Joggal merül fel a kérdés, hogy mire számíthatunk az adóellenőrzések során, ha a kapcsolt felek közt alkalmazott elszámoló árak is felmerülnek. Ha rendelkezünk a csoportot bemutató master file-lal, ha van helyi dokumentumunk, és – ha az alkalmazott módszer ezt szükségessé tette – összehasonlító elemzésünk, kellően felkészültek vagyunk a hatósági vizsgálatra?
Az alábbiak egy-egy további részterületet világítanak meg, hogy senkit se érjen váratlanul az adóhatósági érdeklődés.
Adóhivatali statisztikák szerint 2020-ban valamivel több, mint 200 transzferár-ellenőrzés történt. Ez nem tűnik soknak. Az azonban határozottan elgondolkodtató, hogy az ellenőrzések 73%-a (majdnem háromnegyede!) megállapítással zárult, és a feltárt adókülönbözet átlaga (mely tehát még nem tartalmazza a jogkövetkezményeket) megközelítette a 80 millió Ft-ot. Ugyancsak beszédes, hogy tavaly dokumentációs hiányosságok miatt 8 MdFt mulasztási bírság kiszabása történt. Ezek a számok alátámasztják tehát azt, hogy aki keres, az talál.
Örömteli, hogy az adóhatóság az utóbbi pár évben kifejezetten javított kommunikációs stratégiáján. Ennek jegyében többször tett közzé olyan szakmai anyagot, melyekben a transzferár-nyilvántartásokkal szembeni elvárásait, a funkcionális elemzéshez szükséges szempontokat ismertetett. Érdemes ezeket követni, és a transzferár-készítéskor elérhető adóhatósági álláspontot figyelembe véve összeállítani a dokumentációt. Még ha egy-egy kívánalommal nem is értünk egyet, akár a dokumentációban is megfogalmazhatjuk ezzel kapcsolatos álláspontunkat, hátha elejét vehetjük ezzel is a megállapításoknak.
Tapasztalataink szerint az adóhatóság az ellenőrzés kezdetén lényegre törő kivonatát kéri el a nyilvántartás(ok)nak. Évenkénti kibontásban, a küldött excel-formátumban kell összefoglalnunk a kapcsolt ügyletek jellegét, az alkalmazott adatbázis-kutatást, a kimunkált jövedelmezőségi tartományt, kamatszintet. Előnye ennek a metódusnak az áttekinthetőség, hátránya pedig a tömörség (magyarázni ebben nemigen lehet). Szépséghibája ennek a táblázatkitöltésnek, hogy a bekért adatok túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségen. (Míg a jogszabályok csak az értékhatár feletti kapcsolt ügyleteket kérik részletesen bemutatni, az adatbekérés valamennyi kapcsolt ügyletre vonatkozik.) Eldöntendő tehát, hogy a nyilvántartással összhangban töltjük-e ki a táblázatot, vagy önmagában a táblázatok helyes kitöltésére fókuszálunk (ez utóbbi esetben azonban nem biztos, hogy megadható kimunkált, szokásos piaci szintű jövedelmezőségi vagy kamattartomány).
Ugyancsak megfigyelhető, hogy a revizorok a helyi dokumentumot elolvassák, azt felhasználják a gazdálkodó üzletmenetének, stratégiai céljainak megismerésére. Egyre inkább belekérdeznek a részletekbe is. Így pl. ma már nem kézenfekvő az anyavállalat által nyújtott menedzsment költségek elfogadása, tudni kell azt is bizonyítani, mögötte valós szolgáltatás-igénybevételre is sor kerül a leányvállalat részéről. Az OECD kapcsolódó irányelvei alapján visszautasítja az adóhatóság azokat a beszámlázott költségelemeket is, melyek a tulajdonos érdekkörében (a csoport egésze javára) merülnek fel, s mint ilyenek, nem az itthoni leányvállalathoz rendelendők.
Mivel a transzferár-nyilvántartás elkészítése – alapelvként – aránytalanul nagy terhet nem róhat az adózóra (bár nem menthet fel a dokumentáció összeállításának kötelezettsége alól sem), célszerű a helyi dokumentumban az adózónak saját kockázati minősítését is önként elvégezni. Ha a kapcsolt ügyletek összegükben dokumentációs kötelezettséget váltanak ugyan ki, de elhanyagolható arányuk miatt az éves össz-teljesítmény befolyásolására eleve alkalmatlanok, nyugodtan állapítsuk meg az alacsony kockázatot. Ugyanerre az eredményre juthatunk, ha nem fizetünk a központtól kapott szolgáltatásokért (az ugyanis hazai adókockázatot nem jelent), vagy nincsenek határon átnyúló kapcsolt ügyleteink. Ezek, a kockázatosságunkat csökkentő tényezők ugyanis befolyásolhatják az ’aránytalanul nagy’ mértékét is: minél nagyobb az eredmény alakulásának kitettsége az elszámoló áraknak, annál inkább ügyelnünk kell a részletes kimunkálásra.
Jelen hírlevelünk csak figyelemfelhívásként készült. Így nem soroltuk fel az összes tanulságot, amit egy-egy ellenőrzésből leszűrhettünk. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy a kellően alátámasztott dokumentáció elejét veszi a megállapításoknak, vagyis van kézzel fogható haszna a szakmailag megalapozott összeállítások elkészítésének.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése felmerül, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Vadkerti Krisztián, ügyvezető
Pénzely Márta, adómenedzser