Újabb európai bírósági ítélet a promóciók miatt meg nem kapott ellenérték áfaalap-csökkentő hatásáról
2021. október 6-án hirdette ki az Európai Unió Bírósága (EUB) a magyar vonatkozású, C-717/19. számú, Boehringer Ingelheim RCV GmbH & Co. KG Magyarországi Fióktelepe ügyében hozott ítéletet, amely újabb mérföldkőnek tekinthető a jogfejlődési folyamatban.
Az elmúlt években több magyar vonatkozású EUB döntés született a meg nem kapott ellenértékhez kapcsolódó adóalap-csökkentésről. Ezek a behajthatatlan követelés kérdését értintették, és kiváltották a hazai áfa-törvény változását is. A mostani ítélet azonban a többszereplős utólagos pénzvisszatérítési ügyletekkel kapcsolatban jelenthet könnyítést. (Ilyenkor a termék értékesítője nem a tőle közvetlenül vevőnek, hanem más személynek nyújtja a visszatérítést.)
A perbeli esetben a felperes Boehringer Ingelheim egy gyógyszerforgalmazó cég, amely fióktelepén keresztül Magyarországon is értékesít gyógyszereket, kizárólag nagykereskedőknek. A termékei egy része szerepel az államilag támogatott gyógyszerek listáján. Hogy továbbra is így legyen, a társaság egy olyan megállapodást kötött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK), amely alapján a Boehringer Ingelheim az általa eladott gyógyszerek árbevételének meghatározott százalékát megfizette a NEAK-nak. A NEAK a fizetendő díjat a saját nyilvántartásában szereplő gyógyszer- és vényforgalmi adatok alapján számította ki, és arról számlát nem, csak fizetési felszólítást küldött a Boehringer Ingelheim-nek.
A NEAK-kal szembeni fizetési kötelezettsége miatt a Boehringer Ingelheim nem jutott hozzá teljes egészében ahhoz az ellenértékhez, ami a nagykereskedőnek teljesített értékesítések után megillette, ezért önellenőrzéssel helyesbítette az áfabevallásait, csökkentve a fizetendő áfa alapját. Az adóhatóság azonban az utólagos adóalap-csökkentést nem fogadta el, rámutatva, hogy a Boehringer Ingelheim befizetései nem tekinthetők a hazai áfa-törvény szerinti „vásárlásösztönzési célból” nyújtott utólagos pénzvisszatérítésnek. Így a Boehringer Ingelheim keresetet nyújtott be a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt, amelyben arra a közösségi jogi alapelvre hivatkozott, miszerint az áfa-adóalany adóalapja nem lehet magasabb annál, mint amit maga ténylegesen beszedhet üzleti partnerétől.
Az EUB mindenekelőtt megerősítette, hogy nincs összhangban a közösségi joggal a hazai áfatörvény azon rendelkezése, amely előírja, hogy a befizetés (pénzvisszatérítés) feltételeit az adóalany üzletpolitikájában előre rögzített módon kell meghatározni, és a befizetéseknek vásárlásösztönzési célból kell történnie.
Ha pedig a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítése más módon is bizonyítható, nem követelhető meg a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla sem az utólagos adó-csökkentéshez.
Mindaddig, amíg az áfatörvény a jelenlegi módon szabályozza pénzvisszatérítéshez kapcsolódó adóalap-csökkentést, eredménnyel csak a bírósági eljárásban lehet hivatkozni a fenti EUB ítéletre. Mégis érdemes a különböző pénzvisszatérítéses konstrukciókat azzal a szemmel is áttekinteni, érvényre jut-e, hogy a fizetendő áfa alapja nem lehet több, mint a ténylegesen járó ellenérték. Vizsgálandó az is, van-e olyan szereplő a visszatérítés során, amely hitelt érdemlő nyilvántartással rendelkezik a pénzvisszatérítés összegének megállapítására, így kimutatása alkalmas-e a be nem szedett áfának a fizetendő adó csökkentésére.
Felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal tanácsadóinkhoz.
Vadkerti Krisztián, partner
Pénzely Márta, adómenedzser
Ráskai Márton, senior adótanácsadó
