A transzferár-ellenőrzések tanulságai

Joggal merül fel a kérdés, hogy mire számíthatunk az adóellenőrzések során, ha a kapcsolt felek közt alkalmazott elszámoló árak is felmerülnek. Ha rendelkezünk a csoportot bemutató master file-lal, ha van helyi dokumentumunk, és – ha az alkalmazott módszer ezt szükségessé tette – összehasonlító elemzésünk, kellően felkészültek vagyunk a hatósági vizsgálatra?

Az alábbiak egy-egy további részterületet világítanak meg, hogy senkit se érjen váratlanul az adóhatósági érdeklődés.

Egyáltalán, számíthatunk transzferár-ellenőrzésre?

Adóhivatali statisztikák szerint 2020-ban valamivel több, mint 200 transzferár-ellenőrzés történt. Ez nem tűnik soknak. Az azonban határozottan elgondolkodtató, hogy az ellenőrzések 73%-a (majdnem háromnegyede!) megállapítással zárult, és a feltárt adókülönbözet átlaga (mely tehát még nem tartalmazza a jogkövetkezményeket) megközelítette a 80 millió Ft-ot. Ugyancsak beszédes, hogy tavaly dokumentációs hiányosságok miatt 8 MdFt mulasztási bírság kiszabása történt. Ezek a számok alátámasztják tehát azt, hogy aki keres, az talál.

Mire számíthatunk az ellenőrzések során?

Örömteli, hogy az adóhatóság az utóbbi pár évben kifejezetten javított kommunikációs stratégiáján. Ennek jegyében többször tett közzé olyan szakmai anyagot, melyekben a transzferár-nyilvántartásokkal szembeni elvárásait, a funkcionális elemzéshez szükséges szempontokat ismertetett. Érdemes ezeket követni, és a transzferár-készítéskor elérhető adóhatósági álláspontot figyelembe véve összeállítani a dokumentációt. Még ha egy-egy kívánalommal nem is értünk egyet, akár a dokumentációban is megfogalmazhatjuk ezzel kapcsolatos álláspontunkat, hátha elejét vehetjük ezzel is a megállapításoknak.

Tapasztalataink szerint az adóhatóság az ellenőrzés kezdetén lényegre törő kivonatát kéri el a nyilvántartás(ok)nak. Évenkénti kibontásban, a küldött excel-formátumban kell összefoglalnunk a kapcsolt ügyletek jellegét, az alkalmazott adatbázis-kutatást, a kimunkált jövedelmezőségi tartományt, kamatszintet. Előnye ennek a metódusnak az áttekinthetőség, hátránya pedig a tömörség (magyarázni ebben nemigen lehet). Szépséghibája ennek a táblázatkitöltésnek, hogy a bekért adatok túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségen. (Míg a jogszabályok csak az értékhatár feletti kapcsolt ügyleteket kérik részletesen bemutatni, az adatbekérés valamennyi kapcsolt ügyletre vonatkozik.) Eldöntendő tehát, hogy a nyilvántartással összhangban töltjük-e ki a táblázatot, vagy önmagában a táblázatok helyes kitöltésére fókuszálunk (ez utóbbi esetben azonban nem biztos, hogy megadható kimunkált, szokásos piaci szintű jövedelmezőségi vagy kamattartomány).

Ugyancsak megfigyelhető, hogy a revizorok a helyi dokumentumot elolvassák, azt felhasználják a gazdálkodó üzletmenetének, stratégiai céljainak megismerésére. Egyre inkább belekérdeznek a részletekbe is. Így pl. ma már nem kézenfekvő az anyavállalat által nyújtott menedzsment költségek elfogadása, tudni kell azt is bizonyítani, mögötte valós szolgáltatás-igénybevételre is sor kerül a leányvállalat részéről. Az OECD kapcsolódó irányelvei alapján visszautasítja az adóhatóság azokat a beszámlázott költségelemeket is, melyek a tulajdonos érdekkörében (a csoport egésze javára) merülnek fel, s mint ilyenek, nem az itthoni leányvállalathoz rendelendők.

A transzferárazás mint kockázati tényező

Mivel a transzferár-nyilvántartás elkészítése – alapelvként – aránytalanul nagy terhet nem róhat az adózóra (bár nem menthet fel a dokumentáció összeállításának kötelezettsége alól sem), célszerű a helyi dokumentumban az adózónak saját kockázati minősítését is önként elvégezni. Ha a kapcsolt ügyletek összegükben dokumentációs kötelezettséget váltanak ugyan ki, de elhanyagolható arányuk miatt az éves össz-teljesítmény befolyásolására eleve alkalmatlanok, nyugodtan állapítsuk meg az alacsony kockázatot. Ugyanerre az eredményre juthatunk, ha nem fizetünk a központtól kapott szolgáltatásokért (az ugyanis hazai adókockázatot nem jelent), vagy nincsenek határon átnyúló kapcsolt ügyleteink. Ezek, a kockázatosságunkat csökkentő tényezők ugyanis befolyásolhatják az ’aránytalanul nagy’ mértékét is: minél nagyobb az eredmény alakulásának kitettsége az elszámoló áraknak, annál inkább ügyelnünk kell a részletes kimunkálásra.

Jelen hírlevelünk csak figyelemfelhívásként készült. Így nem soroltuk fel az összes tanulságot, amit egy-egy ellenőrzésből leszűrhettünk. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy a kellően alátámasztott dokumentáció elejét veszi a megállapításoknak, vagyis van kézzel fogható haszna a szakmailag megalapozott összeállítások elkészítésének.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése felmerül, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Vadkerti Krisztián, ügyvezető
Pénzely Márta, adómenedzser

Ha tetszett a cikk:


Ne felejtsen el feliratkozni hírlevelünkre:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük