Gyakorlati kérdések a 2021 júliusi áfa változásokhoz

A 2021. évi adóváltozásokról szóló hírlevelünkben már ismertettük, hogy 2021. július 1-jétől hatályba lépnek az áfatörvény uniós e-kereskedelmi csomag részeként beiktatott új rendelkezései. E szabályok értelmében megszűnik a kis értékű termékek import áfa mentessége, bevezetésre kerül a Közösségen belüli távértékesítés és az importált termék távértékesítésének fogalma, az ún. egyablakos rendszer jóval szélesebb körben lesz alkalmazható, illetve bizonyos esetekben a másik adóalany termékértékesítését elősegítő elektronikus felületek is adófizetésre kötelezetté válnak. Jelen bejegyzésünkben a változásokkal kapcsolatos gyakorlati kérdésekre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Áfaköteles lesz a kis értékű termékek importja is

2021. július 1-jétől megszűnik a 22 eurót meg nem haladó értékű küldeményekhez kapcsolódó import áfa mentesség. A 150 eurót meg nem haladó értékű termékek (néhány kivételtől – pl. alkoholtermékek, parfüm – eltekintve) továbbra is vámmentesen hozhatók be a Közösség területére. Ilyenkor elegendő lesz csökkentett adattartalmú vám-árunyilatkozatot benyújtani.

Változnak a távértékesítés szabályai

A „távértékesítés” olyan határon átnyúló értékesítés, ahol a termék feladását vagy fuvarozását a Közösség egyik tagállamában letelepedett értékesítő – vagy javára más – végzi, a termék az értékesítés eredményeként egy másik tagállamba kerül, a vevő pedig egy olyan személy, akitől Közösségen belüli termékbeszerzés címén nem lehet áfafizetést követelni. Az új szabályok értelmében a távértékesítést -július 1-jétől új nevén Közösségen belüli távértékesítést- végző adóalany más tagállambeli bejelentkezési kötelezettsége már nem attól fog függeni, hogy az adott tagállamba irányuló távértékesítéseinek ellenértéke túllépi-e a tagállam által megállapított (35 000 eurós vagy 100 000 eurós) értékhatárt. Ehelyett az értékesítő vonatkozásában kell majd vizsgálni az ügyletek összértékét, és csak akkor alkalmazandó a feladás tagállamának adókulcsa az adott értékesítésre, ha az általa az adott naptári évben, valamint az azt megelőző évben teljesített Közösségen belüli távértékesítések éves szinten göngyölített, adó nélkül számított ellenértéke nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget, és az értékesítő csak egyetlen tagállamban rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel.

Továbbra is lehetősége lesz a távértékesítőnek arra, hogy az adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján, a 10 000 EUR értékhatár el nem érése esetén is a rendeltetési tagállamban fizesse meg az áfát. Ez esetben a választásától a választás évét követő második naptári év végéig nem térhet el.

Az értékhatár leszállítása következtében várhatóan jelentősen megnő azon adózók száma, amelyeknek a fogyasztás tagállamában kell majd az adókötelezettséget teljesíteni, azonban az egyablakos rendszer kiterjesztésével elkerülhető a másik tagállamba való bejelentkezés, amire az alábbiakban részletesebben is kitérünk.

Az elektronikus felületek bevonása az adózásba

Tekintettel arra, hogy a harmadik országokból érkező termékek nagy részét internetes piactereken vagy más online platformokon keresztül vásárolják, a jogalkotó az elektronikus felületetek üzemeltetőinek bizonyos körét adófizetési kötelezetté teszi. Az új szabályok azokra az elektronikus felületekre vonatkoznak, amelyek vagy egy Közösség területén kívül letelepedett kereskedő Közösségen belüli távértékesítését, vagy harmadik államból 150 eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését segítik elő.

Ezeket az elektronikus felületeket az érintett ügyletben 2021. július 1-jétől úgy kell kezelni, mint egy háromszereplős láncügylet (kereskedő – elektronikus felület – nem adóalany vevő) köztes szereplőjét, aki beszerzi a terméket a kereskedőtől majd továbbértékesíti a nem adóalany vevőnek. A fuvarozást ilyenkor az elektronikus felület által teljesített értékesítéshez kell hozzárendelni, és ez utóbbi értékesítés teljesítési helye mindig abban a tagállamban lesz, ahol a termék a küldeményként megérkezésekor, illetve a fuvarozás befejezéskekor van. Amennyiben az elektronikus felület harmadik országban letelepedett kereskedő Közösségen belüli távértékesítését segíti elő, a fikciós láncértékesítésben az áfatörvény az elektronikus felület részére történő értékesítést mentesíti az áfa alól – a kereskedő levonási jogának biztosítása mellett –, és az elektronikus felület lesz köteles megfizetni a távértékesítést terhelő áfát a rendeltetési tagállamban hatályos adómértékkel. A fikciós értékesítéshez speciális áfa teljesítési időpont kapcsolódóik, ami nem más, mint a fizetés elfogadásának időpontja.

