Hírlevelünkben az őszi adócsomag fontosabb változásait foglaltuk össze. 

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Jövő évtől két lépcsőben, 2025. július 1-gyel a másfélszeresére, 2026. január 1-gyel a kétszeresére emelkedik a gyermekek után járó családi adókedvezmény, beleértve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek után járó többlet kedvezményt is. 

2025-től kezdődően az adókedvezmények közül, az első házasok kedvezményét, valamint a 25 év alattiak kedvezményét a külföldi magánszemélyek közül kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik.

A jövedelemszerzés helyére vonatkozó szabályok 2025. január 1-jétől kiegészülnek az Szja tv. szerint kamatnak nem minősülő kamatjövedelemre vonatkozó előírással, mely szerint:

• ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja tv. alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető;
• ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja tv. szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet.

A start-up cégek támogatásaként, nem keletkezik adófizetési kötelezettség a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél a szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként (apportként) történő átruházása során, a szellemi termék létesítő okiratban meghatározott értéke után.

2025. január 1-jétől módosult, részben már korábban is alkalmazott szabályok szerint kell megállapítani a bevételszerzés időpontját az igénybe vett szolgáltatások esetén.

• Ennek megfelelően saját szolgáltatás esetén az a nap, melyen a szolgáltatás nyújtójának az Áfa törvény szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik. 
• Míg vásárolt szolgáltatás esetén, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, az a nap, melyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll.

Az eddigi TESZOR-kód helyett 2025. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozóknál a 80 %-os költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek az ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke)-kódok alapján kerülnek meghatározásra. 

2025. január 1-jétől bizonyos esetekben 3,9-szeresére emelkedik a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek által fizetendő átalányadó mértéke. A lakószobánként fizetendő tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől 150.000 Ft-ra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Ezen települések listáját a KSH nyilvántartásai alapján minden év január 31-ig a NAV teszi közzé, első alkalommal átmeneti rendelkezés alapján 2025. január 15-ig. Az éves adó összege 38.400 Ft marad azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt. 

További változás ezzel kapcsolatban, hogy jövő évtől a magánszálláshely fogalma az eddigi „lakás” és „üdülő” mellett kiegészül „az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épülettel”. Az Szja tv. ezen része kiegészül a lakószoba fogalmával, valamint rögzítésre került az is, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.

2025-től bővül a béren kívüli juttatások, valamint az egyes meghatározott juttatások köre:

• Aktív Magyarok alszámlával bővül a SZÉP-Kártya: a munkáltató éves szinten 120.000 Ft-ot juttathat ennek keretében munkavállalói részére, mely sporttal és aktív életmóddal összefüggő tevékenységek finanszírozására használható fel.
• A SZÉP kártyán 2025. január 1-jén nyilvántartott és a 2025. évben a számlára utalt munkáltatói támogatás maximum 50 %-a 2025. évben lakásfelújítási célú kiadásokra is felhasználható.
• A 35 év alatti munkavállalóknak lakhatási támogatás címen adható béren kívüli juttatás a lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez. A havonta adható maximális összeg: 150.000 Ft (évi 1.800.000 Ft). A juttatás részletes feltételei külön rendeletben lesznek szabályozva.
• 2025-től a munkáltatón kívül bizonyos összeghatárig a szakszervezet (üdülési szolgáltatás, max. a minimálbér összegéig), valamint a szövetkezet is (a közösségi alapjából nem pénzbeli formában juttatott jövedelem, max. minimálbér havi összegének 50%-áig) adhat béren kívüli juttatást.

További elemekkel szélesedik az adómentesen adható juttatások köre. A teljesség igénye nélkül adómentessé válik többek között pl. az a szolgáltatás, melyet a munkáltató az általa fenntartott sportlétesítmények (pl. céges konditerem), valamint az ott található sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása révén juttat; a munkavállalók részére adható állatkerti/vadasparki belépő vagy bérlet.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ, TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKOK

Szochó fizetési kötelezettség kapcsolódik 2025-től a TBSZ számlákból származó lekötési hozamra, amennyiben idő előtt kerül sor a TBSZ számla feltörésére. Ebben az esetben a TBSZ számláról kivett összegek után 3 év előtti feltörés esetén 13%, 3-5 éves TBSZ tartás esetén 8% szociális hozzájárulási adó is fizetendő az szja mellett. 5 éven túli tartás esetén továbbra is fennáll az adómentesség.

A munkaerőpiacra lépők kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos – eddig rendeleti szinten meglévő – szabályok beépítésre kerülnek a Szocho törvénybe: a kedvezményre jogosító inaktív időszak 6 hónapról 9 hónapra nő, a kedvezmény 100 %-os mértékben történő igénybevételének lehetősége 2 évről 1 évre rövidül, az ezt követő 6 hónapban pedig 50 %-os mértékre csökken.

Saját munkavállaló képzése esetén a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap tekintetében érvényesítheti, a kedvezmény igénybevétele pedig vizsgakötelezettséghez kötött.

Összhangban a személyi jövedelemadóra 2024. január 1-je óta irányadó szabályokkal, 2025. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban is negyedéves gyakoriságúvá válik a bevallási és fizetési kötelezettség a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után.

Az elfogadott törvényjavaslat csupán néhány technikai jellegű módosítást és jogtechnikai pontosítást tartalmaz a Tbj. törvény vonatkozásában.

TÁRSASÁGI ADÓ

A Tao. törvény adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezései annyiban módosultak, hogy az ugyanazon tényállás államok közti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek fennállása esetén a 2020 óta törvényileg meghatározott költségekhez, ráfordításokhoz tartozó úgynevezett levonási tilalmak kiegészítésre kerültek 2024. november 29-ei hatállyal: a módosítás értelmében bizonyos esetben mégiscsak lehetőség nyílik az adott költség, ráfordítás adóalap terhére történő érvényesítésére, elősegítendő az államok közti kettős adóztatás elkerülését.

2025-től kibővül a Tao tv. 3. számú melléklete egy új rendelkezéssel, amely alapján az adózók által a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezeteknek nyújtott juttatások, bizonyos feltételek együttes teljesülése mellett, elismert költségnek, ráfordításnak minősülnek a társasági adóalap meghatározása során. Ide tartozik, mint feltétel, hogy a törvényileg megjelölt látvány-csapatsportágak valamelyikében működő hivatásos sportszervezet abban az esetben részesülhet juttatásban, ha adóévi árbevételének legalább 75 százalékát sporttevékenységből éri el. Sporttevékenység alatt példákat említ a törvényi módosítás, ilyen a sporttevékenység szervezése, sporttevékenység feltételeinek megteremtése, sportszer értékesítés, sporteseményre szóló belépőjegy és bérletértékesítés, illetve sporttevékenységgel kapcsolatos reklámszolgáltatás. Kiemelnénk még, hogy további feltételként rögzíti az új módosítás például azt is, hogy a juttató fél esetében az ugyanezen jogcímen nyújtott adóévi juttatás(ok) összértéke nem haladhatja meg az esetében az adóévi árbevételének 1 százalékát (a meghaladó rész már nem minősülhet elismert költségnek, ráfordításnak).

A látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó immáron a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is juttathat támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére. A módosítás már alkalmazandó annak hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is.

Szintén a látvány-csapatsport támogatásokat érintő módosítás, hogy a Magyar Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, illetve a koronavírus elleni védekezéssel összefüggésben 2020 év végén bevezetett támogatási jogcím a kihirdetést követő 31. napon hatályát veszíti. 

A Tao tv. 1. számú mellékletének 5. pontja egy új alponttal egészült ki, amely értelmében a Számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető a társasági adóalapban értékcsökkenési leírásként a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén. Az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévre alkalmazható az új szabály. 

A 2023. december 31.-én hatályba lépett kutatás-fejlesztési adókedvezményt érintő módosítás, hogy az eredeti átmeneti rendelkezése alapján az adózó az adókedvezményt első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre alkalmazhatta, a módosítás értelmében a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható.

2024-ben új de minimis rendelet lépett hatályba, amelyet 2024-2030 között kell alkalmazni. Eltérés a korábbi de minimis rendelet szabályaihoz képest, hogy a keretösszeg 300 ezer euró/3 év egy és ugyanazon vállalkozásonként, speciális keret a korábbi rendelettől eltérően már nincsen (korábban a közúti kereskedelmi árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatban állt rendelkezésre), a vizsgálati időszak pedig 3 pénzügyi év helyett immáron 3×365 nap.

Az Európai Bizottság úgynevezett Válságközleménye az orosz-ukrán konfliktusra tekintettel érvényesülő különös állami szabályokat tartalmazta. Az eredetileg de minimis támogatásként érvényesíthető kedvezmények Válságközlemény alapján történő igénybevételére 2024. június 30-ig volt lehetőség.

