Várható változások az adózásban

Az alábbiakban az Országgyűlés elé terjesztett őszi adócsomag általunk legfontosabbnak ítélt pontjait foglaltuk össze. Elfogadásuk esetén a változások zömében 2021. január 1-jén lépnek hatályba, az ettől eltérő hatályba lépést külön jelöltük.

SZJA

A tervezet a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemélyek személyi kedvezményét adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítja át jövő évtől oly módon, hogy jogosultsági hónaponként a minimálbér harmadával lesz csökkenthető az adóalap. A kedvezményre jogosultság feltételei nem változnak, ugyanakkor az érvényesítés sorrendjét illetően előírás, hogy a kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőzően lesz érvényesíthető.

A tervezet adómentes juttatássá tenné a járványügyi szűrővizsgálatokat a juttatás időpontjától függetlenül.

Társasági adó

A javaslat értelmében telephelyet keletkeztet egy külföldi személy által Magyarországon tartózkodó természetes személyen keresztül nyújtott szolgáltatás is, amennyiben bármely 12 hónapos időszakban ezen tevékenysége meghaladja a 183 napot. Telephelynek minősülnének továbbá mindazok az adott országgal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben szereplő esetek is, amelyek a társasági adó törvényben nem szerepelnek.

A fejlesztési tartalék társasági adóalap csökkentő tételének korábban eltörölt, az adózás előtti nyereség 50 százalékában meghatározott képzési korlátja mellett megszűnik az adóévenkénti 10 milliárd forintos összeghatár is, így felső korlátja csak az adózás előtti nyereség lesz a javaslat elfogadása esetén.

Kiegészítésre kerülnek az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági adóalap módosító tételek, melynek következtében csak a nem valódi jogügyletek vonhatóak a magyar társasági adókötelezettség alá, a valódi jogügyletek nem.

2021. január elsejétől az Európai Unió feketelistáján szereplő országokkal szemben a tagállamok bizonyos szigorításokat vezethetnek be. A hazai jogrendbe bekerülő szigorítás értelmében nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasággá minősítés alóli kivételeket a nem együttműködő állambeli külföldi személyre és telephelyre, melynek következtében azok adóévi felosztatlan nyeresége társasági adóalap növelő tételnek fog minősülni függetlenül attól, hogy a külföldi személy vagy telephely adózás előtti eredménye egyébként nem éri el a társasági adó törvényben meghatározott értékhatárt.

A ki nem fizetett osztalék elengedésére vonatkozó számviteli szabály módosításával összhangban megszűnik a kapcsolódó társasági adóalap csökkentő tétel, továbbá az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap növelés alóli mentesülési lehetőség is.

Az adózónak nem kellene a társasági adóbevallásában adatot szolgáltatni a kapcsolt vállalkozásáról és az ügyletet megalapozó valós gazdasági okokról, ha a kapcsolt vállalkozásával szemben behajthatatlanná vált követelések összegével szeretné csökkenteni az adózás előtti eredményét, helyette az érintett kapcsolt vállalkozásról, illetve az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról elegendő lenne nyilvántartást vezetnie.

A javaslat értelmében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás kapcsán – egyes vegyes használatú járművek kivételével – a személygépkocsik vásárlása után nem vehető igénybe adókedvezmény.

ÁFA

A javaslat értelmében az áfa csoport (leendő, kiváló) tagjai az adóhatósághoz benyújtandó kérelmükben meghatározhatnak egy jövőbeni időpontot, amellyel az adóhatóság engedélyezi a változást. Továbbá meghatároz a javaslat egy átmeneti időszakot, amelynek során az olyan egymással kapcsolttá váló adóalanyok, amelyek különböző áfa csoport tagjai, fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa csoportjukat annak érdekében, hogy ne legyen olyan időszak, amikor sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa csoportnak sem tagjai.

A jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve, az uniós e-kereskedelmi csomag átültetésre kerül a magyar szabályozásba. Ennek keretében 2021. július 1-jétől a korábbi távértékesítési szabályok hatályon kívül helyezésre kerülnek és új szabályok lépnek életbe, melynek körében bevezetésre kerül a Közösségen belüli tárvértékesítés és az importált termék távértékesítésének a fogalma. Megszűnik a kis értékű import küldemények áfa mentessége, továbbá a javaslat előírja az olyan adóalany elektronikus felületek adókötelezettségét, amelyek egy másik adóalany termékeinek értékesítését segítik elő elektronikus felülettel. A jelenlegi egyablakos rendszer – melynek következtében nem kell az adóalanynak minden egyes tagállamban áfa regisztrációval rendelkezni, ahol a fogyasztók letelepedettek – kiterjesztésre kerül a nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások, illetve a Közösségen belüli távértékesítések tekintetében, és külön egyablakos rendszer lesz elérhető a 150 eurós értéket meg nem haladó importált termékek Közösségen belüli távértékesítése vonatkozásában.

Jövő év elejétől behajthatatlan követelés jogcímen csökkenthető az adóalap utólagosan abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül áfa alanynak. A javaslat értelmében a fenti szabályok a 2015. december 31 után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatók lennének.

Kedvező változás, hogy a javaslat lehetővé tenné az adószám törlését megelőzően keletkezett előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogot, ha az adóalany adószámát az adóhatóság kérelemre újból megállapítja. Ezen felül az adószám törlés joghatásai nem állnak be akkor sem, ha az adóhatóság az adószámot a törvény hatálybalépését megelőzően, elévülési időn belül törölte, majd állapította meg ismételten.

Abban az esetben, ha a Magyarország által benyújtott hosszabbítási kérelem nem kerül elfogadásra, jövőre megszűnik a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában a fordított adózás alkalmazása. Ez alól kivétel, ha a munkaerő-kölcsönzés olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, vagy olyan termékértékesítés során alkalmazzák, amikor építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása történik a jogosult részére.

A bizonylatolás szabályaiban is változás várható a tekintetben, hogy 2021. július 1-jétől függetlenül a fizetési módtól nem kell számlát kiállítani a nem adóalany részére történő termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén, ha a partner az ellenértéket teljesítés időpontjáig vagy a teljesítéssel egyidejűleg megtéríti és a számla kibocsátását nem kéri. A Közösségen belüli távértékesítések kapcsán speciális szabályokat fogalmaz meg a javaslat.

A törvény kihirdetésének napját követő napon hatályba léphet az a rendelkezés, amely az olyan jogutóddal megszűnő adóalanyok számára tartalmaz kedvező előírást, amelyek megszűnésükkor a negatív adójukat nem tudják visszaigényelni, jogutódjuk viszont belföldön nem nyilvántartásba vett adóalany. Erre az esetre a javaslat lehetővé teszi, hogy a jogelőd a záróbevallásában kezdeményezze az áfa visszatérítését.

A javaslat értelmében 2021. július 1-jétől az adóalany áfa bevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával is eleget tehet. Ha az adóalany a kiajánlott tervezetet kiegészíti, elfogadja majd benyújtja, ezzel a befogadott számlákra vonatkozó számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget is teljesíti.

Amint arról már korábbi hírlevelünkben tájékoztatást adtunk, az online számlaadat-szolgáltatás a jövő évtől kibővül, minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amelyet a magyar szabályok szerint kellett kibocsátani (tehát a nem adóalany vevők részére kibocsátott számlákról is, kivéve ha az adóalany másik tagállamba teljesít ügyletet, és az ott felmerülő adókötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget), ezzel kapcsolatban a javaslat tartalmazza a szükséges kiigazításokat.

Helyi adók

A kapcsolt ügyletek során alkalmazott szokásos piaci ártól eltérő árak miatti korrekciós kötelezettség az Art előírásai alapján jelenleg is érvényben van a helyi iparűzési adóalap meghatározásánál. A javaslattal a társasági adó törvényből ismert korrekciós szabályok bekerülnek a helyi adó törvénybe is.

Egyértelműsítő céllal bekerülnének a jogszabályba az ellenőrzés- ill. önellenőrzés során feltárt jelentős- és nem jelentős hibák kezelésére vonatkozó rendelkezések a helyi iparűzési adó tekintetében.

A javaslat értelmében megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység adókötelezettsége, mely különösen az építőipari tevékenységet végzők számára jelent adó- és adminisztrációs könnyítést.

Az iparűzési adóalap eszközérték-arányos megosztásakor a tartós bérletbe és lízingbe adott gépjárművek eszközértékét – a hatályos szabályozás szerinti tárolási hely helyett – a székhelyre és telephelyekre az oda jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni.

A javaslat értelmében az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély kivételével minden adóalany az állami adóhatósághoz lesz köteles benyújtani helyi iparűzési adóbevallását. Az iparűzési adóval kapcsolatos egyéb feladatokat a módosító javaslat nem érinti, így az adókulcs mértékéről, esetleges kedvezményekről -a mindenkor hatályos jogszabályi kereteken belül- az önkormányzat továbbra is maga dönt, az adót továbbra is az önkormányzati adóhatóságok felé kell megfizetni, s az esetleges ellenőrzéseket is ők végzik.

A javaslat az egyes bevallási-, bejelentési- és változásbejelentési nyomtatványok adattartalmát is egységesítené, melyek benyújtása – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély kivételével – kizárólag elektronikusan történhetne.