Amennyiben az elektronikus felület igénybe veszi az egyablakos rendszert, nem lesz köteles bejelentkezni a rendeltetési tagállamban, és ha az alapul szolgáló ügylet termék közösségben belüli távértékesítése, mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól is. Jóllehet a valóságban az elektronikus felület működtetője sem az ügylet teljesítésében, sem a fuvarozásban nem vesz részt, mégis neki kell majd rendelkeznie az adókötelezettsége teljesítéséhez szükséges információkkal, amiket praktikusan a kereskedőtől szerezhet meg. Ezért különösen fontos lesz az elektronikus felületet működtető adóalanyok számára a termékek útjának nyomon követése és az ehhez szükséges, az üzleti életben elvárható intézkedések megtétele. A kellő körültekintés igazolása esetén az elektronikus felület mentesülhet a nem megfelelő áfa-elszámolás jogkövetkezményei alól. Az ellenőrizhetőség érdekében az elektronikus felület működtetője részletes nyilvántartás vezetésére lesz köteles.

Az egyablakos rendszer kiterjesztése

Az egyablakos rendszer jelentősége, hogy az adóalany egyetlen tagállam adóhatóságán keresztül teljesítheti a több tagállamban fennálló adófizetési kötelezettségét. A jelenlegi formában működő egyablakos rendszer, a MOSS (Mini One Stop Shop) kizárólag a nem adóalany uniós vevők részére nyújtott telekommunikációs, rádiós, audiovizuális, és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében elérhető. Az uniós jogalkotó az egyablakos rendszert jelentősen kiterjeszti és a 2021. július 1-jéről OSS-ként (One Stop Shop) működő új egyablakos rendszerben már minden olyan adóalany a saját tagállami adóhatóságán keresztül teljesítheti az áfabevallási és az áfafizetési kötelezettségét, aki olyan közösségi végfelhasználónak nyújt szolgáltatást, ahol a teljesítés helyén nincs adószáma, vagy Közösségen belüli távértékesítést végez, illetőleg olyan elektronikus felületet működtet, amely a speciális szabályok értelmében áfafizetésre kötelezett. Az egyablakos rendszer igénybevétele továbbra is csak egy lehetőség. Amennyiben harmadik országbeli adóalanyok kívánnak ezzel élni, választhatnak, hogy melyik tagállam egyablakos rendszerébe regisztrálnak be, és ehhez Magyarországon bizonyos esetben pénzügyi képviselőt sem kell igénybe venniük.

A kis értékű termékek importáfa kötelességére tekintettel bevezetésre kerül az import egyablakos rendszer (IOSS), amelyet a 150 eurót meg nem haladó belső értékű, jövedéki terméknek nem minősülő importált termék távértékesítését végző kereskedő vagy áfafizetésre kötelezett elektronikus felület vehet igénybe. Az IOSS rendszer is elérhető lesz harmadik országban letelepedett kereskedők, illetve elektronikus felületek számára. Ők választhatnak, hogy melyik tagállamban regisztrálnak. Magyarországi regisztráció esetén -korlátozott kivétellel- kötelező lesz pénzügyi képviselő igénybevétele. Az IOSS rendszer alkalmazásával a vámhatósági áfakivetés váltható ki oly módon, hogy az értékesítő (elektronikus felület) igényel egy speciális azonosítószámot, majd az importáfa értékét beszedi a vevőtől a termék árában és azt az IOSS rendszeren keresztül benyújtandó havi bevallásban vallja be, és a bevallási időszakot követő hónap utolsó napjáig fizeti meg. Az IOSS nem csupán az adminisztrációs egyszerűsítés, hanem a vevői bizalom szempontjából is előnyös; a vevő ugyanis már a megrendelés véglegesítésekor tisztában lesz az importáfa fizetési kötelezettségével és annak mértékével.

A postai szolgáltatók bevonása az importáfa kötelezettségek teljesítésébe

Arra az esetre, ha a vámkezelés a rendeltetési tagállamban történik és egyébként fennállnának az IOSS rendszer használatának feltételei, az új szabályok lehetővé teszik, hogy az import áfát – speciális megállapodás alapján – a vámkezelést végző postai szolgáltató, gyorsposta, futárszolgálat szedje be a vevőtől. Ez esetben a ténylegesen beszedett adót a postai szolgáltató havi gyakorisággal vallja be és fizeti meg az adóhatóságnak, az adóköteles tranzakciókról – ideértve azon import tételeket is, amelyeknél a vevő a csomag átvételét megtagadta – pedig részletes nyilvántartást kell vezetnie. Fontos, hogy speciális megállapodás alapján csak az általános mértékű (Magyarországon tehát a 27%-os) import áfa beszedésére lesz lehetőség.

Felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal tanácsadóinkhoz.

Vadkerti Krisztián, Partner
Ráskai Márton, Senior adótanácsadó

Ha tetszett a cikk:


Ne felejtsen el feliratkozni hírlevelünkre:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük