A nemrégiben kihirdetett nyári törvénycsomag számos adónemet érint, mely részben pontosító, részben kiegészítő/módosító jelleggel került megfogalmazásra. Egyes változtatások már a kihirdetést követően, más részük 2022. január 1-jén lép hatályba. Aktuális bejegyzésünkben ezen módosítások közül a legjelentősebbeknek ítélteket ismertetjük.

Személyi jövedelemadó

Módosításra kerül a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettség. Jövő évtől nem kell évente új nyilatkozatot tenniük munkáltatójuk felé olyan adatok tekintetében, amelyek nem változhatnak.

A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók részére az elhelyezkedésük első hat hónapjára a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékának megfelelő összegű munkavállalást ösztönző támogatás adómentesen adható.

A jövő év elején hatályba lépő új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét fogja képezni, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és azután szociális hozzájárulási adót nem, csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell majd fizetni. Adóköteles jövedelem kizárólag abban az esetben keletkezhet, ha kriptoeszközért cserébe a magánszemély más -nem kriptoeszköznek minősülő- ellenértékben részesül. Az ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül, azzal, hogy nem kell bevételt megállapítani a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó bevétel után.

2022-től adómentes juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemélynek biztosított kerékpár magáncélú használata.

Jövő évtől egyszerűsödnek az átalányadózás szabályai, továbbá adómentes adóalap is bevezetésre kerül az átalányadózó egyéni vállalkozók számára.

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó

2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 15 százalékra csökken, illetve a szakképzési hozzájárulás beépül a szociális hozzájárulási adóba és ezzel önálló adónemként megszűnik.

A munkáltató által a szakképzési-, ill. hallgatói munkaszerződések kapcsán a szakképzési hozzájárulás terhére érvényesíthető kedvezményeket a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóban érvényesítheti.

Az átalányadózás szabályainak SZJA törvényben történő módosításához kapcsolódóan változnak az átalányadózást választó egyéni vállalkozóra vonatkozó járulékszabályok.

Társasági adó

Az EU irányelvekkel összhangban bevezetésre kerül a fordított hibrid struktúrákból adódó adóelkerülés kezelésére irányuló szabályozás a hazai jogrendben. A módosítás szerint belföldi illetőségű adóalanynak minősül az a magyar bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti a hibrid gazdálkodó szervezetet. Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány társasági adóalanynak minősül, ugyanakkor mentes a társasági adó alól az adóalapja olyan része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel az összes bevételén belül. Emellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben jutatott támogatás bekerülési értékének 20 százaléka, alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka csökkenti az adózó adóalapját. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén az adóévben jutatott támogatás bekerülési értékének 300 százalékával csökkentheti adóalapját az adózó. Az adóalap csökkentéssel a törvényben előírt tartalmú igazolás birtokában legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig élhet az adózó.

A módosítások nyomán nem lehet csoportos társasági adóalany tagja nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet.

Általános forgalmi adó

Az Európai Bíróság idén tavasszal hozott magyar vonatkozású ítéletében jogszerűtlennek minősítette a behajthatatlan követelések áfa visszatérítésének adóhatóság általi elutasítását annak okán, hogy maga az ügylet öt évnél korábbi, ugyanakkor öt éven belül vált behajthatatlanná. A törvénymódosítás értelmében a jövőben külön, írásbeli kérelem útján igényelheti az áfa alany az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. Speciális szabályok vonatkoznak azokra az esetre, ha a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a visszatérítést lehetővé tevő szabály hatályba lépését megelőzően keletkezett, illetve amikor az elévülési időből már kevesebb, mint 6 hónap van hátra, vagy az elévülési idő már eltelt, amely a kérelem befogadhatóságát korábban kizárta.

A módosítás nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepít a pénzforgalmi szolgáltatókra az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban. Ennek értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokról a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatni, amennyiben az adott naptári negyedévben határon átnyúlóan eszközölt fizetések száma eléri a meghatározott küszöbértéket.

Az adóhatóság az online pénztárgépek és online számlaadatszolgáltatásból származó adatokat széles körben használhatja fel a jövőben, ideértve a kockázatelemzést, ellenőrzésre történő kiválasztást és ellenőrzést is.

A módosítás viszonossági alapon biztosítja a belföldön felszámított áfa-visszatérítését az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok számára a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében.

Egyes ágazati adók

Jövőre megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők és tőzsdék pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége.

Az energiaellátók jövedelemadójában is alkalmazhatóvá válik a veszteségelhatárolás intézménye, a társasági adóban már jól ismert szabályok szerint. Továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó alapját.

Illetékek

Megváltozik az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettségénél vizsgálandó 75 százalékos ingatlan arány számításának módja. Eszerint nem csupán az utolsó rendelkezésre álló mérlegben szereplő ingatlan arányát, hanem a tranzakcióig bekövetkezett változásokat is figyelembe kell venni.

A tervezet kiegészíti a személyes illetékmentességben részesülők körét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése felmerül, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Vadkerti Krisztián, partner
Kőrös Regina, senior adótanácsadó
dr. Schirling Anett, junior tanácsadó