Kormányzati rendelkezések egyéb adózási könnyítései

A 2020. április 21-én közzétett kormányzati rendelkezések a koronavírusjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében számos egyéb adózási könnyítéseket is tartalmaztak a csökkentett munkaidős támogatás szabályainak enyhítésén túl. Április 30-án megjelent továbbá egy újabb kormányrendelet, amely a beruházások ösztönzése érdekében a fejlesztési tartalék képzés jogszabályi korlátjának enyhítéséről szól. Jelen hírlevelünkben ezeket az intézkedéseket mutatjuk be.

Adókötelezettségek teljesítése

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó, kisvállalati adó, energiaellátók jövedelemadója, helyi iparűzési adó és innovációs járulék adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségüknek az adózók 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget.

Ezzel együtt 2020. szeptember 30-a a határideje az éves adóbevallással együtt teljesítendő adóelőleg-megállapítási és bevallási kötelezettségeknek a fenti adónemek tekintetében (amelyekről a bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra). Az adóelőleg összegét az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg (helyi iparűzési adó vonatkozásában ez a szabály csak akkor érvényes, ha az éves adóbevallás benyújtására 2020. szeptember 15-ig nem kerül sor) és a rá irányadó határidőig fizeti meg.

Ezen adó-és járulékelőlegek mérséklését az esedékesség előtt abban az esetben lehet kérni, ha az előzetes számítások alapján a 2020-ban kezdődő adóév adója (járuléka) nem éri el az adó- illetve járulékelőleg összegét.

Beszámolási kötelezettség teljesítése

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak azzal, hogy az ezen beszámolókra épülő további kötelezettség határidejét is ettől a naptól kell számítani. A szabály nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

Fizetési könnyítés

Az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. Az eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje 15 nap.

Adómérséklés

Az adózás rendjére vonatkozó törvénytől eltérően nem természetes személy adózó részére is engedélyezhető adómérséklés. Az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal legfeljebb 20%-kal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető, a fennmaradó összegre a fentiek szerinti fizetési könnyítés nem engedélyezhető. A kérelem illetékmentes, elbírálási határideje 15 nap.

Megbízható adózói minősítés

A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással.

Az ugyanezen időszakot magában foglaló negyedévet követő minősítés során a megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az ezt követő 30 napon belül indított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, a nettó 500.000 Ft-ot meghaladó nettó adótartozás esetén, illetve a tárgyévi negatív adóteljesítmény esetén.

A nagy összegű adótartozással és adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele

A közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiányt és a jogkövetkezmény összegét, továbbá az ugyanezen időszakban esedékes adótartozást.

Idegenforgalmi adó

A 2020. április 22. és 2020. december 31. közötti időszakban eltöltött vendégéjszakák utáni idegenforgalmi adót az idegenforgalmi adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek pedig nem kell beszednie, megfizetnie, ugyanakkor a megállapított, de be nem szedett adóról bevallást kell nyújtani, kivéve, ha annak összege nulla.

EKÁER

Az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól, továbbá az adóhatóság hivatalból intézkedik a 2020. április 22-ét megelőzően megfizetett kockázati biztosíték visszautalásáról, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A főállású kisadózó továbbra is biztosítottnak minősül e jogállásának időtartama alatt, azonban a Tbj. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti ellátások számításának alapja növekszik 102.000 Ft-ra, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén pedig 170.000 Ft-ra. A szabályok 2020. július 1-jétől hatályosak.

Kisvállalati adó (KIVA)

2021. január 1-jétől a KIVA mértéke az adó alapjának 11%-ára mérséklődik.

Beruházások ösztönzése a fejlesztési tartalék szabályozás enyhítésével

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaktól eltérően az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint. (A korábbi törvényi szabályozás értelmében csak az adózás előtti nyereség 50%-áig volt lehetőség fejlesztési tartalékot képezni).

A rendelkezések a 2020. április 30-át magában foglaló adóévre alkalmazandók, ugyanakkor az adózók a 2019-ben kezdődő adóév tekintetében is választhatják ennek alkalmazását 2020. május 15-től. Ennek érdekében, amennyiben a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó beszámoló 2020. május 1-ig már elfogadásra került, a számviteli ellenőrzés szabályai szerint kell a lekötött tartalékot megképezni. Ez esetben a fejlesztési tartalék miatt az eredménytartalékból lekötött tartalék – a Számviteli törvény ellenőrzésre vonatkozó előírásai szerint – a 2020. adóévről készített beszámolóban jelenik meg, s amennyiben jelentősnek minősül, úgy a 2020. adóévi beszámoló középső oszlopában kell szerepeltetni.

Ha a 2019-es adóévi társasági adóbevallás benyújtásra került 2020. május 1-ig, de a fejlesztési tartalékra vonatkozó kedvezményes szabályokat az adózó alkalmazni kívánja 2019-re, úgy a benyújtott bevallást 2020. szeptember 30-ig kell önellenőriznie.

A dokumentum letölthető PDF formátumban az alábbi linkre kattintva: Gazdasági mentőcsomag 4