Itt az őszi adócsomag
Az Országgyűlés elfogadta az őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatot és a globális minimumadó magyarországi bevezetéséről szóló törvényjavaslatot is. Hírlevelünkben összefoglaljuk a fontosabb változásokat.
ÁFA
Jön a régóta várt e-ÁFA bevallás tervezet. Megjelentek az e-nyugtával kapcsolatos részletszabályok. Az Unión belül külföldön is eljárhat majd az adóalany alanyi áfamentesként. Bővül az áfamentességek és a kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások köre. Az online rendezvények ugyanolyan teljesítési hely szabályok alá tartoznak, mint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. Szigorúbb szabályok vonatkoznak azokra, akik közvetett vámjogi képviselőn keresztük intézik az import áfa elszámolását.
Bevezetik az eÁFA bevallást, amelynek alkalmazása nem lesz kötelező. Az adóalanyok kétféle módon vehetik igénybe az adóhatóság közreműködését. Az egyik lehetőség a NAV elektronikus felületén kiajánlott áfabevallás tervezet véglegesítése és jóváhagyása lesz. A tervezetben az adóhatóság a levonható áfát is kiszámolja, de az áfalevonási jog gyakorlásáról az adóalanynak kell majd nyilatkoznia. A tervezetet a törvényes képviselő vagy az állandó meghatalmazott hagyja jóvá, a tervezet adatainak módosításához azonban adható lesz másodlagos felhasználói jogosultság is (pl. munkavállalónak). A másik lehetőség, hogy az adóalany a NAV által meghatározott adatstruktúrában, gépi interfészen keresztül továbbítja a bizonylat szintű adatokat, és ezekből generál a NAV rendszere egy olyan bevallástervezet, amit gépi úton lehet majd ellenőrizni és jóváhagyni. A „hallgatás, beleegyezés” elv egyik esetben sem érvényesül; csak a jóváhagyott tervezet minősülhet bevallásnak. Az eÁFA bevallások esetében önellenőrzésre is lehetőség lesz az adott felületen. Az új eÁFA bevallást várhatóan először a 2024. január 1-jét magában foglaló bevallási időszakról lehet benyújtani. A hagyományos bevallás és önellenőrzés lehetősége továbbra is megmarad.
2024. január 1-jétől a nyugtákra is kiterjeszti a jogalkotó az online adatszolgáltatási kötelezettséget, 2024. júniusától pedig jön az online pénztárgépek új generációja, az e-nyugta kibocsátására alkalmas e-pénztárgép. Az e-nyugta a vevő által elektronikusan elérhető nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. Azoknak a vevőknek sem kell hátrányos megkülönböztetéstől tartaniuk, akiknek nincs okostelefonjuk: a vevő kérésére az eladó köteles lesz papíralapú másolatot adni. Ezzel párhuzamosan továbbra is megmarad a papír alapú nyugta kibocsátásának lehetősége. A nem e-pénztárgéppel kibocsátott nyugtákról három naptári napon belül a NAV elektronikus felületén kell adatot szolgáltatni az Áfa tv. új 11. számú mellékletében előírtak szerint. Új kategóriaként bekerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat, ami a nyugtahelyesbítő okiratot jelenti és ugyanolyan tartalmi követelményeket rendel hozzá a törvény, mint a számlahelyesbítő okirathoz.
Fontos változás az alanyi adómentesség „nemzetköziesítése”. Az uniós jogalkotó megteremtette annak lehetőségét, hogy az egyik tagállamában székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező adóalany az olyan másik tagállamban, ahol nincs letelepedve, áfaregisztráció nélkül is eljárhasson alanyi mentesként a helyi adóalanyoknak biztosított feltételek mellett, feltéve, hogy az éves szintű uniós árbevétele sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladhatja meg a 100.000 eurót. Ezt az adózói kört onnan ismerjük majd meg, hogy a letelepedés helye szerinti tagállam adóhatósága kiad számukra egy „EX” utótagú speciális azonosító számot. A törvénymódosítás szerint aki külföldön jár el alanyi mentes adóalanyként, nem vonhatja le a külföldön teljesített ügyletekhez kapcsolódó input áfát. A harmadik országbeli székhelyű, de Magyarországon letelepedett adóalanyok ugyanakkor nem választhatják az alanyi mentességet. Jó hír az alanyi adómentességet választott adóalanyok számára, hogy 2025-től egyszerűsített számlát is kibocsáthatnak, a Magyarországon eljáró külföld alanyi adómentes adóalanyra pedig nem vonatkozik az online szálaadat-szolgáltatási kötelezettség.