2025-től a TEÁOR’25 osztályozási rendszer alkalmazására áll át a Tao tv., amely következtében a szabályozott ingatlanbefektetési társaság adóalapjára vonatkozó rendelkezés annyiban módosul, hogy az adómentességek alóli kivételek között szereplő épületépítési projekt szervezése, mint főtevékenység helyébe az ingatlanfejlesztési tevékenység lép.

A csoportos társasági adóalanyok számára előnyös változás, hogy 2025-től a soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról az egyéb törvényi feltételek figyelembevétele mellett már nem a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtania, hanem 90 nap áll rendelkezésére.

HELYI ADÓK

A helyi adók törvény 13. § d) és e) pontjainak módosítása kiegészíti, illetve pontosítja az építményadó alóli mentesülés eseteit. A módosítás új mentességi szabályokat vezet be az építményadóra vonatkozóan, amelyek a műemlékeket, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint állattartásra vagy növénytermesztésre, illetve ezekhez kapcsolódó építményekre vonatkoznak. Továbbá, speciális adózási szabályokat is tartalmaz, amelyek a különleges gazdasági övezetek megszűnésekor lépnek életbe.

A vagyoni értékű jog fogalma is módosul, kiegészül az építményi joggal is e fogalom, így tehát az új szabály szerint ebbe a kategóriába tartozik az építményi jog, a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, a földhasználat és a lakásbérlet.

2024. január 1-jétől hatályba léptek azok a szabályok, amelyek értelmében telephelyet kell bejegyezniük és helyi iparűzési adót kell fizetniük azoknak a légi személyszállítást végző vállalkozásoknak, amelyek járatai olyan repülőtérről indulnak, amely az illetékes önkormányzat területén található és megfelel a légiközlekedésről szóló törvény előírásainak. Ezen szabályok a jövőben kizárólag azokra a külföldi vállalkozókra vonatkoznak, akiknek a székhelye szerinti állama nem tagja a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezménynek.

GLOBÁLIS MINIMUM-ADÓ

A belföldi csoporttag vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt szervezet a kiegészítő adóalanyiságáról bejelentést tesz a Nemzeti Adó- és Vámhatóság részére a kiegészítő adóval érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül az adóhatóság által rendszeresített GLOBE nyomtatványon, amelyben bemutatja a multinacionális vállalatcsoport, a nagyméretű belföldi vállalatcsoport törvényileg elvárt adatait. Ezen kötelezettségének első alkalommal a 2024-ben kezdődő adóév vonatkozásában kell a belföldi csoporttagnak megfelelnie. 

A belföldi csoporttagnak vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania (amelynek összege az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összege) és bevallania az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adófizetési kötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig.

Az elismert belföldi kiegészítőadó-előleggel kapcsolatos bevallásnak tartalmaznia kell a belföldi csoporttag azonosító adatait, a belföldi csoporttag elismert belföldi kiegészítőadó- előleg kötelezettségét. 

Az említett adózói kötelezettségek megsértése esetén késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság alkalmazásának nincs helye, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a csoporttagtól elvárható. 

A fentiek mellett fogalmi pontosítások történtek.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az 5%-os lakásáfa – átmeneti szabályok alapján – a 2030. év végéig fennmarad. A kedvezményes áfakulcs továbbra is a 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű új lakás és a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű új lakóház adásvételénél vagy generálkivitelezői szerződés alapján történő átadásánál jöhet szóba. Az új lakóingatlant 2030. december 31-éig kell átadni, legalább szerkezetkész állapotban. Kitolódnak azok a határidők is, amiket a jogalkotó az építési engedély véglegessé válásához vagy az ezzel egyenértékű közigazgatási aktusok megtételéhez előír az 5%-os áfa érdekében: Az építési engedélyhez kötött lakásépítésnél 2026. december 31-éig kell véglegessé válnia az építési engedélynek. Az egyszerű bejelentéshez kötött építkezéseknél csak akkor alkalmazható az 5%-os áfa, ha 2024. szeptember 30-áig megtették a bejelentést. Az országos, vármegyei (fővárosi) és helyi építészeti tervtanácsok elé utalt építkezéseknél pedig 2026. december 31-éig kell kiadni az építkezés tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítványt. Az ún. rozsdaövezeti akcióterületeken épülő, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakásoknál továbbra is időbeli korlátozás nélkül alkalmazható az 5%-os áfa. Ne feledjük, hogy az áfatörvény szerinti szempontrendszer alapján kell vizsgálni, hogy mikor minősül egy ingatlan „újnak” és mikor „lakóingatlannak”, az összes hasznos alapterületet pedig az OTÉK előírásai szerint kell kiszámítani.  

Fontos változás, hogy 2025. január 1-jétől az áfabevallás „M” lapjain forintban kell adatot szolgáltatni az áfalevonás alapjául szolgáló belföldi számlákról (miközben az áfabevallás adatait továbbra is ezer forintban kell megadni).

Az elfogadott törvényjavaslat a magyar vonatkozású C‑248/23. Novo Nordisk A/S ügyben hozott európai bírósági ítélet nyomán – várakozásunknak megfelelően – tartalmazza azt a módosítást, amely az áfa rendszerében pénzvisszatérítéses árengedménynek minősíti azt az összeget is, amit a szállító jogszabályi előírás alapján egy a vevőtől eltérő személynek fizet. A módosítás lehetővé teszi, hogy a gyógyszerforgalmazók csökkentsék az áfaalapjukat a NEAK felé teljesítendő forgalomarányos fizetési kötelezettséggel, közismertebb nevén a „gyógyszeradóval”. A kapcsolódó átmeneti szabály szerint az áfaalap-csökkentést a 2023. december 31-ét követően teljesített fizetési kötelezettségekre visszamenőleg is lehet érvényesíteni, feltéve, hogy az adózó nem nyújtott be – közvetlenül az európai bírósági ítéletre hivatkozva – adó-visszatérítési kérelmet. 

Utólagos árengedmény esetében a jelenlegi szabályozás szerint csak a számlával bizonylatolt termékértékesítések, szolgáltatások esetében csökkenthető utólag a fizetendő áfa alapja. A módosítás megteremti a lehetőséget az utólagos adóalap-csökkentésre a nyugtás vásárlásoknál is. A feltétel az lesz, hogy az árengedmény nyújtója gondoskodjék a nyugta adattartalmának módosításáról. Az új szabály azoknál az ügyleteknél lesz alkalmazandó, ahol az ügylet teljesítése és az árengedmény nyújtása is legkorábban 2025. július 1-jén történik.

2025. március 1-jétől az adólevonási jog szigorúbb feltételekkel lesz engedményezhető a közvetett vámjogi képviselőre. Az importáló oldalán a jelenlegi feltételek mellett (korlátozás nélkül megillesse az áfalevonási jog és erről nyilatkozzon a közvetett vámjogi képviselőnek) a havi áfabevallási kötelezettséget is megköveteli majd a törvény, emellett az importáló és a képviselő minősítésétől is függeni fog az engedményezés lehetősége. Ennek kapcsán a jogszabály ellenőrzési kötelezettséget telepít a képviselőre: amennyiben a NAV honlapján közzétett adatokból nem tud meggyőződni az importáló megbízható minősítéséről, partnerellenőrzést kell lefolytatnia, és köteles megtagadni a képviseletet, ha az importáló kockázatosnak bizonyul. A képviselőnek magának is rendelkeznie kell megbízható minősítéssel, hacsak nem önadózói engedélyes. 

Bővül a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletek köre a földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítésével. A fordított adózást a 2025 január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni azzal, hogy ha a fordított adózáshoz kapcsolódó speciális áfateljesítési időpont 2025. január 1-je előtti időpontra esik, még az egyenes adózás alkalmazandó. Amennyiben ilyen ügyletre fizetnek 2025. január 1-jét megelőzően előleget, az előleghez kapcsolódó áfát még a szállító fizeti, a vevőnek pedig csak az előleggel csökkentett összeg után kell fordított adózással áfát megállapítania. A fordított adózás alá tartozó földgáz-értékesítési ügyletekről mind az értékesítőnek mind a beszerzőnek adatot kell majd szolgáltatnia az áfa bevallásban.

KISVÁLLALATI ADÓ

2024. november 29-től hatályos az a módosítás, amely alapján lehetőség van a KIVA-alanyiság ismételt választására, ha az adóalanyiság egy olyan egyesülés vagy szétválás miatt szűnik meg, amely során nem történik vagyonátértékelés. Ebben az esetben a KIVA-alanyiság az egyesülés vagy szétválás (s nem csak az azt követő) napján jön létre. A KIVA alanyiságra vonatkozó ismételt választást – feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiságra vonatkozó feltételek továbbra is teljesülnek – 15 napon belül szükséges a NAV felé bejelenteni.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel kapcsolatos változásokkal összhangban módosul a KIVA-ban érvényesíthető kedvezmény szabályozása is. 

