A „VAT in The Digital Age” javaslatcsomag részletei
A Bizottság 2022. december 8-án benyújtotta az Európai Unió Tanácsának a „VAT in the Digital Age” nevű javaslatcsomagot. Amennyiben a Tanács azt elfogadja, az uniós áfa rendszer eddigi legnagyobb reformja valósul meg. Hírlevelünkben ismertetjük a javaslatcsomag legfontosabb részeit.
Amint arra a javaslat címe is utal, a jelenlegi közösségi áfa szabályozás nem tart lépést az informatika fejlődésével. Az elektronikus kereskedelem aranykorát éli, az online platformok egyre nagyobb szerepet kapnak az ügyletek lebonyolításában. Emellett a korszerű informatikai megoldások lehetővé tennék az adminisztráció egyszerűsítését és azt is, hogy az adóhatóságok hatékonyabban derítsék fel az áfacsalásokat, az ehhez szükséges jogi eszközök azonban hiányoznak a tagállamok kezéből.
Sztenderdizált e-számla a közösségi ügyletekre
A három pillérből álló javaslatcsomag első része, hogy az Unió egészében kötelezővé tennék az elektronikus számlázást és az ezzel egybekötött online számlaadat szolgáltatást a határon átnyúló, adóalanynak teljesített (B2B) termékértékesítések, szolgáltatások esetében. Az egységes adatstruktúrában teljesítendő adatszolgáltatás kiváltaná az uniós összesítő nyilatkozatokat, a jelenlegi formában működő VIES rendszer pedig megszűnne, és e helyett egy – kizárólag az adóhatóságok számára hozzáférhető –, tranzakció szintű adatokat tartalmazó adatbázis („central VIES”) jönne létre. A központi adatbázis célja, hogy az adóhatóságok nyomon tudják követni a határon átnyúló számlázásokat, és még azelőtt fel tudják deríteni a visszaéléseket, hogy az adóhiányt okozó szereplő „eltűnik”. Az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső elektronikus számlákat a teljesítést követő két napon belül ki kellene állítani. A szabályozás tervezett hatálybalépése 2028. január 1-je, a jelenlegi VIES rendszer azonban 2030-ig fennmaradna. Azok a tagállamok, amelyek valamilyen formában már bevezették az online számlaadat szolgáltatást – köztük tehát Magyarország is – 2028-ig kapnának határidőt az egységes uniós adatstruktúrára való átállásra, a rendszereik „összefésülésére”.
Az e-kereskedelemben közvetítők adókötelezettsége
A javaslat második pillére az online kereskedelmi platformok szélesebb körű bevonása az adózásba. A termékek közösségen belüli távértékesítésében és az Unióba importált termékek távértékesítésében közreműködő platformokat már 2021. július 1-je óta úgy kell tekinteni, mint egy értékesítési lánc köztes szereplőjét. A javaslat elfogadása esetén 2025. január 1-jétől a szálláshely szolgáltatásban és a személyszállításban közreműködő platformokra is alkalmazandó lesz ez a szabály, minden olyan esetben, amikor az eredeti szolgáltató nem számítana fel áfát (mert pl. alanyi mentes). A platform adóztatása esetén az eredeti szolgáltató és a platform közötti „ügylet” mentes lenne az áfa alól, a platform pedig beszedné a vendégtől, illetve az utastól az áfával növelt ellenértéket és megfizetné az áfát a teljesítési hely szerinti tagállam költségvetésébe, és ehhez az egyablakos rendszert (OSS) is igénybe vehetné. A szabályozás nem titkolt célja a szolgáltatásaikat áfával növelt áron kínáló hagyományos hotelek, panziók és taxitársaságok versenyhátrányának csökkentése. Az új szabályozás az ingatlan legfeljebb 45 napig tartó bérbeadását szálláshely szolgáltatásnak tekintené (kizárva ezzel a tárgyi mentességet) és egyértelművé tenné, hogy a szálláshely szolgáltatásban és a személyszállításban közreműködő platform nem a speciális szabályok alá tartozó „elektronikus úton nyújtott szolgáltatást” teljesíti a vevőnek. Ugyancsak 2025. január 1-jétől kötelezővé válna az import egyablakos rendszer (IOSS) használata azon platformok számára, akik az Unióba importált termék távértékesítésében működnek közre, még akkor is, ha nincsenek letelepedve az Unióban. Az IOSS a termék vámértékére tekintet nélkül alkalmazható lenne, a vámhatóságok pedig szélesebb ellenőrzési jogkört kapnának: nem csupán az IOSS szám érvényességét, hanem az IOSS számot igénylő adóalany adatait is ellenőrizhetnék, megakadályozandó ezzel az elmúlt másfél évben tapasztalt visszaéléseket, pl. egy más adózó azonosító számának használatát.
