A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében kormányrendeletek formájában számos adózási intézkedés történt a veszélyhelyzet ideje alatt, melyekről hírleveleinken keresztül adtunk hírt hétről-hétre. Aktuális hírlevelünk első részében mindazon adózási intézkedésekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt kormányrendeletben már szabályozásra kerültek, s melyek mostani – változatlan, vagy kisebb módosításokkal történő – törvényi formában történő kihirdetésük következtében az adórendszerünk részévé válnak. Hírlevelünk második részében az online számlázással kapcsolatos aktuális hírekről adunk tájékoztatást.

Kiskereskedelmi adó

Az eredetileg csak a veszélyhelyzet idejére tervezett különadó, melyet a kiskereskedelmi tevékenységet végző külföldi vagy belföldi illetőségű adózók 500 millió Ft-os nettó árbevétel felett progresszív módon növekvő adómértékkel kötelesek fizetni, a 2020. június 9-én kihirdetett jogszabály értelmében állandósul.

A jogszabály kiskereskedelmi tevékenységnek minősíti a TEÁOR szerint 45.1 (a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelem kivételével), 45.32., 45.40 (kivéve motorkerékpár javítása, nagykereskedelme) és 47.1 – 47.9 ágazatba sorolt tevékenységeket.

Az adó alanya a kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző, külföldi vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet, ideértve azt is, ha a külföldi illetőségű személy vagy szervezet a vevője részére kiskereskedelmi tevékenység keretében, belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését végzi.

Az adó alapja, az adóalany kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevétele. Bizonyos esetekben a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóköteles nettó árbevételét össze kell számítani, és erre az összegre kell vetíteni a progresszív adómértéket az adó kiszámítása érdekében. Az egyes adóalanyok az így kiszámított adót az adóköteles árbevétel arányában viselik.

Az adó mértéke az alábbiak szerint alakul:

• Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%
• Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%
• Az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%
• Az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%

Az adóalanyoknak az adóévre adóelőleget kell bevallaniuk és megfizetniük. Az adóbevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, és az adót eddig kell megfizetni (ha a már megfizetett adóelőleg több mint a tényleges adó, a különbözetet ettől a dátumtól lehet visszaigényelni). Az év közbeni hatályba lépésre tekintettel azonban a törvény speciális szabályokat ír elő az első adóév (2020.) adóalapjának és adójának meghatározására, illetve az adóelőleg összegének teljesítésére is.

Azon adóalanyok, amelyek nem kötelezettek adófizetésre, bevallást sem kell benyújtaniuk. 

Egyéb adóváltozások összhangban a veszélyhelyzet idején közzétett kormányrendeletekkel

• A korábbi 10 milliárd forintos limit megtartása mellett a fejlesztési tartalék az adózás előtti nyereség teljes összegéig képezhető a korábbi 50% helyett. A rendelkezés fő szabály szerint a 2020. adóévre vonatkozóan alkalmazandó, ugyanakkor az adóalany alkalmazhatja azt a 2019. adóév tekintetében is (ha a bevallás 2019-re már benyújtásra került, önellenőrzés útján 2020. szeptember 30-ig módosítható)
• 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17, 5%-ról 15,5 %-ra csökken
• A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összhangban 2020. július 1-jétől amennyiben egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára), a megállapított jövedelem 87%-át kell jövedelemként figyelembe venni
• 2020. július 1-jétől az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke is 15,5%-ra csökken
• 2020. július 1-jétől a főállású kisadózók esetében a Tbj. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti ellátások számításának alapja növekszik 102.000 Ft-ra, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén pedig 170.000 Ft-ra
• 2021. január 1-jétől a kisvállalati adó mértéke 11%
• A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség eredetileg 2020. március 1-től 2020. június 30-ig történő felfüggesztését meghosszabbítja a jogszabály 2020. december 31-ig
• Az idegenforgalmi adót az eredeti terveknek megfelelően 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig terjedő időszakban nem kell beszedni és megfizetni, ugyanakkor a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallani az adóhatósághoz
• A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig lehet benyújtani a kedvező szabályok szerint fizetési könnyítési és mérséklési kérelmeket, amennyiben a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethetők vissza vagy az adótartozás megfizetése a veszélyhelyzetre visszavezethető okból lehetetlenítené el a gazdálkodási tevékenységet
• A törvényi szintre emeléssel egyidejűleg elfogadott kedvező módosítás, hogy a SZÉP-kártya egyes alszámláira 2020. december 31-ig utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeg után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót (a kormányrendelet szerint a kedvezmény a 2020. június 30-ig utalt összegekre vonatkozott)
• Pontosításra került, hogy azon rehabilitációs hozzájárulásra kötelezettnek, amelyek a kormányrendeletek szerinti kedvezményezett ágazatba tartoznak a 2020. második, harmadik és negyedik negyedévében nem kell előleget fizetni, a 2020. évre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás mértéke pedig a törvény szerinti mérték 2/3-a, ahogy az már a kormányrendeletben is szerepelt
• Az EKÁER-hez kapcsolódó kockázati biztosíték nyújtási kötelezettség első napja a veszélyhelyzet megszűnését követő 31. nap, azzal, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor az adózó által ettől a naptól tett bejelentéseket kell figyelembe venni
• Az EKÁER-hez kapcsolódó útszakasz mentesítésre vonatkozó kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig akkor is újból benyújtható, ha annak érvényessége lejárt vagy abból 90 napnál kevesebb van hátra. Azon útszakasz mentesítési kérelmek, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésének napjával érvényességüket veszítenék, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig, de legfeljebb annak adóhatóság általi elbírálásáig érvényesek

Online számlaadat-szolgáltatás

Amint arról már korábbi hírlevelünkben tájékoztatást adtunk, az online adatszolgáltatás keretében jelentendő adatok körére és annak struktúrájára vonatkozó változást követően, 2020. július 1-től minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amely belföldi adóalany részére került kiállításra. Az adóhatóság tájékoztatása alapján nem szab ki mulasztási bírságot azokra az adózókra, amelyek a 2020. július 1 és 2020. szeptember 30. közötti időszakban nem megfelelően teljesítik az adatszolgáltatást a 100.000 Ft áthárított adót el nem érő bejövő és kimenő számlákról, továbbá abban az esetben a 100.000 Ft-ot elérő, de 500.000 Ft-ot el nem éri kézi számlákról az adatszolgáltatást a kibocsátást követő 5 napon belül teljesítik az eredetileg előírt 4 nap helyett.

A 100 ezer forint áthárított áfatartalmat el nem érő számlákról teljesítendő adatszolgáltatás tekintetében a fenti moratórium azon adóalanyokra is kiterjed, akinek már 2020. július 1. előtt is keletkezett számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége.

Azon számlakibocsátó adóalanyoknak, akiknek eddig nem keletkezett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége, regisztrálniuk kell a NAV Online Számla rendszerében legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla, számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító, érvénytelenítő számla) kiállításának napjáig annak érdekében, hogy a szankció alól mentesüljenek.

A fentiekkel összhangban a belföldi összesítő jelentés is kibővül, az összes bejövő, belföldi adóalany által kiállított, áthárított áfát tartalmazó számlát jelenteni kell, amennyiben a számla kapcsán adólevonási jogot gyakorol az adózó.

A dokumentum letölthető PDF formátumban az alábbi linkre kattintva: Veszélyhelyzetet követő adóváltozások