Bővül a kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások köre. Az Áfa tv. 8. számú mellékletének I. részében felsorolt műalkotások importja 2024-től 5%-os áfakulcs alá esik és 18%-os áfát kell fizetni a vámtarifaszám szerint meghatározott „desszert jellegű sajtkészítmények,” így a túró rudi értékesítése után is. Áfamentes lesz a fogászati protézis értékesítése és a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás is, amennyiben az utóbbit speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközzel végzik. A diplomáciai, konzuli szervek hivatali célú beszerzései esetében pedig 300 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik az éves adómentességi értékhatár.
A jogalkotó módosította a rendezvényekkel kapcsolatos teljesítési hely szabályokat arra figyelemmel, hogy az online rendezvények esetében a szolgáltatást valójában nem a rendezvény megtartásának helyszínén veszik igénybe. 2024-től az online rendezvényen való részvétel biztosításánál az általános teljesítési hely szabályt kell alkalmazni, azaz adóalany megrendelő esetében a szolgáltatás a megrendelő teljesítéssel legközvetlenebbül érintett letelepedési helyén lesz áfaköteles. Abban az esetben pedig, ha nem adóalany (végfelhasználó) megrendelő vesz részt az online rendezvényen, a megrendelő letelepedési helye (és nem a rendezvény megtartásának helye) szerinti áfa terheli a részvételi díjat.
Szigorúbb feltételekkel lesz engedményezhető az importáfa levonási joga a közvetett vámjogi képviselőre. A jogalkotó csak a legalább három éve bejegyzett nagyobb gazdasági teljesítménnyel rendelkező megbízható adózók számára kívánta fenntartani a lehetőséget. Amennyiben azonban a közvetett vámjogi képviselő rendelkezik önadózói engedéllyel, továbbra is elegendő lenne az importálónak nyilatkoznia arról, hogy korlátozás nélkül megilleti az áfalevonási jog. Mindegyik esetben bővül az áfalevonási jogról szóló nyilatkozat kötelező adattartalma.
Az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési munkák – új gyűjtőnéven: ingatlanhoz kapcsolódó tevékenység – esetében könnyítést jelent, hogy amennyiben a kivitelező (alvállalkozó) által végzett munka az, ami hatósági engedély vagy hatósághoz való bejelentésre köteles, erről a kivitelezőnek (és nem a megrendelőnek) kell nyilatkoznia annak érdekében, hogy alkalmazandó legyen a belföldi fordított adózás.
Társasági adó
Változnak az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás szabályai és az ellenőrzött külföldi társaság definíciója, szigorú feltételekkel lesz csak elismert költség az adóparadicsomban illetőséggel rendelkező személynek, telephelynek kifizetett jogdíj és kamat, pontosítja a jogalkotó a kapcsolt vállalkozás fogalmát, változik az a feltételrendszer, amely mellett a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kérelmet kell benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz.
Az energiahatékonyságot szolgáló beruházás adókedvezményénél problémát okozhat a kedvezmény mértékének kiszámítása, amikor az energiahatékonyságot növelő beruházás költsége nem határozható meg egy konkrét tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékeként, hanem az adózó egy kevésbé energiahatékony beruházáshoz képest felmerült többletköltséget vesz alapul. A hatályos Tao. tv. nem ad eligazítást arra nézve, hogy mit értünk kevésbé energiahatékony beruházás alatt és mihez képest kell meghatározni a többletköltséget. A törvénymódosítás erre tekintettel vezeti be az „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát és azt is meghatározza, hogy az alternatív beruházáshoz képest mi minősül többletköltségnek. Az adókedvezmény felső határa 15 millió euróról 30 millió euróra növekszik. A kedvezmény maximum 50%-os mértékben vehető figyelembe, ha az adózó az elszámolható költséget alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján, és nem a „többletköltség” törvényben meghatározott új számítási módjai valamelyikével határozza meg. Nem jár majd adókedvezmény, ha az energetikai beruházás hatályos uniós előírásnak való megfelelést, továbbá kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatását vagy nem zöldenergiával működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítését szolgálja. Az új szabályok szerint igénybe lehet ugyanakkor venni az adókedvezményt épületenergetikai beruházásokra is, ha ezzel az épület energiahatékonysága legalább a törvényben előírt mértékben javul. A szabályozás egyértelműbbé válik a tekintetben is, hogy mely költségeket nem lehet az adókedvezmény alapjánál figyelembe venni.