Az egyablakos rendszer kiszélesítése
A harmadik pillér célja, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek csak egy tagállamban vannak letelepedve, ne kelljen adószámot kérniük egy másik tagállamban pusztán amiatt, hogy ott is tartanak árukészletet, vagy hogy a vevőik között vannak más tagállambeli végső fogyasztók is. A javasolt új szabályok egyrészt kiterjesztenék az egyablakos rendszer alkalmazási körét. 2025. január 1-jétől a termék közösségen belüli távértékesítése esetén az egyablakos rendszer használatának nem lenne akadálya, ha a terméket értékesítő a másik tagállamban árukészletet tart fenn és abból értékesít. Emellett további közösségen belüli ügyletekre is alkalmazandó lenne az egyablakos rendszer (pl. fel- vagy összeszereléssel járó termékértékesítés, vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön teljesített termékértékesítés esetén). Az uniós jogalkotó bevezetne egy új fordított adózási jogcímet arra az esetre, amikor az adóalany egy másik tagállamban belföldinek minősülő termékértékesítést teljesít egy ottani adószámmal rendelkező adóalany vevőnek úgy, hogy eközben nincs ebben a tagállamban letelepedve. (Tipikusan ilyen a másik tagállamban fenntartott készletből való értékesítés.) Az új szabályok szerint ilyenkor a másik tagállambeli adóalany vevő a fordított adózás szabályi szerint fizetné meg azt az áfát, amit az eladónak kellene felszámítania a teljesítési hely szerinti tagállamban. Ezzel párhuzamosan megszűnne a vevői készlet egyszerűsítés, amit a 2024. december 31-éig áthelyezett készletre lehetne alkalmazni.
Bár a javaslatcsomag elfogadását további szakmai viták előzik meg, érdemes felkészülni a változásokra.
Felmerülő kérdéseivel forduljon tanácsadóinkhoz.
Vadkerti Krisztián, Partner, vadkerti.krisztián@pkf.hu
Pénzely Márta, Adó menedzser, penzely.marta@pkf.hu
Ráskai Márton, Senior adótanácsadó, raskai-marton@pkf.hu
A Hírlevélben foglaltak csak tájékoztató jellegűek. Nem helyettesítik a szakmai tanácsadást, amely szükségszerűen figyelembe veszi az adott helyzet körülményeit. Fenntartjuk a jogot, hogy a Hírlevélben foglalt információt és véleményeket megváltoztassuk, értesítés nélkül. Sem a PKF, sem a partnerei vagy alkalmazottai nem vállalnak felelősséget a Hírlevél teljességéért és pontosságáért, valamint bármely olyan kárért, amely abból ered, hogy ezen Hírlevél alapján cselekedtek vagy tartózkodtak a cselekvéstől.
A PKF Magyarország a PKF International Limited, egy jogilag egymástól független cégekből álló család tagja, és nem vállal felelősséget vagy kötelezettséget bármely tag vagy együttműködő társaság tevékenységéért vagy mulasztásáért.
