Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2018. július 1-jétől hatályos szabályozása szerint az adóalanyt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót tartalmazó, belföldi adózók közötti ügyleteiről kiállított számláiról.

Mit jelentett ez az eddigi gyakorlatban?

A számlázó programmal történő számlázás esetén a számla adatairól emberi beavatkozás nélküli, azonnali adatszolgáltatás kell történjen a NAV felé.

A nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő számlázás – tehát kézi számlázás – esetén a számla adatairól elektronikus (webes) felületen kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kellett teljesíteni, kivételt képezett ez alól, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmazott. Ebben az esetben a számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kellett a webes felületen.

Várható változások 2020.07.01-jétől

2020. július 1-től az Online Számla rendszerben a 2.0-ás verziójú XSD-t kell alkalmazni, ettől a naptól az 1.1-es verzióval nem lehet adatot szolgáltatni. Csak a 2.0 verzió előírásai alapján teljesíthető az online számla adatszolgáltatási kötelezettség.

Bővül az online adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák köre. A 2020.07.01-je után kibocsátott valamennyi, belföldi adóalanyok közötti, belföldön teljesített ügyletről (a Közösségi adómentes termékértékesítés kivételével) adatot kell szolgáltatni, függetlenül az áfa összegétől.
Adatszolgáltatási kötelezettség terheli továbbá a belföldi fordított adózás alá tartozó és/vagy áfa mentes ügyletekről kiállított számlákat is.

Július 1-től egyes olyan ügyletekről is számlát kell kibocsátani, amikről eddig elég volt számviteli bizonylatot készíteni. Ezen számlákra szintén vonatkozik az online adatszolgálatási kötelezettség.

Az online adatszolgáltatással összefüggésben adminisztrációs terhet jelentő változás, hogy 2020.07.01-jétől a számlabefogadót értékhatár nélküli, számlánkénti adatszolgáltatási kötelezettég terheli azon bejövő számlák vonatkozásában, amelyek alapján élt levonási jogával. Az adatszolgáltatást az áfabevallás mellékleteként szolgáló, összesítő jelentéssel kell teljesíteniük. Az összesítő jelentésben feltüntetett számlák módosítása, érvénytelenítése esetén értékhatártól függetlenül kell nyilatkozni az ehhez kapcsolódó számlával egy tekintet alá eső okiratról is.

Ezen időponttól kezdve az adószám kötelező tartalmi eleme lesz a számlának, ha belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak történik a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása.

Az átmeneti rendelkezések szerint az adólevonási jog gyakorlása szempontjából a számla kelte az irányadó. Amennyiben a számla 2020. július 1-jét megelőzően, de 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal került kibocsátásra, akkor az adóalany akkor is gyakorolhatja adólevonási jogát, ha az adószáma nem szerepel a számlán (feltéve, hogy a számlán a 100 ezer forintot nem éri el az áthárított adó összege). Amennyiben viszont 2020. július 1-jét követően kerül kibocsátásra a számla, akkor az csak akkor jogosíthat adólevonásra, ha tartalmazza a vevő adószámát.

A kézi számlatömböt használóknak jelentős többlet adminisztrációs terhet fog jelenteni a számlák adatainak manuális rögzítése a NAV online számla rendszerében. Az adatszolgáltatás határideje is rövidülni fog. A jelenlegi 5 naptári nap helyett a 2020.07.01-je után kibocsátott számla adatairól, a számla kibocsátását követő 4 naptári napon belül, az 500 ezer forintot elérő áfa összegű számlák esetén legkésőbb a számla kibocsátását követő naptári napon adatot kell szolgáltatni.

További szigorítás, hogy 2020. július 1-jétől a számlakibocsátási határidő 15 napról 8 napra csökken. Készpénzzel, bankkártyával való fizetés esetén változatlan, hogy azonnal ki kell állítani a számlát.

Várható változások 2021.01.01-jétől

2021. január 1-től már minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amelyet a magyar szabályok szerint kellett kibocsátani (tehát azokról a számlákról is, amelyeknél természetes személy a vevő), kivéve azon nem adóalanyok felé másik EU-tagállamban teljesített ügyleteket, amelyek után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos (MOSS) rendszer alkalmazásával tesz eleget.

Milyen teendőket vonnak maguk után az új rendelkezések?

Akik újonnan kerülnek az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá, azoknak érdemes megvizsgálniuk, hogy a számlázó programjuk alkalmas-e az online adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, illetve gondoskodniuk kell az online számla rendszerbe (http://onlineszamla.nav.gov.hu/) történő regisztrációról.

Akik eddig is kötelezettek voltak adatszolgáltatásra, azoknak arról kell meggyőződniük, hogy 2.0-ás verzió előírásainak megfelel-e a számlázó programjuk. Javasoljuk, hogy akik saját számlázó szoftvert használnak, vegyék fel a kapcsolatot a szoftverfejlesztőjükkel.

Akik eddig számlatömböt használtak, nekik javasoljuk, hogy térjenek át számlázóprogram használatára, mert jelentős adminisztrációs többlet terhet fog jelenteni valamennyi számla adatának a kézi rögzítése.

Milyen szankciókra számíthatnak, azok, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek?

Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata. Ennek megfelelően a bírság összege számlánként akár az ötszázezer forintot is elérheti.

A dokumentum letölthető PDF formátumban az alábbi linkre kattintva: Változások az online számla adatszolgáltatásban