Kell-e jövedéki adót fizetni, ha a jövedéki termék a munkavállaló hanyagsága miatt semmisül meg?
C‑509/22. – Girelli Alcool Srl | A jövedéki termék vámhatósági engedéllyel való felhasználása esetén nem lehet adóztatási pont a munkavállaló hanyagsága miatti megsemmisülés, helyrehozhatatlan károsodás.
A C‑509/22. számú ügyben egy alkohol-denaturáló üzem alkalmazottja nyitva felejtette az etil-alkoholos tartály szelepét, melynek következtében jelentős mennyiségű alkohol kifolyt, és elpárolgott vagy használhatatlanná vált. A gyártó előre nem látható körülményekre, illetve vis-maiorra hivatkozva kérelmezte az olasz vámhatóságtól, hogy ne vessen ki jövedéki adót az adófelfüggesztés mellett betárolt alkoholban keletkezett hiány után.
A kérelmet a vámhatóság azzal az indokkal utasította el, hogy mivel a hiány gondtalan magatartás következménye, nem beszélhetünk sem vis-maiorról, sem előre nem látható körülményről, és a hiányzó mennyiséget szabadforgalomba bocsátottnak kell tekinteni. Az olasz vámhatóság több mint 17 ezer euró jövedéki adó megfizetésére kötelezte a gyártót, aki ezt a közigazgatási eljárásban majd peres úton is vitatta. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását az olasz Semmitőszék kezdeményezte.
Az Európai Bíróság egyrészt az „előre nem látható körülmények” és a „vis-maior” helyzet viszonyát értelmezte, másrészt azt a kérdést vette górcső alá, hogy lehet-e egyáltalán szabadforgalomba bocsátásnak tekinteni, ha a jövedéki termékben a vámhatóság által engedélyezett felhasználás során keletkezik kár vagy hiány. Az ítéletben az Európai Bíróság leszögezte, hogy az „előre nem látható körülmények” a vis maior-hozhasonlóan olyan, a gazdasági szereplő felelősségi körén kívül eső helyzeteket jelentenek, amelyeket a legnagyobb gondosság mellett sem lehetett volna elkerülni.
A bíróság álláspontja szerint nem lehet felelősségi körön kívülinek tekinteni az olyan eseményeket (így a perbeli alkohol szivárgást sem) amelyek a szokásosan megkövetelt gondosság elmulasztásának következményei. Ugyanakkor az ítélet szerint nem minősülhet szabad forgalomba bocsátásnak, ha a jövedéki termék megsemmisülése vagy károsodása a vámhatóság által előzetesen engedélyezett denaturálási folyamat során következett be. A tagállamok jogszabályi szinten is rögzíthetik, hogy az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása nem minősül szabad forgalomba bocsátásnak, ha az nem súlyos kötelezettségszegés eredménye.