REKLÁMADÓ

Újabb egy évre felfüggesztik a reklámadót, így 2025-ben továbbra is 0%-os lesz az adókulcs. 

EXTRAPROFITADÓK

2025-től számos extraprofitadó szűnik meg, úgymint:

• a kőolajtermék-előállítók nettó árbevételre vetített különadója,
• a megújuló energiaforrásból energiát termelők különadója,
• a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók különadója,
• a gyógyszergyártók extraprofit- és különadója,
• a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-forgalmazók befizetési kötelezettsége,
• a feldolgozóipari gyártók energiaellátók jövedelemadójának fizetési kötelezettsége,
• a távközlési pótadó,
• a bányavállalkozók által, szerződés hiánya esetén fizetett bányajáradék
• a légitársaságok hozzájárulása.

A 2025-ben is megmaradó extraprofitadók az alábbiak:

• a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója bizonyos feltételekkel;
• a biztosítók pótadója;
• a kiskereskedelmi adó módosított kulcsokkal;
• a kőolajtermék-előállítók 95%-os különadója;
• az energiaellátók 41%-os jövedelemadója;
• a gépjármű-üzemanyag kiskereskedőkre vonatkozó speciális szabályok.

PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉKEK

Törvényi szintre emelkednek az eddig kormányrendelet szintjén szabályozott, a pénzügyi ill. kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos rendelkezések, ideértve a már korábban megemelt tranzakciós illeték mértékeket is. 

KISKERESKEDELMI ADÓ

2025. január 1-jétől a kiskereskedelmi adó hatálya kiterjed azokra a belföldi és külföldi szervezetekre is, amelyek online platformot működtetnek, mellyel kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítők számára biztosítanak felületet.

Az új szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség a platformüzemeltetőt terheli, az általuk működtetett piactéren keresztül történő értékesítések nettó árbevételének összesített összege alapján ideértve a kiskereskedő által számlázott szállítási díjat is.

Így a kiskereskedelmi tevékenység során nem az egyes kiskereskedők, hanem a platformüzemeltetők válnak az adó alanyává, ugyanakkor amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a NAV az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi.

GÉPJÁRMŰVEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ADÓK

Regisztrációs adó

2025. január 1-től megszűnik a nulla adómérték és az adókedvezmény a hibrid és plug-in hibrid gépjárművek esetében. 

A regisztrációs adó mértéke 2026-tól évente az előző évi július havi inflációval valorizálásra kerül.

Gépjárműadó és cégautóadó

2025. január 1-től a gépjárműadó mértéke évente a megelőző évi júliusi infláció mértékével változik. 

A cégautóadó mértékek 2025-től körülbelül 20%-kal emelkednek, 2026-tól pedig évente a megelőző év júliusi infláció mértékével módosulnak.

A 2024 végéig forgalomba helyezett, 5P és 5N osztályjelzésű hibrid és plug-in hibrid járművek 2026 december 31-ig mentesülnek a gépjármű- és cégautóadó alól.

ILLETÉKEK

A gépjárművek és pótkocsik tulajdonjogának átruházásakor fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték 2025-től évente az infláció mértékével nő. 

2025-től kezdődően mentes az öröklési illeték alól a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, továbbá a nemzeti emléknek minősülő épületben lévő lakás öröklése. 

Változnak az elsőfokú polgári peres eljárások illetékszabályai: míg a kisebb -10 millió Forint alatti- pertárgyértékű perek esetében csökkennek az illetékek, a magasabb pertárgyértékű perek esetében az illetékek emelésére kerül sor, továbbá eltörlésre kerül az illeték felső határa is.

ADÓZÁS RENDJE, ADÓELJÁRÁS

A pénzmosási szabályok szigorodásával székhelyszolgáltató tevékenység csak a felügyeleti szerv nyilvántartásba vétele után folytatható, vagyis az erre irányuló szándék bejelentése immár nem elég. Ezzel összhangban az Art is leköveti azt, hogy a NAV csak a székhelyszolgáltató nyilvántartásba vételét ellenőrzi majd.

Ha a megszűnt adózó kiegyenlíti adótartozását, kimentési kérelemmel adószám számára újra megállapítható. 

