Hírlevelünkben összefoglaljuk a Magyar Közlöny idei 93. számában kihirdetett, kormányrendelet által bevezetett különadókat és az ezekhez kapcsolódó főbb adózási szabályokat.
A jelenleg hatályban lévő pénzintézeti különadó mellett a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások a 2022-2023. adóévekre további különadó fizetésére kötelezettek. Az adó alapja a helyi iparűzési adó alapjánál figyelembe vehető nettó árbevétel, az adó mértéke 2022-ben 10 %, 2023-ban 8 %. A 2022. évi adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben, a 2023. évi adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben kell megfizetni.
A kormányrendelet értelmében a kőolajtermék-előállítók a 2022-2023. adóévekben a jelenleg hatályban lévő, az energiaellátók jövedelemadója (az ún. „Robin Hood adó”) mellett az Oroszországból származó importjuk után további különadó fizetésére kötelesek. A különadó alapja az az árkülönbözet, amennyivel olcsóbban szerzi be az adóalany az Oroszországból származó nyersolajat az északi tengeri Brent olaj dollárban meghatározott áránál. (A Brent olaj adott havi napi középár-jegyzéseinek számtani átlagát kell viszonyítani az Oroszországból történő beszerzés ugyanazon havi számtani átlagához.) A különadó mértéke 25 százalék.
A kiserőművek kivételével a megújuló energiát kötelezően átvevő áramtermelők is fizetnek különadót, egyes esetekben (pl. ha mérlegköri tagságuk, támogatási szerződésük 2022-ben vagy 2023-ban megszűnik), kivéve, ha az energia szilárd biomasszából ered. A különadóval a betáplált energiából származó bevétel és kötelező átvételi vagy támogatott ár közti pozitív különbözet 65%-át vonják el.
Ezeket a különadókat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni azzal, hogy az adóalany a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
Az energiaellátók jövedelemadóját kiterjesztik a bioetanol, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj-gyártó társaságokra is, igaz, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint csak 2022-re és 2023-ra. Az adót a 2021. december 31-e után kezdődő, 2022. július 1-jét is tartalmazó adóév egészére fizetni kell. Az érintettek 2022. évi adóelőlege 2022. szeptember 20-ig önadózással rendezendő, majd utána havonta kell vallani. A 2023-ra várható adóelőleg összegét 2023. január 20-ig kell megállapítani, majd a havi bevallást folytatni.
Július 1-jétől a légitársaságok földi kiszolgálását végző gazdálkodók a belföldről induló, nem-tranzit utasok száma alapján – fő szabályként – 9 750 Ft/fő hozzájárulást fizetnek. Ha azonban az utas végcélja EU-s tagállam, vagy Izland, az Egyesült Királyság, Svájc, Norvégia, Ukrajna, egyes európai miniállamok vagy a Balkán, utasonként csak 3 900 Ft fizetendő.
A hozzájárulást az adott hónapban indult utasok után, a következő hónap 20-áig kell bevallani és megfizetni, elektronikus bevallással, önadózásként. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a kötelezés nem tartalmaz átmeneti jellegre való utalást (pl. hogy csak 2023 végéig kellene fizetni).
Szakítva azzal, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizetendő közteher fix összegű (napi 500, 1 000 vagy 4 000 Ft, ágazattól függően), a 2022. július 1-jétől kezdődő jogviszonyokra már a NAV által közzéteendő, a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában kell leróni a közterheket (itt sem történik utalás az intézkedés átmeneti jellegére). A mezőgazdasági és turisztikai ágazatban a minimálbér 0,5%-a, egyéb ágazatban a minimálbér 1%-a, a filmes statisztáknál a minimálbér 3%-a fizetendő a munkaviszony minden egyes napjára. A filmes szakmában a napi maximális nettó jövedelem a minimálbér 12%-a lehet (100 Ft-ra kerekítve). A nyugellátásra való jogosultság számításakor keresetként az agráriumban a minimálbér 1,4%-a, a többi esetben 2,8%-a veendő figyelembe minden egyes, munkában töltött napra.
A 2022-es adóév második félévére fizetendő cégautóadó valamivel több, mint 80%-kal nő minden kategóriában. Havi összege ezer Ft-ban – az eddigivel összehasonlítva, a környezetvédelmi osztályba sorolás kategóriái szerint – a következőkre változik:
Az adó összege csak 2022-re rögzített. Hogy hogyan alakul a cégautó adózása 2023-ra, nem tudható előre.
Az OEP által is finanszírozott gyógyszerek támogatásának a termelői (vagy importbeszerzési) árral arányos részére eddig gyógyszerek esetén 20%-ot kellett fizetni gyógyszeradóként. Legelőször a 2022. július 20-ig esedékes elszámolásoknál már különbség lesz az olcsóbb és a drágább gyógyszerek adója közt. A 10 ezer Ft alatti termelői (vagy importbeszerzési) árú gyógyszer esetében a befizetési kötelezettség nem változik, 10 ezer Ft feletti egységár esetén azonban 28%-ra nő. Bár a jelenlegi mentességek megmaradnak (pl. az egyedi méltányosság alapján adott gyógyszerekre), a gyógyszertárban forgalmazott tápszerek eddigi 10%-os adója „belesimul” az előbbi, sávos kategóriákba (az anyatejpótlók és -helyettesítők nélkül).
