Újabb európai bírósági ítélet a promóciók miatt meg nem kapott ellenérték áfaalap-csökkentő hatásáról
2021. október 6-án hirdette ki az Európai Unió Bírósága (EUB) a magyar vonatkozású, C-717/19. számú, Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe ügyében hozott ítéletet, amely újabb mérföldkőnek tekinthető a jogfejlődési folyamatban.
Az elmúlt években több magyar vonatkozású EUB döntés született a meg nem kapott ellenértékhez kapcsolódó adóalap-csökkentésről. Ezek a behajthatatlan követelés kérdését értintették, és kiváltották a hazai áfa-törvény változását is. A mostani ítélet azonban a többszereplős utólagos pénzvisszatérítési ügyletekkel kapcsolatban jelenthet könnyítést. (Ilyenkor a termék értékesítője nem a tőle közvetlenül vevőnek, hanem más személynek nyújtja a visszatérítést.)
A perbeli esetben a felperes Boehringer Ingelheim egy gyógyszerforgalmazó cég, amely fióktelepén keresztül Magyarországon is értékesít gyógyszereket, kizárólag nagykereskedőknek. A termékei egy része szerepel az államilag támogatott gyógyszerek listáján. Hogy továbbra is így legyen, a társaság egy olyan megállapodást kötött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), amely alapján a Boehringer Ingelheim az általa eladott gyógyszerek árbevételének meghatározott százalékát megfizette a NEAK-nak. A NEAK a fizetendő díjat a saját nyilvántartásában szereplő gyógyszer- és vényforgalmi adatok alapján számította ki, és arról számlát nem, csak fizetési felszólítást küldött a Boehringer Ingelheim-nek.
A NEAK-kal szembeni fizetési kötelezettsége miatt a Boehringer Ingelheim nem jutott hozzá teljes egészében ahhoz az ellenértékhez, ami a nagykereskedőnek teljesített értékesítések után megillette, ezért önellenőrzéssel helyesbítette az áfabevallásait, csökkentve a fizetendő áfa alapját. Az adóhatóság azonban az utólagos adóalap-csökkentést nem fogadta el, rámutatva, hogy a Boehringer Ingelheim befizetései nem tekinthetők a hazai áfa-törvény szerinti „vásárlásösztönzési célból” nyújtott utólagos pénzvisszatérítésnek. Így a Boehringer Ingelheim keresetet nyújtott be a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt, amelyben arra a közösségi jogi alapelvre hivatkozott, miszerint az áfa-adóalany adóalapja nem lehet magasabb annál, mint amit maga ténylegesen beszedhet üzleti partnerétől.
Az EUB mindenekelőtt megerősítette, hogy nincs összhangban a közösségi joggal a hazai áfatörvény azon rendelkezése, amely előírja, hogy a befizetés (pénzvisszatérítés) feltételeit az adóalany üzletpolitikájában előre rögzített módon kell meghatározni, és a befizetéseknek vásárlásösztönzési célból kell történnie.
Ha pedig a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítése más módon is bizonyítható, nem követelhető meg a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla sem az utólagos adó-csökkentéshez.
Mindaddig, amíg az áfatörvény a jelenlegi módon szabályozza pénzvisszatérítéshez kapcsolódó adóalap-csökkentést, eredménnyel csak a bírósági eljárásban lehet hivatkozni a fenti EUB ítéletre. Mégis érdemes a különböző pénzvisszatérítéses konstrukciókat azzal a szemmel is áttekinteni, érvényre jut-e, hogy a fizetendő áfa alapja nem lehet több, mint a ténylegesen járó ellenérték. Vizsgálandó az is, van-e olyan szereplő a visszatérítés során, amely hitelt érdemlő nyilvántartással rendelkezik a pénzvisszatérítés összegének megállapítására, így kimutatása alkalmas-e a be nem szedett áfának a fizetendő adó csökkentésére.
Felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal tanácsadóinkhoz.
Vadkerti Krisztián, partner
Pénzely Márta, adómenedzser
Ráskai Márton, senior adótanácsadó
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.