Módosult az ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő külföldi telephelyekre vonatkozó szabályozás. 2024-től a külföldi személy olyan állandó telephelye nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles.
Főszabály szerint a magyar társasági adóhoz képest előálló adóelőny (meg nem fizetett adó) erejéig nem lesz elismert költség, ráfordítás a társasági adóalapban az olyan jogdíj vagy kamat, amit ún. nem együttműködő államban vagy olyan államban illetőséggel rendelkező személynek, állandó telephelynek fizetnek ki, amelyikben nincs társasági adónak megfelelő adó vagy annak mértéke kevesebb mint 9%. Az adózó a tilalom alól akkor mentesül, ha a jogszabályban leírtak szerint bizonyítja, hogy a jogdíj, kamat adóévi felmerülésének a fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny. Az új le nem vonhatósági szabály mellett a 3. számú melléklet A) rész 9. pontját is alkalmazni kell, azzal, hogy az adóalapot kétszeresen nem kell megnövelni.
A jogalkotó pontosítja, hogy a kapcsolt vállalkozás speciális eseteinél (pl. ellenőrzött külföldi társaság, hibrid struktúrák) is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a testvérvállalatok.
Fejlesztési adókedvezménynél a beruházási értékhatár, amely felett kérelmet kell benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz, 110 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő, az igényelt állami támogatás értékéhez kapcsolódó feltétel pedig 2024-től nem a KKV-k által Budapesten megvalósított beruházásokra vonatkozik, hanem minden település érintett attól függően, hogy a beruházás a regionális támogatási térkép alapján mennyire támogatható településen valósul meg.
Globális minimumadó
Az Országgyűlésaz őszi adócsomag részeként elfogadta a globális minimumadó magyarországi bevezetésének szabályait tartalmazó jogszabályt is, amely értelmében 2024. január 1-től hatályba lép a törvény és az érintett vállalatoknak fel kell készülniük az új adónemre.
A legfontosabb szabályok közül kiemelendő az, hogy az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan Magyarországon is bevezetésre kerül a helyi számviteli szabályokon alapuló ún. elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásának a lehetősége, amely keretein belül az érintett vállalatcsoportok magyar leányvállalatai képesek lesznek saját kiegészítő adó kalkulációt és bevallást elkészíteni és ezáltal a külföldi végső anyavállalat várhatóan teljes egészében mentesülni fog a kiegészítő adó megfizetése alól a magyar leányvállalatára/leányvállalatara vonatkozóan. Továbbá, a törvény saját definícióban szabályozza a releváns „lefedett adókat”, amelyeket a globális minimumadó effektív adókulcsának kiszámításakor figyelembe lehet majd venni, ide tartoznak különösen a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. A csoporttagnak a kiegészítő adóval kapcsolatban felmerülő adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét a Nemzeti Adó és Vámhivatal által erre a célra rendszeresített űrlapon kell majd teljesítenie, az első átmeneti évvel kapcsolatban erre az érintett adóév utolsó napjától számított 18 hónap áll majd rendelkezésre, így tehát az első kapcsolódó adóbevallás benyújtását, kiegészítő adó megfizetését legkésőbb 2026 június 30-ig kell teljesíteni.
Személyi jövedelemadó
A 2024-ben hatályba lépő változások egy része az amerikai-magyar adóegyezmény felmondásával kapcsolatos, emellett gondolt a jogalkotó a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyekre, a start-up vállalkozások vezető tisztségviselőire és munkavállalóira, a vagyonukat vagyonkezelő alapítványban tartó, valamint a számsorsolásos szerencsejátékokat kedvelő magánszemélyekre. A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások negyedéves bevallása pedig a munkáltatónak jelent adminisztratív könnyítést.
Az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei megszűnésével kapcsolatos egyik változás, hogy adóegyezmény hiányában a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében lehetőség lesz a külföldön megfizetett adó beszámítására. Módosul a jövedelemszerzés helyének fogalommeghatározása is annak érdekében, hogy a külföldi előadóművész Magyarországon végzett tevékenységéből származó jövedelem Magyarországon adózzon akkor is, ha az előadóművész egyszemélyes gazdasági társaság nevében vállalja a fellépést.
Szintén az amerikai-magyar egyezmény megszűnéséhez köthető jogszabálymódosítás értelmében az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.
Azzal pedig, hogy a jelenlegi EGT ill. egyezményes országokban működő befektetési szolgáltatók körét jövő évtől kiterjesztik az OECD tagállamban működő befektetési szolgáltatókra, pusztán azért, mert valaki egy, az USA-ban működő befektetési szolgáltatónál vezet értékpapírszámlát, a keletkező jövedelme 2024-től is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet.
