Több eljárási kérdésben is állást foglalt az Európai Bíróság a magyar vonatkozású Global Ink Trade ítéletben
C‑537/22. – Global Ink Trade Kft. | Az ügy felperese egy ügynöki nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, amely különböző irodai eszközöket szerzett be és a beszerzésre jutó áfát levonásba helyezte.
A beszerzési számlák nagy részét az Office Builder Kft. állította ki, amelyről az adóhatóság megállapította, hogy áfabevallást nem nyújtott be, áfafizetési kötelezettségének nem tett eleget. A beszerzések idején szabadságvesztés büntetését töltő ügyvezető tagadta, hogy valaha is kapcsolatban ált volna a Global Ink Trade Kft-vel és hogy számlát állított ki ennek a társaságnak, ráadásul a levelezéshez használt email-cím sem az Office Builder Kft. hivatalos email címe volt. A gazdasági események megtörténtét csupán tanúvallomások támasztották alá.
A feltárt bizonyítékok alapján az adóhatóság megállapította, hogy a termékértékesítéseket nem a számlakibocsátó teljesítette és adókijátszásban való passzív részvételre hivatkozva megtagadta az áfalevonást a felperestől. Az adóhatóság felrótta a felperesnek, hogy nem ellenőrizte az üzleti partnerét a (3012/2017. számú) NAV útmutatóban elvárt módon, ezáltal nem tanúsította a tőle észszerűen elvárható körültekintést.
A felperes keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez az adóhatósági határozat felülvizsgálata iránt. A Fővárosi Törvényszék úgy látta, hogy a Kúria ítélkezési gyakorlata alapján el kellene utasítani a keresetet, azonban a 2020. szeptemberében meghozott C‑610/19. és C‑611/19. számú európai bírósági végzések alapján az ítélkezési gyakorlat nem lenne fenntartható. Emiatt hat, részletesen megfogalmazott eljárásjogi kérdésben az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatalért.
Az Európai Bíróság az ítéletben megerősítette, hogy a közösségi jog elsőbbségének elve megköveteli, hogy a nemzeti bíróság a közösségi jogba ütköző felsőbírósági ítéletet figyelmen kívül hagyja, ugyanakkor a tagállam belső joga előírhatja az ítélkezési gyakorlattól való eltérés indokolását.
Ezt követően a jogbiztonság elvének fényben a NAV útmutatóhoz adott iránymutatást az Európai Bíróság. Az ítélet szerint a jogbiztonság akkor érvényesül, ha az útmutatóból egyértelműen kitűnik, hogy az adókijátszás elkövetése, illetve az adózói tudattartalom bizonyítása az adóhatóság kötelezettsége és gyanús körülmények esetén a fokozott körültekintés megkövetelésén túl nem telepíthető az adóalanyra összetett és alapos ellenőrzési kötelezettség. További követelménynek tartotta az Európai Bíróság az útmutató egyértelmű megfogalmazását és hogy az adóhatóság az eljárása során következetesen tartsa magát az útmutatóban írtakhoz. Ugyanebben az ítéletben megerősítette az Európai Bíróság, hogy önmagában nem adhat okot az áfalevonás megtagadására, hogy a vizsgált ügylet körbeszámlázásos láncolat részét képezi, ugyanakkor az nem követelhető meg az adóhatóságtól, hogy a láncolat valamennyi szereplőjét azonosítsa, ha egyébként a vizsgált adózó ügyében kétséget kizáróan bizonyította a tényállást.
