Az áfacsalásban részt vevők egyetemleges felelősségéről szól az EUB újabb ítélete
C‑331/23. – Dranken Van Eetvelde NV
Nem ütközik a közösségi jogba az áfacsalásban részt vevők objektív alapú, egyetemleges kötelezése az áfahiány és az adóbírság megfizetésére, feltéve, hogy az adózónak volt lehetősége bizonyítani az eljárás során, hogy megtett minden tőle észszerűen elvárható intézkedést az adókijátszás elkerülése érdekében.
Az ügy felperese egy belga ital kis- és nagykereskedés, amely több értékesítési számlán magánszemély vevőt tüntetett fel, noha általa is tudottan a valós vevők áfaalany vendéglátóhelyek, szállodák voltak. A felperes a számlahamisítással szándékosan közreműködött a vevők adókijátszásában akként, hogy a magánszemélyes számlákat az érintett éttermek, szállodák, nem könyvelték le árubeszerzésként, így lehetőségük volt arra, hogy a könyvekben nem látszó készletet adózatlanul értékesítsék.
A belga adóhatóság a 2011. évet ellenőrizte a felperesnél, és a hamis számlák kibocsátására tekintettel követelte annak az áfának a megfizetését is, ami az árukészlet továbbértékesítését terhelte volna, ráadásul az így megállapított adóhiány után kiszabta a belga jog szerinti maximális, 200%-os adóbírságot is. Ezzel párhuzamosan büntetőeljárás is indult a felperes ellen. A büntetőügy tárgya a felperes 2012-2014. években folytatott hasonló számlahamisítási gyakorlata volt. A büntetőügyben eljáró bíróság megállapította a felperes bűnösségét és jogerősen 20 ezer euró pénzbüntetésre ítélte. A felperes az adóhatósági határozatot keresettel támadta, mert sérelmezte, hogy mást (a vendéglátóhelyeket) terhelő áfa megfizetésére kötelezik és még az adóbírság terhét is neki kell viselnie. A közigazgatási perben eljáró bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az EUB-nél az egyetemleges felelősség és a szankciók halmozhatóságának kérdésében.
Az EUB nem látta a közösségi jogba ütközőnek, hogy az adóhatóság nem a terméket beszerző majd „feketén” továbbértékesítő vevőt, hanem a neki hamis számlákat kibocsátó szállítót kötelezi az adókijátszás során be nem vallott áfa és az ahhoz kapcsolódó adóbírság megfizetésére, azonban leszögezte, hogy az egyetemleges kötelezésnek csak akkor van helye, ha a számlakibocsátónak lehetősége volt az eljárás során bizonyítania, hogy jóhiszemű volt, azaz megtette a tőle észszerűen elvárható intézkedéséket az adókijátszás elkerülése érdekében. E tekintetben nincs annak jelentősége, hogy a vevő a más nevére szóló számlán feltüntetett áfát egyébként nem vonhatta volna le.
Ebben az ügyben az EUB azt is kimondta, hogy bár az uniós jog általánosságban tiltja a büntetőjogi és a „büntető jellegű” közigazgatási szankciók halmozását, annak nincs akadálya, hogy az adott jogsértést az egyik adóévben az adóhatóság vizsgálja és közigazgatási szankciót alkalmazzon, majd egy másik adóévben ugyanazon adózói magatartás miatt büntetőeljárás induljon és bűntetőjogi következményei legyenek a jogsértésnek.
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.
