A szabadságok tervezésének szabályai

A nyári szabadságolási szezont követően, az év végéhez közeledve a munkáltatóknak időszerű átvilágítaniuk, hogy munkavállalóik hol tartanak az ez évi szabadságuk kiadásában, meg kell tervezniük a fennmaradó szabadságok kiadását. Jelen bejegyzésünkben a szabadságok tervezésének fontosságára szeretnénk felhívni figyelmüket.

A nyári szabadságolási szezont követően, az év végéhez közeledve a munkáltatóknak időszerű átvilágítaniuk, hogy munkavállalóik hol tartanak az ez évi szabadságuk kiadásában, meg kell tervezniük a fennmaradó szabadságok kiadását.

Milyen szabályokat kell szem előtt tartaniuk?

Az Alaptörvény biztosítja minden munkavállaló részére a fizetett szabadsághoz való jogot, a részletszabályokat pedig a Munka Törvénykönyve tartalmazza. A szabadságot minden esetben a munkáltató köteles kiadni. A kiadás előtt előzetesen meg kell hallgatnia a munkavállalót, de a munkavállaló kérései általános jelleggel nem kötik a szabadság kiadásával kapcsolatban. A munkavállaló 7 munkanap szabadság kivételére jogosult – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, az általa meghatározott időpontban. Ezt arányosan kell figyelembe venni, amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött, vagy szűnt meg.

A szabadság kiadása kötelező érvényű, a munkáltató akkor is köteles kiadni a munkavállaló részére a naptári évben járó szabadságot, ha a munkavállaló azt nem kéri. Pénzbeli megváltásra csak a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség.

Az általános szabályok szerint a szabadság kiadása akkor biztosítandó, ha a munkáltató a szabadság kiadását legalább tizenöt nappal korábban jelzi a munkavállaló felé. A munkavállaló rendelkezési körébe tartozó (7 munkanap) szabadságra ugyanez a szabály vonatkozik.

Mivel a szabadság célja és rendeltetése a munkavégzéssel kapcsolatos regeneráció, ezért a törvény rendelkezése szerint a munkavállalónak naptári évenként egy alkalommal legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesülnie kell a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a szabálytól munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben eltérően is meg lehet állapodni.

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell a munkavállaló számára biztosítani, de meghatározott esetekben lehetséges az esedékesség évét követő kiadás is:

  • az életkorhoz kapcsolódó pótszabadság (1-10 nap) a felek megállapodása alapján az esedékességet követő év december 31-ig kiadható. A megállapodás mindig csak adott évre vonatkozhat.
  • ha a munkaviszony október 1-jén vagy az követően kezdődött, a teljes arányosan járó szabadság kiadható az esedékességet követő év március 31-ig.
  • az esedékesség évében kiadottnak számít az esedékesség évében megkezdett, a következő évre áthúzódó szabadság maximum 5 munkanapig.
  • amennyiben a munkavállaló oldalán felmerülő ok miatt nem lehetséges a tárgyévi kiadás, (pl. a munkavállaló a gyermeke gondozása céljából tölti fizetés nélküli szabadságát) ilyenkor a visszatérést követő 60 napon belül kell megkezdeni a szabadságok kiadását.
  • a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha kollektív szerződés arra felhatalmazást ad, a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók szabadságra, vagy akár fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. A szabadságok túlzott mértékű kiadása még okozhat gondot a cégek életében az év során. Például egy tervezett éves leállás esetén, amennyiben a munkavállalók nem rendelkeznek majd a kellő mértékű szabadsággal, akkor is mentesíteni kell őket a munkavégzési kötelezettségük alól, így részükre az állásidő szabályai szerint kell majd díjazást megállapítani és fizetni. Fontos megjegyezni, hogy a törvény nem ad rá lehetőséget, hogy akár a következő évi szabadságkeret terhére történjen szabadság kivét a tárgyévben.

Fentiektől eltérően azon munkáltatók is „bajban” lehetnek, akiknek tevékenységét nem érintette a vírus és folyamatosan tudták foglalkoztatni munkavállalóikat. Nekik az év hátralévő részében még ki kell adniuk munkavállalóik részére az idei évben járó szabadságot az említett szabályok figyelembevételével, hisz a kiadatlan szabadságok büntetést vonhatnak maguk után.

A szabadságok körüli káosz akkor kerülhető el, ha a munkáltatók egész évben figyelemmel kísérik a szabadságokat. Amennyiben a munkáltatók folyamatosan látják az arányosan kiadható szabadságokat, megfelelően tervezhetnek. Ebben az esetben egy dolgozójuk munkaviszonyának megszűnésekor nem érheti őket negatív meglepetésként, hogy a távozó kolléga részére a fennmaradó szabadságok miatt magasabb összeg pénzbeli megváltása szükséges, vagy ezzel ellentétben az arányosan járónál több szabadság került kiadásra részére a munkaviszony időtartama alatt.

A tervezés során érdemes figyelembe venni az áthelyezett munkanapok, illetve az ünnepek, hosszú hétvégék körüli munkarendeket, hisz sok munkavállaló ezen időszakban vesz ki szabadságot.

Az áthelyezések körüli munkarend az alábbiak szerint alakul az idei év hátralévő részében:

október 23., péntek – pihenőnap
december 12., szombat – munkanap
december 24., csütörtök – pihenőnap

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése felmerül, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Hajnal Péter
hajnal.peter@pkf.hu

Kisné Szabó Anna
szabo.anna@pkf.hu

Ha tetszett a cikk:


Ne felejtsen el feliratkozni hírlevelünkre:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Magyar