Az új Tbj. törvény fontosabb szabályai

2020. július 1-jén hatályba lépett az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény), amely többek között egységesíti a járulékfizetési rendszert, módosítja az egészségbiztosítással érintett személyek körét, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját és alsó határt vezet be a munkavállalók járulékfizetésében is.

Általános járulékkulcs bevezetése

2020. július 1-től a biztosított által fizetendő, korábban megszokott egyéni járulékok (4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci járulék, 10% nyugdíjjárulék) egységes, – a beolvasztott járulékok mértékével megegyező – egykulcsos, 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékká (továbbiakban: tb járulék) olvadnak. Az új járulékkulcs vonatkozik minden biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyra.

A tb járulék mellett önálló járulékként megmarad a nyugdíjjárulék is, mivel vannak olyan ellátások, jövedelmek, amelyekből továbbra is csak ezt kell vonni (pl. gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás stb.).

A családi járulékkedvezménynek 2020. július 1-jétől 1,5%-kal nő a mértéke, a tb járulék teljes, 18,5%-os mértékére érvényesíthető lesz.

Minimum járulékalap a munkaviszonyban állóknál

A törvény által meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a minimálbérhez igazodó minimum járulékalap kerül bevezetésre: a tb járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka 2020.07.01-jétől.

A minimum kötelezettség alól mentesülni részben (arányosítással) vagy teljesen csak a törvényben felsorolt esetekben van lehetőség.

A szabály nem tesz különbséget, hogy a foglalkoztatás teljes-, vagy részmunkaidőben történik, így akkor is legalább a (161.000 * 30%) 48.300 Ft-os járulékfizetési alsó határ után kell tb járulékot kell fizetni, ha a munkavállaló adott havi jövedelme részmunkaidős foglalkoztatása miatt ennél kevesebb.

Ilyen esetben a foglalkoztatónak kell megfizetnie a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló járulékot.

Azokat a munkavállalókat, akiknek a jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, célszerű nyilatkoztatni, hogy vonatkoznak-e rájuk esetleg a mentesítő rendelkezések.

Egy módosító törvényjavaslat benyújtását követően került elfogadásra, hogy a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló tb járulékfizetési kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra nem kell megfizetni, 2020. szeptember hónaptól kell majd csak alkalmazni.

Saját jogú nyugdíjasok biztosítását érintő változások

A kiegészítő tevékenységet folytató személy nem minősül biztosítottnak, ezáltal tb járulék sem terheli, keresőtevékenységében csak a 15% személyi jövedelemadót kell megfizetnie jövedelme után.

2019. január 1-jétől csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasokra vonatkozott a teljes járulékmentesség (foglalkoztatói oldalon is). Az új rendelkezéssel minden keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas a járulékmentesség miatt kikerül az egészségbiztosítási ellátásokra jogosultak köréből és a megszerzett keresetük nem teremt alapot a 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelésre sem.

Szociális hozzájárulási adó

2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 %-ról 15,5 %-ra csökken.

A járulékfizetési alsó határ hatással van a szociális hozzájárulási adóra is, hisz a szociális hozzájárulási adóalap megegyezik a járulékalappal, így amennyiben az egyéni járulékot a minimálbér 30%-ának alapulvételével kell megállapítani, akkor ez lesz a szociális hozzájárulási adó alapja is.


A dokumentum letölthető PDF formátumban az alábbi linkre kattintva: Az új Tbj. törvény fontosabb szabályai

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Magyar