A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében kormányrendeletek formájában számos adózási intézkedés történt a veszélyhelyzet ideje alatt, melyekről hírleveleinken keresztül adtunk hírt hétről-hétre. Aktuális hírlevelünk első részében mindazon adózási intézkedésekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt kormányrendeletben már szabályozásra kerültek, s melyek mostani – változatlan, vagy kisebb módosításokkal történő – törvényi formában történő kihirdetésük következtében az adórendszerünk részévé válnak. Hírlevelünk második részében az online számlázással kapcsolatos aktuális hírekről adunk tájékoztatást.
Az eredetileg csak a veszélyhelyzet idejére tervezett különadó, melyet a kiskereskedelmi tevékenységet végző külföldi vagy belföldi illetőségű adózók 500 millió Ft-os nettó árbevétel felett progresszív módon növekvő adómértékkel kötelesek fizetni, a 2020. június 9-én kihirdetett jogszabály értelmében állandósul.
A jogszabály kiskereskedelmi tevékenységnek minősíti a TEÁOR szerint 45.1 (a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelem kivételével), 45.32., 45.40 (kivéve motorkerékpár javítása, nagykereskedelme) és 47.1 – 47.9 ágazatba sorolt tevékenységeket.
Az adó alanya a kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző, külföldi vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet, ideértve azt is, ha a külföldi illetőségű személy vagy szervezet a vevője részére kiskereskedelmi tevékenység keretében, belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését végzi.
Az adó alapja, az adóalany kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevétele. Bizonyos esetekben a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóköteles nettó árbevételét össze kell számítani, és erre az összegre kell vetíteni a progresszív adómértéket az adó kiszámítása érdekében. Az egyes adóalanyok az így kiszámított adót az adóköteles árbevétel arányában viselik.
Az adó mértéke az alábbiak szerint alakul:
Az adóalanyoknak az adóévre adóelőleget kell bevallaniuk és megfizetniük. Az adóbevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, és az adót eddig kell megfizetni (ha a már megfizetett adóelőleg több mint a tényleges adó, a különbözetet ettől a dátumtól lehet visszaigényelni). Az év közbeni hatályba lépésre tekintettel azonban a törvény speciális szabályokat ír elő az első adóév (2020.) adóalapjának és adójának meghatározására, illetve az adóelőleg összegének teljesítésére is.
Azon adóalanyok, amelyek nem kötelezettek adófizetésre, bevallást sem kell benyújtaniuk.
Amint arról már korábbi hírlevelünkben tájékoztatást adtunk, az online adatszolgáltatás keretében jelentendő adatok körére és annak struktúrájára vonatkozó változást követően, 2020. július 1-től minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amely belföldi adóalany részére került kiállításra. Az adóhatóság tájékoztatása alapján nem szab ki mulasztási bírságot azokra az adózókra, amelyek a 2020. július 1 és 2020. szeptember 30. közötti időszakban nem megfelelően teljesítik az adatszolgáltatást a 100.000 Ft áthárított adót el nem érő bejövő és kimenő számlákról, továbbá abban az esetben a 100.000 Ft-ot elérő, de 500.000 Ft-ot el nem éri kézi számlákról az adatszolgáltatást a kibocsátást követő 5 napon belül teljesítik az eredetileg előírt 4 nap helyett.
A 100 ezer forint áthárított áfatartalmat el nem érő számlákról teljesítendő adatszolgáltatás tekintetében a fenti moratórium azon adóalanyokra is kiterjed, akinek már 2020. július 1. előtt is keletkezett számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége.
Azon számlakibocsátó adóalanyoknak, akiknek eddig nem keletkezett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége, regisztrálniuk kell a NAV Online Számla rendszerében legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla, számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító, érvénytelenítő számla) kiállításának napjáig annak érdekében, hogy a szankció alól mentesüljenek.
A fentiekkel összhangban a belföldi összesítő jelentés is kibővül, az összes bejövő, belföldi adóalany által kiállított, áthárított áfát tartalmazó számlát jelenteni kell, amennyiben a számla kapcsán adólevonási jogot gyakorol az adózó.
A dokumentum letölthető PDF formátumban az alábbi linkre kattintva: Veszélyhelyzetet követő adóváltozások