz gyógyszereket, alanya a gyógyszeradónak, emellett ún. támogatásvolumen-szerződést is kötött a NEAK-kal, amely alapján további forgalomarányos befizetést is teljesít. A Novo Nordisk a C‑717/19. Boehringer Ingelheim ítélet alapján önellenőrzéssel helyesbítette a 2016. januári áfabevallását, amelyben adóalap-csökkentő tételként számolta el úgy a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetést, mint a befizetett gyógyszeradót. A NAV elsőfokon eljáró igazgatósága mindkét csökkentő tétel alkalmazását elutasította, a másodfokú adóhatóság ugyanakkor a támogatásvolumen-szerződés alapján fizetendő összeget elfogadta, a gyógyszeradóval azonban nem engedte csökkenteni az áfaalapot. A másodfokú adóhatóság álláspontja szerint a gyógyszeradó nem minősül áfaalap-csökkentő árengedménynek, mert az egy adó jellegű befizetés, tekintve, hogy egyrészt az adóhatóság felé fizetendő, másrészt pedig költségvetési és egészség-szakmai célok elérésére szolgál.
A Novo Nordisk keresetett nyújtott be az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Törvényszékhez, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az EUB-nél.
A C-248/23. számú ítéletben EUB megerősítette azt a jogelvet, miszerint az adóhatóság nem szedhet be több áfát annál, mint amennyit az adóalany beszedett a vevőtől. A bíróság – az Elida Gibbs (C-317/94.) és a Boehringer Ingelheim Pharma (C-462/16.) ügyek ítéletei alapján – arra a következtetésre jutott, hogy a gyógyszeradót „árengedménynek” kell minősíteni az áfa rendszerében. Ennek indoka az EUB szerint, hogy a termékértékesítés az az esemény, amihez a gyógyszeradó-fizetési kötelezettség kapcsolódik, a fizetendő összeget az ártámogatott gyógyszerek forgalma alapján kell kiszámítani, a befizetett összeg pedig a NEAK-ot illeti, amely egyúttal végső fogyasztónak is minősül, hisz ő fizeti az ártámogatott gyógyszerek árának egy részét. Az árengedmény funkció következik a bíróság szerint abból is, hogy a gyógyszeradónak ugyanaz a célja, mint a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített önkéntes befizetésnek: ártámogatás nyújtása a gyógyszerekhez. Emellett a magyar jogalkotó is árkedvezménynek minősíti a gyógyszeradót a fizetési kötelezettséget bevezető törvényjavaslat indokolásában. Rámutatott a bíróság, hogy a gyógyszeradó megfizetésével a gyógyszerforgalmazó az ellenérték egy részéhez véglegesen nem jut hozzá, ezért sértené az adósemlegesség elvét, ha a meg nem kapott ellenérték után is terhelné áfafizetési kötelezettség. Az ítélet szerint az árengedményként való minősítést nem befolyásolja, ha annak nyújtását jogszabály írja elő. Annak sem tulajdonított jelentőséget az EUB, hogy a gyógyszeradó csökkenthető a támogatásvolumen‑szerződés alapján teljesített befizetésekkel és a vállalkozás egészségügyi ágazatot érintő kutatás‑fejlesztésre elszámolt ráfordításaival.
Az ítélet teljes magyar nyelvű szövege
Felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal tanácsadóinkhoz:
