Benyújtotta a Kormány a 2022 nyári adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatot

Bár a hazai adózásban az idei év eddigi legnagyobb változását a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelettel bevezetett új extraprofit adók jelentik, az Országgyűlésnek benyújtott T/360. számú törvényjavaslat a már meglévő főbb adónemek tekintetében is tartalmaz módosítási javaslatokat. A több, mint 100 oldalas, 232 §-ból álló, a jövő évi költségvetést megalapozó intézkedések adóügyi vonatkozásaiból szemezgettünk.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben javasolt módosítások közül az útiköltség-elszámolást érintő változásokat és a fontosabb adminisztratív szabályokat emeljük ki.

A törvénymódosítás megoldaná azt a problémát, hogy az elektromos járművek hivatali, üzleti célú használata után milyen módon lehet igazolás nélkül útiköltséget („kilométerpénzt”) elszámolni. A tisztán elektromos meghajtású járművek hivatali, üzleti célú használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek a NAV által közzétett árával meghatározott összege lenne elszámolható igazolás nélkül. A jogalkotó ugyanakkor azt is figyelembe vette, hogy a hibrid autó kevesebbet fogyaszt: az ilyen gépjárművek után csak a jogszabályban rögzített (a motor hengerűrtartalmától függő) fogyasztási norma 70%-a lenne elszámolható. Az elektromos és a hibrid járművet használók is választhatnák, hogy az elektromos töltés (illetve hibrid jármű esetén az elektromos töltés és az üzemanyag) számlával igazolt költségét veszik figyelembe a teljes egészében hivatali, üzleti célú utazás költségének elszámolásánál. Az egyes költség-elszámolási módok közötti áttérésre továbbra is negyedévente lenne lehetőség.

A NAV az útiköltség-elszámoláshoz közzé tett üzemanyagárakat már csak azon legnagyobb üzemanyag-kereskedők előző hónap első napján alkalmazott üzemanyag árai számtani átlaga alapján kalkulálhatja, akik legalább három megyére kiterjedő üzemanyagtöltő hálózattal rendelkeznek.

Külföldi személynek kifizetett, Magyarországon nem adóztatható jövedelem esetén a jogszabálymódosítás egyértelművé tenné, hogy a magánszemély illetőségigazolása bemutatásának végső határideje a kifizető adóévi utolsó havi bevallása (tehát a 08-as bevallás) benyújtási időpontja. (A hatályos törvényszövegben csak „bevallás” szerepel, ami utalhat a személyi jövedelemadó bevallásra is.) Ha eddig nem kapja meg a kifizető az illetőségigazolást, az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként be kell vallania és meg kell fizetnie a kifizetett jövedelem után a magyar személyi jövedelemadót, és azt csak önellenőrzéssel igényelheti vissza, ha utóbb mégis megküldi a külföldi magánszemély az illetőségigazolást.

A 25 éven aluli fiatalok adókedvezményénél jelenleg „a hallgatás beleegyezés” szabály érvényesül, miszerint a kifizető a fiatal nyilatkozatának hiányában is automatikusan csak a kedvezményes adót vonja le. A jelenlegi szabály ezt azonban csak a rendszeres kifizetéseknél teszi lehetővé. A módosító javaslat a nem rendszeres kifizetésekre is kiterjesztené az egyszerűsítést.

Szigorodnak a transzferár-szabályok

A legjelentősebb módosítás a transzferár-kiigazítás mértékét érintené. A javaslat szerint, ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van, akkor transzferár kiigazításnak nincs helye, azaz a kimunkált piaci sávon belüli mozgásra transzferár-kiigazításként nem lesz lehetőség. Ha azonban az elszámoló árak miatt a jövedelmezőség a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor nem a sáv legközelebbi pontjára, hanem – fő szabályként – a mediánra kell majd elvégezni a kiigazítást. Ez alól csak akkor volna kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek.

A transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásban további adatszolgáltatásra lesz kötelezett. Bár ennek pontos köre még nem ismert, kérhetővé válhat a transzferár rendeletnek megfelelően megállapított (i) szokásos piaci ár, (ii) az annak meghatározásánál alkalmazott módszer, valamint (iii) az azt alátámasztó tények és körülmények. Ehhez kapcsolódóan várható a transzferár rendelet módosítása is.

A dokumentációs kötelezettség kapcsán tapasztalt mulasztások miatti bírság maximális összege a jelenlegi 2 millióról 5 millió Ft-ra nő, ismételt mulasztás esetén pedig ez az összeg duplázódik.

Lazulnak a többszereplős pénzvisszatérítés áfa-szabályai

Figyelembe veszi a jogalkotó az Európai Unió Bíróságának a magyar vonatkozású, C-717/19. Boehringer Ingelheim ügyben hozott ítéletét, amelyet korábbi hírlevelünkben ismertettünk. Ennek megfelelően bekerül az áfatörvénybe egy olyan módosítás, amely lehetővé teszi többlépcsős pénzvisszatérítéses ügyletnél is az utólagos adóalap-csökkentést.

A törvénymódosítás szabályozná, hogy milyen bizonylatolás mellett lehet érvényt szerezni az adóalap-csökkentésnek, és nem kellene ehhez prezentálni a pénzvisszatérítésre jogosító ügyletben kiállított számla másolatát sem (mely szabály eddig a nyugtás vásárlásoknál eleve kizárta az adóalap-csökkentést).

A javaslat szerint az utólagos adóalap csökkentést legkorábban abban a bevallási időszakban lehetne elszámolni, amelyben a pénzvisszatérítést teljesítik.

Az új adóalap-csökkentési lehetőséget kivételesen a 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítésekre is lehetne érvényesíteni, ha az adóalany más módon nem csökkentette az adóalapját a meg nem kapott ellenértékkel.

A KATA-t érintő módosítások

Ahhoz képest, hogy mennyi találgatás és híresztelés forgott a KATA fennmaradása körül, a javaslat csak jelentéktelen módosításokra irányul. Így a jövőben már az is kizárná a KATA választását, ha az adózó a bejelentés időpontjában áll az adószám törlés hatálya alatt, és a KATA-s ügyvédi iroda adóalanyisága is a törlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg a módosítás szerint, ha az ügyvédi iroda taggyűlése az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnéséről döntött. Hogy tényleg ennyi hiányzott-e a KATA-szabályokból, vagy esetleg egy őszi törvényjavaslat-csomagban következik még jó pár kiigazítás, esetleg a megszellőztetett eltörlő tollvonás, jelenleg még nem ismert.

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe és helyi iparűzési adó telephelye is innovációs járulék fizetésére kötelezetté válik.

A külföldi székhelyű vállalkozások helyi iparűzési adó szerinti telephelye és magyarországi fióktelepe is az innovációs járulék alanyává válik.

A javaslat szerint naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és ennek megfelelően fizeti az előleget is.

Nem csak az e-cigaretta, hanem annak dohányt és nikotint nem tartalmazó változatai is jövedéki adókötelesek lesznek.

A hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt, vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) „alternatív e-cigaretták” is jövedéki adóköteles termékekké válnak.

A fenti témával kapcsolatos kérdéseikkel, észrevételeikkel forduljanak bizalommal a PFK adószakértőihez:

Vadkerti Krisztián, partner
Pénzely Márta, adómenedzser
Ráskai Márton, szenior adótanácsadó

Ha tetszett a cikk:


Ne felejtsen el feliratkozni hírlevelünkre: