2020. július 1-jén hatályba lépett az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény), amely többek között egységesíti a járulékfizetési rendszert, módosítja az egészségbiztosítással érintett személyek körét, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját és alsó határt vezet be a munkavállalók járulékfizetésében is.
2020. július 1-től a biztosított által fizetendő, korábban megszokott egyéni járulékok (4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci járulék, 10% nyugdíjjárulék) egységes, – a beolvasztott járulékok mértékével megegyező – egykulcsos, 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékká (továbbiakban: tb járulék) olvadnak. Az új járulékkulcs vonatkozik minden biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyra.
A tb járulék mellett önálló járulékként megmarad a nyugdíjjárulék is, mivel vannak olyan ellátások, jövedelmek, amelyekből továbbra is csak ezt kell vonni (pl. gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás stb.).
A családi járulékkedvezménynek 2020. július 1-jétől 1,5%-kal nő a mértéke, a tb járulék teljes, 18,5%-os mértékére érvényesíthető lesz.
A törvény által meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a minimálbérhez igazodó minimum járulékalap kerül bevezetésre: a tb járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka 2020.07.01-jétől.
A minimum kötelezettség alól mentesülni részben (arányosítással) vagy teljesen csak a törvényben felsorolt esetekben van lehetőség.
A szabály nem tesz különbséget, hogy a foglalkoztatás teljes-, vagy részmunkaidőben történik, így akkor is legalább a (161.000 * 30%) 48.300 Ft-os járulékfizetési alsó határ után kell tb járulékot kell fizetni, ha a munkavállaló adott havi jövedelme részmunkaidős foglalkoztatása miatt ennél kevesebb.
Ilyen esetben a foglalkoztatónak kell megfizetnie a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló járulékot.
Azokat a munkavállalókat, akiknek a jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, célszerű nyilatkoztatni, hogy vonatkoznak-e rájuk esetleg a mentesítő rendelkezések.
Egy módosító törvényjavaslat benyújtását követően került elfogadásra, hogy a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló tb járulékfizetési kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra nem kell megfizetni, 2020. szeptember hónaptól kell majd csak alkalmazni.
A kiegészítő tevékenységet folytató személy nem minősül biztosítottnak, ezáltal tb járulék sem terheli, keresőtevékenységében csak a 15% személyi jövedelemadót kell megfizetnie jövedelme után.
2019. január 1-jétől csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasokra vonatkozott a teljes járulékmentesség (foglalkoztatói oldalon is). Az új rendelkezéssel minden keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas a járulékmentesség miatt kikerül az egészségbiztosítási ellátásokra jogosultak köréből és a megszerzett keresetük nem teremt alapot a 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelésre sem.
2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 %-ról 15,5 %-ra csökken.
A járulékfizetési alsó határ hatással van a szociális hozzájárulási adóra is, hisz a szociális hozzájárulási adóalap megegyezik a járulékalappal, így amennyiben az egyéni járulékot a minimálbér 30%-ának alapulvételével kell megállapítani, akkor ez lesz a szociális hozzájárulási adó alapja is.
A dokumentum letölthető PDF formátumban az alábbi linkre kattintva: Az új Tbj. törvény fontosabb szabályai