Túl azon, hogy – hüvelykujj-szabályként – a NETA összege mintegy 30%-kal nő, újrafogalmazták a NETA-val érintett termékek körét. Figyelni kell emellett arra is, hogy a 2018. január 1-je és 2022. május 15-e közti tarifaszám-változásokat is követni kell (a nómenklatúra állapotrögzítő rendelkezése ugyanis frissült). Fogyasztóként tapasztalhatjuk majd, hogy pl. csak a legalább 50% gyümölcs-, illetve zöldségtartalmú ivólevek mentesülnek a NETA-tól (eddig a 25% is elég volt a mentességhez), és egyes, csak édesítőszeres szörpökre és gyümölcsízekre is fizetni kell NETA-t.
Az eddigi ágazati különadón túl (azokon felül) sávosan progresszív pótadó fizetésére kötelezettek a NAV felé a távközlési és biztosítási szolgáltatók, igaz, hogy csak átmeneti időre (a 2022. július 1-jét is tartalmazó és az azt követő adóévre), de pótadó-előleg fizetés mellett.
A távközlési pótadó a helyiadó-törvény szerint számított nettó árbevétel mértékétől függ. (Induló vállalkozásoknál az adatokat évesítetten kell érteni.) 1 MdFt-os árbevételig nincs pótadó-kötelezettség, 1-50 MdFt közt 1% fizetendő, az 50 MdFt feletti, de 100 MdFt-ot meg nem haladó részre 3%, a 100 MdFt feletti összegre 7% a pótteher. Ha esetleg szétaprózódással kívánna valaki alacsonyabb adósávba kerülni, úgy a 2022. június 1-je utáni átszervezéseknél már össze kell számítani a tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások bevételi adatait, hacsak nem igazolja a cégcsoport, hogy a szétválásokat kizárólag gazdasági okok miatt hajtották végre.
A pótadó-előleget először 2022. november 30-áig kell megfizetni a 2021-ben kezdődött adóév adatai alapján, majd a 2023-ban indult adóévre az évkezdettől számított 5. hónap utolsó napjáig a 2022-es adóév számaiból kiindulva.
A biztosítási pótadó mértéke attól függ, hogy vagyon- vagy életbiztosítási díjbevételről beszélünk-e. Mivel 2022-ben egy félévre kell fizetni, 2023-ban pedig teljes évre, a pótadó mértéke 2023-ra feleződik, miközben a díjbevételi sáv duplázódik. Az alábbi táblázat ezt foglalja össze:
Bár a tranzakciós illeték változatlanul 0,3%, ennek maximuma fizetési műveletenként 10 ezer Ft-ra nő, akár egy banknál, az árutőzsdénél vagy befektetési szolgáltatónknál kezdeményezzük is a tranzakciót. Emellett a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatóknak is nyilvántartásba kell vetetniük magukat a NAV-nál, hogy pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítői tevékenységük után az illetéket a belföldi szolgáltatókhoz hasonlóan megfizessék. Mentes ugyanakkor az illeték alól az államkincstári vagy postai értékpapír-jegyzés.
A rendelet értelmében a jövedéki adóról szóló törvényben foglalt egyes energiatermékek esetében az adómérték 12-15 százalékkal, míg az egyes alkoholtartalmú termékek esetében jellemzően 10 százalékkal fog emelkedni. A dohánygyártmányok adója két részletben nő, először a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra átlagosan 10-15%-kal, második lépésben 2023-tól további átlagosan 5-8%-kal.
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban Kiskeradó tv.) szerint adóköteles tevékenységet végző adóalanynak egyszeri, kiskereskedelmi pótadót kell megfizetnie 2022. november 30-ig, amennyiben a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben a Kiskeradó tv. hatálya alá tartozik. Az egyszeri pótadó alapja az adóalany 2021. évi kiskereskedelmi adójának 80 százaléka.
A kiskereskedelmi adó mértéke 2023-ban nő, amit már a 2023-as előlegfizetéskor is érvényesíteni kell. A sávok változatlansága mellett 500 millió és 3 MdFt forgalom közt a jelenlegi 0,1%-ról 0,15%-ra, 3 és 100 MdFt közt 0,4-ről 1%-ra, 100 Md Ft felett a mostani 2,7%-ról 4,1%-ra ugrik a kiskereskedelmi adó mértéke.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításai között szerepel egyebek között a bányajáradék mértékének megemelése. A kőolaj- és földgáz-kitermelő – néhány eset kivételével – 2022-ben és 2023-ban köteles legalább a 2021-es mennyiséget kitermelni.
Másképp számítódik majd a kitermelt fajlagos érték is. A fajlagos érték 2022-ben és 2023-ban minimum összeghez kötött.
Felmerülő kérdéseivel forduljon tanácsadóinkhoz.
Vadkerti Krisztián, partner
Pénzely Márta, adó menedzser
Székely Gábor, adó menedzser