Kedvező változás 2024-től, hogy a béren kívüli juttatások és az ún. egyes meghatározott juttatások közterheit a kifizetőnek csak negyedévente kell megállapítania, bevallania, és megfizetnie, az pedig a szerencsejátékhoz való kedvet hivatott fokozni, hogy a számsorsolásos játékokon elért nyeremények (így például a lottónyeremény is) szja mentesek lesznek.
A jogalkotó pontosítja, hogy amennyiben a magánszemély „természetben” szerez jövedelmet (azaz részére térítés nélkül szolgáltatást nyújtanak), a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll, ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja.
A 30 év alatti anyák kedvezményének feltétele lesz a 30 év alatti anya nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetnie a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermek nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandóság időszakát, a jogosultság kezdő vagy végdátumát, ha a jogosultság nem állt fenn egész évben.
Emelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe a 18. életévüket betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos magánszemélyek után is.
A start-up vállalkozások vezető tisztségviselőinek, munkavállalóinak kedvez az a változás, miszerint nem jár személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséggel, ha a start-up cégben ingyenesen vagy kedvezményesen szereznek részesedést.
Szociális hozzájárulási adó
A jogalkotó pontosítja, hogy a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy részére utólagosan kifizetett azon jövedelmekre, amelyeket korábban magyarországi munkavégzésre tekintettel „szolgált meg”, nem vonatkozik a szociális hozzájárulási adó mentesség.
Társadalombiztosítási járulék
Harmadik országbeli személy foglalkoztatása esetén ha a nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, csak a tárgyhónapban megszerzett / elszámolt jövedelem képez járulékalapot és nem kell figyelembe venni az előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A jogszabályváltozás értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megfizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül azzal, hogy arra az adókedvezmények nem alkalmazhatók.
KIVA
A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő után érvényesíthető kedvezmény felső határa 500 ezer forint helyett a mindenkori minimálbér kétszerese lesz.
A KIVA alanyiság megszűnik akkor is, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik. A megszűnés napja ez esetben a formaváltás napját megelőző nap.
Ha a KIVA alanyiság kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő egyesülés, szétválás esetén szűnik meg és az átalakulás könyv szerinti értéken valósul meg, nem kell kivárni a 24 hónapot a KIVA ismételt választásához, hanem az egyesülést, szétválást követő 15 napon belül a KIVA újra választható, ha az adózó a KIVA alanyiság feltételeinek megfelel. A jogfolytonosság érdekében ilyenkor a KIVA alanyiság az egyesülést / szétválást követő nappal jön létre. Az egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség továbbvitelére.
Jövedéki adó
A jövedéki adót értintő fontos változás, hogy a diplomáciai, konzuli szervek által évenként visszaigényelhető jövedéki adó a jelenlegi 300 ezer forintról 600 ezer forintra nő, emellett több jövedéki adó visszatérítésre lesznek jogosultak a legalább 7,5 tonna megengedett össztömegű tehergépkocsik (nyerges vontatók) és az autóbuszok üzemeltetői: Üzemagyagkártyás tankolás vagy telephelyi tankolás esetén a betöltött gázolaj jövedéki adójából a jelenlegi literenkénti 3,5 forint (ha pedig a kőolaj Brent szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, literenként 10 forint) helyett a jövőben literenként 10 illetve 20 forintot lehet visszaigényelni.
Reklámadó
Az általános reklámadó mentességet a javaslat kitolja 2024. december 31-éig. A reklámadó hatályon kívül helyezéséről egyelőre nincs szó.
Kiskereskedelmi adó
A kiskereskedelmi adóval kapcsolatos új szabály, hogy 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget.
Helyi iparűzési adó
A gyártókat, forgalmazókat érinti az a 2024. január 1-jétől hatályos változás, miszerint a helyi iparűzési adó szempontú nettó árbevételbe nem számít bele a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díj árbevételként elszámolt összeg. Ezzel összhangban az ELÁBÉ-nak nem lesz része a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díj. Gyártónak és forgalmazónak azt kell tekinteni, akit a hulladékról szóló törvény ekként definiál.
Vagyonszerzési illeték
2024-től nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a lakásvásárlás után, ha a vételár finanszírozásához CSOK-ot vettek igénybe. A CSOK Plusz kölcsönből vásárolt lakás forgalmi értékéből pedig 80 millió forint lesz illetékmentes.
Mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az is, ha az egyéni vállalkozó a vagyonát egyéni cégbe vagy egyszemélyes gazdasági társaságba helyezi át. Az illetékmentesség abban az esetben jár, ha a vagyonáthelyezés 2025. december 31-éig megtörténik. Az illetékmentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Közművezetékek adója
A jogalkotó két lépésben kivezeti a közművezeték adót. A hírközlési vezetékek tulajdonosai, üzemeltetői már 2024. január 1-jétől fellélegezhetnek, a többi közművezeték kategóriára 2025. január 1-jétől szűnik meg a méterenként 125 forintos adó.
Az adóeljárást érintő változások
Új hatásköröket kap a NAV az e-pénztárgépekkel kapcsolatban, a tevékenységüket év közben megkezdő társaságoknak nem kell megvárni az adóév utolsó előtti hónapját tao csoporthoz való csatlakozáshoz, a természetes személyek is csak 100 millió forintot meghaladó adóhiánnyal, illetve adótartozással kerülhetnek fel a NAV „feketelistájára.” Emellett adminisztratív egyszerűsítések segítik az adózókat, a pénzügyi képviselet szabályai viszont szigorodnak.
Az e-pénztárgépekkel kapcsolatban a NAV jár majd el engedélyező hatóságként, továbbá gyakorolja a felügyeletet és az ellenőrzést. A módosítás tartalmaz rendelkezéseket az e-pénztárgép adatszolgáltatása révén beérkezett adatok megismerésére, kezelésére, továbbítására, illetve a nyugtatárba továbbított adatok őrzésére vonatkozóan is. Ezzel összefüggésben bővül az Art. szankciórendszere az e-pénztárgépekre vonatkozó előírások megszegése esetén alkalmazható, illetve alkalmazandó mulasztási bírsággal. Az ötszázezer, egymillió vagy tízmillió forintos bírságmaximum a jogsértés jellegéről, illetve a mulasztó személyétől (természetes személy vagy más adózó) függ.
2025-től azon adóalanyok számára, akik Magyarországon alanyi áfamentességet választanak és nem élnek azzal az új lehetőséggel, hogy másik uniós tagállamban is ekként járjanak el, a belföldi áfaregisztrációt 15 napon belül el kell majd végeznie az adóhatóságnak. Kivételt képeznek ezek alól az olyan egyedi esetek, amikor az adókijátszás vagy adókikerülés megelőzése érdekében hosszabb időt igényel a szükséges ellenőrzések elvégzése.
A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozásoknak 2024-től az adóhatósági bejelentkezéstől számított 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre, hogy kérelmezzék a csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozást.
2024-től a természetes személyek is csak 100 millió forintot meghaladó adóhiánnyal, illetve adótartozással kerülhetnek fel a NAV „feketelistájára”, az önkormányzati adótartozással rendelkező személyek listájára pedig csak akkor kerülhet fel természetes személy, ha a vállalkozási tevékenységet végez és (a jelenlegi 100 ezer forint helyett) 500 ezer forintot meghaladó adótartozása van.
Az adóellenőrzés szabályai is módosulnak. Az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik, ha az adózó akár az ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, akár az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül. A végelszámolás alatt álló adózók is tehetnek majd észrevételt az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben. Erre rövid, nyolc napos határidőt biztosít a jogszabály.
Szigorodnak a pénzügyi képviselet szabályai. A nyári adócsomagban 50 millió forintról 150 millió forintra emelt minimum tőkekövetelménynek bankgaranciával megfelelni kívánó pénzügyi képviselőnek a nevére szóló bankgaranciát kell felmutatnia, amit – a többi feltétel teljesítésével együtt – nemcsak a képviselet elfogadásának bejelentésekor, hanem évente igazolnia kell.
A „nemzetközi” alanyi áfamentességhez kapcsolódik az az új szabály, amely alapján ha a NAV a szükséges technikai azonosító szám kiadását olyan ok miatt tagadja meg vagy érvényteleníti, amiről a másik tagállami adóhatóságnak kell adatot szolgáltatnia, az adózó a külföldi adóhatósághoz fordulhat jogorvoslati kérelemmel; ezt azonban a NAV-nál is előterjesztheti, aki 8 napon belül köteles lesz áttenni a külföldi adóhatósághoz. A NAV hatáskörébe tartozó adatszolgáltatást ugyanakkor a NAV-hoz benyújtott kérelemben lehet vitatni, de a külföldi adóhatóság is értesül az eljárás eredményéről.