Törli azonban az adóhatóság annak az adózónak az adószámát, amely a hatósági figyelmeztetés ellenére sem teljesíti a határidőtől számított 90 napon belül az áfa összesítő jelentéstételt, áfa-bevallást, vagy havi adó- és járulékbevallási kötelezettségét.

A harmadik országos munkavállalók adószámát a munkáltató is igényelheti, és azt az adóhatóság közvetlenül vele is közli, a hatóság pedig a dolgozók szálláshelyét is nyilvántartja. 

Általánosságban is szigorodik a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban kiszabható mulasztási bírság, mely a 15 napos hiánypótlási felszólítás eredménytelen eltelte után – elmulasztott bejelentésenként – 100 ezer Ft. Törvényi szintre emelkedett a bírságtételek  duplázódása: a természetes személyek esetében négyszázezer, más esetek 1 millió Ft a mulasztási bírság felső határa, a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása, a számla- és nyugtaadás, iratmegőrzés szabályainak megsértése pedig 2 millió Ft-ig bírságolható. Az üzletlezárás – meghatározott körülmények közt – megváltható a mulasztási bírság tíz-, egyes esetekben húszszorosának megfizetésével is.

Ha a csoportos tao-alany megszűnik, a korábbi 30 helyett 90 napon belül kell soron kívüli bevallását elkészítenie.   

A pénztárgépek új generációját jelenti a jövő évtől forgalmazható e-pénztárgép, mely nemcsak a jelenlegi pénztárgépektől elvárt adatszolgáltatást teljesíti majd, hanem a vevők által letöltött alkalmazásokon keresztül fogyasztói szempontú extrákat is nyújthat (pl. garanciajegyként vagy vásárlási emlékeztetőként is szolgálhat). Az Art módosításában most jelennek meg az e-pénztárgép használatával kapcsolatos előírások az online adatszolgáltatásra, engedélyezésükre, a vevői alkalmazások jóváhagyásaira. (A részletszabályokat további, alacsonyabb szintű rendelkezések részletezik majd.)

A külföldi cégek hazai fióktelepei belföldi bankszámla-nyitási kötelezettségét írja elő az Art 114. §-ának kiegészítése. A már működő fióktelepeknek ezt 2025. január 31-ig kell megtenniük. 

Új típusú adóhatósági kapcsolat-felvételi formaként jelenik meg az „adategyeztetési eljárás”, mely az eddigiekhez képest gyorsabban orvosolhatja a kockázatelemzéssel feltárt adateltérések kiigazítását. (Ha esetleg az adózó nem volna együttműködő, a kötelező hiánypótlásra való felszólítás eredménytelensége esetén 300 ezer Ft-tal bírságolandó.) Tájékoztató levelet küldhet az adóhatóság az adózónak akkor is, ha megalapozottan feltételezi, hogy az adózó adóelkerüléssel érintett ügyletsorozat részese; és a dolgozó is kaphat ilyen értesítést, ha foglalkoztatásával nincs minden rendben az adóhatóság tudomása szerint. 

A jogkövetési (ellenőrzéssel lezárt időszakot nem teremtő) vizsgálat egyik újabb esete 2025. január 1-jétől a transzferár-nyilvántartásra, a felhasznált adatok valódiságára, hitelességére vonatkozó, 60 napig végezhető ellenőrzés.

Az APA-kérelmek elbírálásának határideje két alkalommal (60 nap helyett) 90 nappal válik meghosszabbíthatóvá, már az év végén folyamatban lévő ügyekben is.

Változnak a késedelmi pótlék számításának szabályai is: ha a pótlék a naptári évre az 5 ezer Ft-ot meghaladja, havonta kalkulálható annak összege, és már a 2025. január 1-jén fennálló tartozásokra is. Elsőként 2025. áprilisában közlik majd a 2025. január-márciusi időszakra vonatkozó pótlékokat. 

Az Air legnagyobb újítása, hogy a személyes megjelenés kiváltható online meghallgatással is. Ilyenkor a magánszemély egy másik adóhatóságnál tartózkodik, de folyamatos képi és hangkapcsolatban áll a közreműködő és a meghallgatást elrendelő hatóság, és a jegyzőkönyve ezeket a körülményeket is tartalmazza. 

Az Európai Uniós Bíróság idén májusban meghozott határozatának következtében a külföldi vállalkozók áfa-visszatérítési kérelmére hozott végzésekkel szemben jogorvoslati lehetőség nyílik a magyar jogrendben is. Szemben az általános tilalommal, ilyenkor lehet új tényre, körülményre is hivatkozni a fellebbezési eljárásban.