Az üzletrész-átruházás áfa kérdései
A világjárvány okozhatott gazdálkodási nehézséget több vállalkozás számára is. Ilyenkor felmerülhet, hogy egyik-másik részesedését a gazdálkodó értékesítse, azaz meglévő részvényeit, üzletrészét eladja. Az áfatörvény ezt adólevonási joggal nem járó adómentes ügyletnek tekinti, ezért felmerül a kérdés, hogy nem kerül-e veszélybe az általános működési költségekre (pl. iroda bérleti díjra, management díjra, stb.) jutó áfa egy részének levonhatósága az egyszeri, nagy összegű áfamentes bevétel realizálásával. Az alábbi bejegyzésünkben ezt a kérdést járjuk körül.
Az áfa-törvény az adómentes ügyletek közt sorolja fel – mérlegelés nélkül – a tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt megtestesítő jogok értékesítését, vagyis az üzletrészek, részvények eladását. Az Unió esetjoga alapján azonban első lépésben azt kellene megvizsgálni, hogy az adott üzletrész-értékesítés egyáltalán az áfa hatálya alá tartozik-e. (Korántsem biztos tehát, hogy az üzletrész-eladás adómentességet, ezáltal arányosítási kényszert is kivált.)
A fő rendező elv az EUB esetjoga alapján, hogy értelmezhető-e önálló gazdasági tevékenységként az adott üzletrész-átruházás. Az EUB leszögezte, hogy a részvények (üzletrészek) egyszerű vásárlása, birtoklása, alkalmi eladása nem minősül az áfa hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek, mert az sokkal inkább tekinthető – az osztalék mintájára – a befektetett vagyon hozadékának, semmint az adott cég adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységének. Más eset az, ha az üzletrész-eladás révén a vevő – közvetlenül vagy közvetve – részt vehet a társaság irányításában, vagy ha értékpapír-kereskedelmi tevékenység körében értékesítik az üzletrészt. Ugyancsak adóalanyi tevékenységi körbe tartozik az üzletrész-átruházás az EUB szerint, ha arra cégcsoport átszervezése keretében, tőkefelszabadítás céljából kerül sor, és az eladó cég áfaköteles szolgáltatást (pl. menedzsment szolgáltatást) nyújtott a korábban tulajdonában álló leányvállalatnak. (Ilyenkor egyszersmind a gazdasági tevékenység átszervezését jelenti a leányvállalatban meglévő üzletrészek eladása.)
Azt is rögzítette az EUB, hogy ha az üzletrész-átruházás (a fentiek szerint) gazdasági tevékenységként értelmezhető, arra mindenképpen alkalmazni kell a tárgyi adómentességet, azaz elkerülhetetlenül felmerül a hazai áfa-törvény szerinti, a tételesen el nem különíthető beszerzések áfájának arányosítással történő levonhatósága.
Az arányosítás kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy az áfatörvény a bevételalapú arányosítást csak arra az esetre teszi kötelezővé, ha „más alkalmas módszer” nem dolgozható ki. (Amennyiben pedig mégis bevételalapú arányosításra kerülne sor, e kötelezettség alól mentesül az adózó, ha az üzletrész vételára nem haladja meg az összes termékértékesítés és szolgáltatás éves szinten összesített nettó értékének 10%-át.) A más módszer valamilyen észszerű, pl. természetes mértékegység alapul vételével történő, megfelelő nyilvántartással alátámasztott számítást jelent, mely alkalmas a le nem vonható hányad hiteles megállapítására. (Ilyen lehet pl. a munkaidő-alapú ráfordítás.) Még az arányosításba bevonandó felmerült költségek kiválasztása is körültekintést igényel, hisz a fő szabály mégiscsak a tételes elkülönítés, azaz arányosítani már csak a fennmaradó költségeket kell.
Mindent egybevetve, az üzletrészek, részvények értékesítését nem elegendő árfolyam-nyereségi kérdésnek tekinteni. Annak áfa-vonatkozásától még akkor sem tekinthetünk el, ha azt azért helyesen tudjuk, a részvények, üzletrészek értékesítését áfa nem terheli.
Felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal tanácsadóinkhoz.
Vadkerti Krisztián, partner
Pénzely Márta, adómenedzser
Ráskai Márton, senior adótanácsadó
Lépjen kapcsolatba szakembereinkkel!
Az alábbi űrlap segítségével feliratkozhat szakmai hírlevelünkre, így folyamatosan értesítjük az adózás, a könyvelés és a bérszámfejtés területén megjelenő újdonságokról.