Adóigazgatás, adózás rendje

Emelkednek az automatikus részletfizetési kedvezmények felső határai az egyéb feltételek változatlanul hagyása mellett. Ennek keretében a megbízható adózók legfeljebb 3 millió forint, természetes személyek (ideértve a vállalkozási tevékenységet végzőket is) maximum 1 millió forint adótartozásra vehetnek igénybe évi egyszeri, legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést. A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek SZJA és szociális hozzájárulási adó kötelezettségének részletekben történő teljesítésére a jelenlegi hat hónap helyett tizenkét hónapot biztosítanak, az összeghatár 200 ezer forintról 500 ezer forintra emelésével egyidejűleg.

A javaslat az általános forgalmi adó törvény szerinti csoportos adóalanyok mellett a társasági adó törvény szerinti csoportos adóalanyokra is kiterjeszti a fizetési kedvezmények igénybevételére vonatkozó kizárást. A javaslat a korábbi különbségtétel megszüntetésére irányul, hiszen a társasági adó törvény szerinti adóalanyok esetében is elkülönül a tagok vagyona, így az fedezetül tud szolgálni a tartozások megfizetésére.

Csoportos adóalany új leányvállalatának alapítása esetén nem veszítheti el a csoport megbízható adózói státuszát annak okán, hogy az új leányvállalat nem tudja teljesíteni a megbízható adózói minőség eléréséhez szükséges több éves működési feltételt.

A javaslat a jelenlegi végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló, a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számított 15 napos határidejét a tudomásra jutáshoz köti. Az igazolási kérelem előterjesztési határidejének túllépését is kimentheti az adózó, ha a kifogás határidőben történő benyújtásában akadályoztatva volt.

A javaslat szerint tekintettel az európai bírósági gyakorlatra 2021. július 1-től megszűnik a tartós feltételes adómegállapítás intézménye.

Amennyiben az adózó nyilatkozatában feltünteti e-mail címét, telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tesz, az adóhatóság a jövőben a fenti elérhetőségeken is kapcsolatot tarthatna az adózóval, azzal, hogy elsősorban továbbra is a cégkapu ill. ügyfélkapu szolgálna a kapcsolattartásra, az egyéb, fent felsorolt elérhetőségek kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából lennének használatosak.

Gépjármű adó

A módosítás értelmében a NAV átvesz minden, a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatot, így a javaslat elfogadása esetén jövőre a bevallási és befizetési kötelezettséget is az állami adóhatóság felé kell teljesíteni a hatályban lévő fizetési határidők megtartásával. Ezen túlmenően az adóztatással kapcsolatos egyéb feladatok (így például az ellenőrzés) is az állami adóhatóság hatáskörébe kerül át.

Pénzügyi szervezetek különadója

A hitelintézetek a 2020. adóévüket követő 5 adóévben, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi járványügyi különadó kötelezettségük 20 százalékának megfelelő összegben csökkenthetik a fizetendő „bankadójukat”, nyilvántartás vezetése mellett.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A szolgáltatás nyújtójánál és annak közvetítőjénél egyaránt keletkező kétszeres adóztatás megszüntetése érdekében a módosítás eltörölné a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi- és szálláshely szolgáltatások áfatörvény szerinti közvetített szolgáltatásként történő nyújtásakor

Kisvállalati adó

A kisvállalati adó választására vonatkozóan az eddigi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik a bevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár, mellyel egyidejűleg az adóalanyiság megszűnését jelentő 3 milliárd forintos bevételi értékhatár 6 milliárd forintra emelkedik.

A javaslat értelmében a KIVA alanyiság nem fog megszűnni abban az esetben, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, 1 millió forintot meghaladó adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.

A kisvállalati adóról társasági adóra való áttérés kapcsán a KIVA időszak alatt megképződött, de korábban le nem adózott összeg adóztatása érdekében módosul a szabályozás.

KATA

A javaslat kis mértékben módosítja a nyáron kihirdetett, 2021. január 1-jétől alkalmazandó 40%-os különadóval kapcsolatos előírást. Azon adóalanyok vonatkozásában, amelyek külföldi kapcsolt féltől, illetve egyéb külföldi kifizetőtől szereznek 3 millió forintot meghaladó bevételt, a kisadózót terhelő 40%-os különadó alapja a 3 millió forintot meghaladó bevételrész 71,42%-a lesz.

Illetékek

Néhány kivételtől eltekintve megszűnik az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékfizetési-kötelezettség (a közigazgatási eljárások után járó igazgatási szolgáltatások díjrendszere nem változik). Közigazgatási eljárási illetéket tehát csak a jogorvoslati eljárás indítása esetében, továbbá egyes okmányok, igazolások, engedélyek, illetve hatósági bizonyítványok kiadása után kell majd fizetni.

Ha tetszett a cikk:


Ne felejtsen el feliratkozni hírlevelünkre:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Magyar